Leperegnek a botrányok Sümeg fideszes polgármesteréről, akitől 140 milliót követel a pénzügyi tárca

A Pénzügyminisztérium (PM) július közepén úgy döntött, súlyos szabálytalanságok miatt az egyik uniós projekt esetében a teljes támogatási összeget visszafizetteti a várossal.

– Nem tudom, mi fér még el az arcán – fakadt ki indulatosan egy középkorú sümegi férfi, akit Végh László polgármester ügyeiről kérdeztünk a Veszprém megyei városban. Egy idős asszony szerint a fideszes Véghnek komoly pártfogói lehetnek "odafent", ha ennyi botrány után sem kellett lemondania.

– Csak a helyi ellenzék kavar – állította az egyik pékségből kilépő ötvenes asszony –, mert a polgármesternek sokat köszönhet a város. Hozzáteszi: csak a „ballibsik” „kreáltak valami balhét”. Bár közbevetettük, hogy a „balhét” éppenséggel az Orbán-kormány pénzügyminisztériuma robbantotta ki a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) jelentései alapján, az asszony továbbra is ragaszkodott ahhoz, hogy Sümegen nincsenek ügyek.

A hatezres kisvárosban arról kérdeztük a lakosokat, mit gondolnak a közelmúltban kipattant botrányokról. Ahogyan a 24.hu elsőként megírta, a Pénzügyminisztérium (PM) július közepén úgy döntött, súlyos szabálytalanságok miatt az egyik uniós projekt esetében a teljes támogatási összeget visszafizetteti a várossal. Az ügy kipattanásakor derült ki, hogy a tárca egy másik projekttel kapcsolatban már tavaly hozott egy hasonló döntést. Végh László először tavaly ősszel került országos reflektorfénybe, amikor kiderült, élettársa hamis érettségivel szerezte a munkaköre betöltéséhez szükséges felsőfokú, szakirányú végzettségét. Ennek ellenére a pandémia miatti veszélyhelyzetet kihasználva a polgármester idén tavasszal a duplájára emelte az asszony fizetését.

– Inkább három az a két uniós projekt – mondta lapunknak Oszkó Zoltán, az ellenzéki Élhetőbb Városért Egyesület önkormányzati képviselője. – A középkori piactér és a város híres polgármesterének, mecénásának tavaly felújított szülőháza, a Ramassetter-látogatóközpont mellett ugyanis a bölcsőde-projektről is kiderült, nem volt szabályos, s a pénz negyedét annál a beruházásnál is visszaveszik. Összesen körülbelül 140 millió forintról van szó. És bár a KBD már tavaly elmarasztalta ezekben az ügyekben az önkormányzatot, a minisztériumi döntésig erről senki sem tudott a városban, még a képviselők sem. Pedig a hatóság a szabálytalanságok miatt összesen 11 millióra meg is bírságolta az önkormányzatot.

Kovács Mihály, az ÉVE elnöke azt mondta: a KDB azért marasztalta el Sümeget, mert a különböző TOP-os pályázatoknál az önkormányzat, mint ajánlatkérő a saját cégét bízta meg a kivitelezéssel. Ráadásul a városi cég vezetője csak 3 milliós értékig hozhat saját hatáskörben döntéseket, e felett az önkormányzaté a döntési jog: vagyis a város tulajdonképpen magával tárgyalt az ügyben.

– A döntéseket anno még a testület hozta meg – mondta Oszkó Zoltán –, ám a KBD határozatai közül kettőt már a pandémia alatt, testületi felhatalmazás nélkül támadta meg a polgármester. Ezek közül az egyikben a Fővárosi Törvényszék már el is utasította a keresetet, azaz bizonyosan vissza kell fizetni a teljes támogatási összeget, s meg lennék lepődve, ha a másikban nem ugyanígy járnánk. Azért ezek a határozatok nem hasraütésre születtek: a Pénzügyminisztérium kezdeményezte a vizsgálatot a hatóságnál, majd a Fővárosi Törvényszék ezek alapján döntött. Három ilyen szerv nem hibázhat egyszerre.

– Pedig a hátszél megvolt, hiszen a pályázatok lebonyolításával a korábbi fideszes országgyűlési képviselő és zuglói polgármester, Papcsák Ferenc ügyvédi irodáját bízta meg az önkormányzat, s ők képviselték a várost a bíróságon is – jegyezte meg az ÉVE elnöke. – Érdekes, hogy a Papcsák-iroda felé semmiféle követelése nincs a városnak…

– Pedig nem lesz egyszerű visszafizetni a pénzt, ugyanis az 1,7-1,8 milliárdos költségvetésben nincs erre keret – jegyezte meg Oszkó Zoltán. – A korábbi években a szabadon felhasználható összeg úgy 350-400 millió lehetett, a pandémia miatt ez most olyan 300 millió. Ebből kell azonban fizetni a kistérségi járóbeteg-ellátást, a tűzoltóságot, a kulturális intézményeket, a sportot, a civileket. Két lehetőség van: ingatlanértékesítés, ám jelenleg ilyen értéke nincs a városnak, vagy a hitelfelvétel. Csakhogy a TOP-os pályázatokhoz már felvettek 245 milliót, amit már el is költöttek. És még azt sem tudjuk, ez a végösszeg vagy a hatóság újabb ügyekben is elmarasztalja az önkormányzatot.

Az utóbbitól, mint az a Közbeszerzési Döntőbizottság lapunknak küldött válaszából kiderült, nem kell tartania a városnak: a tavalyi négy ügyön kívül – a látogatóközpont, a bölcsőde, valamint két esetben a piactér – nem vizsgálnak más sümegi pályázatot. Az önkormányzat a Ramassetter-látogatóközpont esetében minden bírósági felülvizsgálati lehetőséget elbukott, a bölcsőde ügyében pedig jelenleg is zajlik a per a Fővárosi Törvényszéken.

– A Pénzügyminisztérium jelenlegi döntését tudomásul vettem, természetesen jogorvoslattal élünk, és ennek függvénye minden további lépésünk. Ugyanez vonatkozik a Közbeszerzési Döntőbizottság vizsgálatainak eredményére is – felelte megkeresésünkre Végh László, Sümeg Fidesz-KDNP-s polgármestere, aki tagadta, hogy a képviselők nem tudtak az ügyekről, s állította, mindenről beszámolt a képviselő-testület tagjainak. Kérdésünkre, miből fizeti vissza a város a pályázati támogatásokat, Végh László úgy reagált: meg kell várni, hogy minden eljárás hivatalosan is lezáruljon, akkor majd kitalálják, hogyan tovább. A polgármester felsorolva az elmúlt évek beruházásait azt állította, „Sümeg az elmúlt 5-7 évben olyan fejlődésen ment keresztül, amire az elmúlt évtizedekben nem volt példa”.

Végh László ellen egyébként a testületben ülő három ellenzéki képviselő méltatlansági eljárást indított, ám ez viszonylag hamar le is zárult: az önkormányzat három kormánypárti képviselőből álló ügyrendi bizottsága július 27-én leszavazta a kezdeményezést.