Washington Post
Eldőlt, hogy december 9-10-én lesz Washington a Biden által már jó előre bejelentett demokrácia-csúcs, de egyelőre bizonytalan, hogy meghívják-e rá Orbánt és Erdogant, és több más olyan vezetőt, akinek nem éppen patyolat tiszta a jogállami mellénye. Az viszont bizonyosnak tűnik, hogy kénytelen lesz távol maradni Putyin, hiába bizonygatja, hogy demokrácia-ügyben nincs semmi szégyenkeznivalója. Ezekkel a rendszerekkel az a baj, hogy sokszor fenntartják a tisztességes választás látszatát, ám manipulálják a folyamatot. Kézből etetik az igazságszolgáltatást és a médiát, viszont nyomást gyakorolnak a politikai ellenzékre. Az EU nemrégiben eljárást indított Magyarország ellen az LMBT-törvény miatt.
A konferencia azonban a járvány miatt csupán virtuális lesz, ám azt tervezik, hogy ha alábbhagy a hullám akkor jövőre személyes részvétellel is megrendezik. A cél az, hogy a világ több tucat, demokratikusan hatalomra került vezetője, a civil társadalom, karitatív szervezetek, valamint a magángazdaság képviselői megünnepeljék a demokráciát és kitalálják, mit tehetnek a tekintélyelvűség, és a korrupció ellen, illetve az emberi jogok védelmében.
A Fehér Ház közleménye azt tartalmazza, hogy a tanácskozással hitet kívánnak tenni a szabad választások, a szólásszabadság és más közös értékek mellett. A meghívók heteken belül kimennek, de hogy végül is ki lehet ott, az függ a fogadókészségtől is. Egy névtelenül nyilatkozó illetékes azt közölte: az autoriter rezsimek mellélőnek, amikor a demokráciák hiányosságait ostorozzák, mert a jogállam soha nem állította, hogy tökéletes. Folyamatosan igyekszik egyre jobb lenni, mert ez adja meg neki azt az erőteljes rugalmasságot, ami egyetlen már rendszerben sincs meg.
Washington Post
A kommentár arra figyelmezteti Amerikát, nehogy úgy járjon Orbánnal, mint annak idején Kossuthtal. A szerző, Joseph Peterson, a Dél-Mississippi Egyetem történész tanársegédje emlékeztet arra, hogy az amerikai jobboldal már Carlson budapesti útja előtt is odavolt a magyar politikusért. Imádják, amiért kampányt folytat a liberális globalisták ellen, mert a maga javára tudja módosítani a törvényeket és főként mivel szembeszáll a bevándorlással, illetve a menedékkérők befogadásával. Az persze nacionalista utópia, amit hirdet, hogy tudniillik a gyerekek számának növelésével védi meg a „nyugati civilizációt”.
A tengerentúli jobboldal „szerelme” Orbán iránt azt tükrözi, hogy ezek a körök zavaró módon araszolnak a tekintélyelvűség és az etnonacionalizmus felé. Carlson pesti útja pedig sokat elárul az amerikai politika állapotáról. Csak éppen a bajokról elvonja a figyelmet a magyar kulturális háborúskodás.
Az Egyesült Államok Kossuthért is odavolt a forradalom után, de pont az ő esete tanúsítja: nem jó az, ha egy másik ország lesz a terepe az amerikai politikai harcoknak, arról nem beszélve, hogy a magyar „nemzet atyjánál” és Orbánnál ugyanaz az etnikai nacionalizmus jelenik meg. Kossuth egyfelől liberálisként a függetlenség védelmében felszámolta a nemesi kiváltságokat és egyenjogúságot adott a parasztoknak, másfelől viszont azt vallotta, hogy Magyarország a magyaroké, ezért kirekesztette a nemzeti kisebbségeket, amivel elvetette az erőszak magvait. Ahogy manapság Orbán, ő is állilberális politikát folytatott, illiberális eszközökkel. Úgy hogy a szlávok a végén be is álltak a császár mögé a forradalommal szemben.
Amerika azonban a vereség ellenére hódító hősként látta vendégül Kossuthot. A mánia oka az volt, hogy a rabszolgatartás, illetve az ellentábor hívei kivetíthették Magyarországra a maguk szabadságeszményeit. De a lelkesedés pár hónap múltán alábbhagyott, a politikus nem kapott sem pénzt, sem katonai támogatást, de hát a magyar ügy csupán eszköz volt a kinti politikai harcokban.
A tanulság az, hogy a magyar kulturkampf eltereli az érdeklődést Amerikáról, miközben annak elnyomó erői éppen meg akarják fosztani szavazati jogaiktól a feketéket és bűnbaknak teszik meg a migránsokat. De az Államokban várhatóan gyorsan túllépnek Orbánon is, ahogyan az Kossuthtal is történt. Ám a mai USÁ-ban is nagy visszhangot vált ki az erősödő etnonacionalizmus, megtetézve a lakosságcsere elmélettel.
Ha egy nemzeten belül az etnika hovatartozás a rendező elv, a kisebbségeket viszont kitaszítják, az gyűlölethez, erőszakhoz és szörnyű cselekedetekhez vezethet. Kossuth a románokat és a szerbeket vette célkeresztbe, Orbán a muzulmán bevándorlókat a „keresztény civilizáció” ellenségeinek nyilvánította. Kettejük nézetei sokban igen hasonlítanak egymásra, ám ez is mutatja, milyen veszélyes lehet ez az út. Továbbá miért fenyegetik az amerikai társadalmat és értékeket azok, akik ünneplik ezt az irányt.
Baltimore Sun
A kommentár úgy vélekedik, hogy Carlson és a Fox New főműsoridőben kövezi az utat a fasizmus felé. A műsorvezető leplezetlenül propagálta a tekintélyelvű magyar vezetőt a múlt héten. Egyfelől dicshimnuszt zengett Orbánról, másfelől viszont sárba taposta az amerikai valóságot Biden alatt. Amit művelt, az egyszerűen gusztustalan volt. De az igazi nagy veszélyt az jelenti, hogy ő és a többiek úgy ünnneplik a magyar kormányfőt, hogy az előkészíti a terepet Trump visszatéréséhez.
Az öt adásban, amelyet Budapestről sugároztak, következetesen boldog és rendben lévő országként beszélt a magyar rendszerről, szemben a tengerentúli káosszal, bűnnel és erőszakkal, ideértve a határokat is. A vezérlő elve az volt, hogy szembeállítsa a két rendszert. Meg hogy Amerikának kell valaki, aki olyan, mint Orbán és kivezeti az USÁ-t a sötétségből. És ki más lenne az, mint az előző elnök, akit a házigazda Magyarország nagy barátjának nevezett. Carlson szerint ugyanakkor Biden a magyarok ellensége.
Hogy ekkora ünneplésben részesül a magyar vezető, aki kézben tartja az igazságszolgáltatást és a bíróságokat, nem lenne ennyire riasztó, ha az amerikai demokrácia nem volna ilyen intagag helyzetben, miután Trump megpróbálta aláásni a jogállamot, a kormányzati intézményeket, de még az olyan demokratikus normákat is, mint a hatalom békés átadása. És sajnos, azóta is ármánykodik a nagy hazugság terjesztésével, gyűjti a pénzt, hogy újból beköltözhessen a Fehér Házba. És mellette áll a kábeltévé legnépszerűbb műsora, miközben a csatorna új energiákat mozgósít, hogy segítsen neki.
Bild Zeitung
A német bulvárlap azon ironizál, hogy a múlt hét legjobb bulija Esztergomban zajlott, ahová meghívták a világ konzervatív elitjét, hogy dugják össze a fejüket. Tucker Carlsont a magyar kormány állami vendégként kezelte, még szolgálati helikoptert is adott alá. Lezajlott egy igen barátságos interjú is kettejük között, Orbán ily módon lehetőséget kapott némi önreklámra. Ám mivel Magyarországon összeállt a teljes ellenzéki tábor, a politikus alighanem kénytelen lesz visszavonulni a magánéletbe a választás után.
A Fox News frontemberének államférfiúi vendégjátéka viszont csak táplálja a pletykákat, hogy elnökjelölt akar lenni. Ennek megfelelően hevesek az amerikai sajtóreakciók, a New York Times-tól az MSNBC-ig. Egy amerikai vendég arról beszélt Budapesten, hogy valószínűleg Carlson az egyetlen, akinek a kedvéért Trump visszalépne az újraindulástól. De a nyilatkozó láthatólag az igen hatékony magyar barackpálinka hatása alatt állt.
Die Presse
Boris Kálnoky szerint az amerikai konzervatívok tanulnak Magyarországtól, ezért fordulnak meg manapság oly sűrűn Budapesten. Olyannyira, hogy a tengerentúli sajtó jelenleg szalagcímekben foglalkozik magyar ügyekkel, miközben az európai média a füle botját sem mozgatja. Pedig ez általában fordítva szokott lenni: az öreg kontinensek a szerkesztőségek tudják: elég leírni Orbán nevét és az olvasók rácuppannak a témára, ezért készenlétben tartanak egy csomó előnytelen fotót a politikusról. Az USA számára viszont az ország túl kicsi és nagyon messze van ahhoz, hogy írjanak róla.
A szerző, aki évekig volt a konzervatív Die Welt budapesti tudósítója, ám pár hónapja átigazolt a Mathias Corvinus Collegium médiaiskolájának direktori székébe, úgy látja, a magyarok nagyon jó néven vették a Fox TV érdeklődését, bár az az amerikai publikumnak szólt. Mindenesetre a jobboldali szakértők egymásnak adják a kilincset Budapesten, főként a kormánytámogatás élvező Danube Intézet, illetve az MCC meghívására. A magyarázat az, hogy Orbán intellektuálisan egyesíteni akarja a nyugati világot.
Amerikában jelenleg nagy változás tapasztalható a konzervatívok gondolkodásmódjában. Carlson ezt úgy magyarázta, hogy hagyományos pillérek estek ki. A vállalatok balra húznak, a politikai korrektség álláspontjára helyezkednek. A jobboldal szerint viszont fokozottan kell támaszkodni az államra. És Magyarország példakép, ha a nemzeti konzervativizmusról van szó.
Yahoo/Reuters
A lengyel alsóház az amerikai ellenkezés dacára megszavazta sajtótörvény módosítását, noha az ellenzék szerint annak célja a Discovery tulajdonában lévő, kormánykritikus hírtévé elhallgattatása, ám emiatt összecsapás várható az ország egyik legfőbb szövetségesével. Az USA már előre figyelmeztetett, hogy a jövőbeli külföldi beruházásoknak árthat, ha lengyel hatóságok nem hosszabbítják meg a TVN24 sugárzási engedélyét. Mások azt teszik szóvá, hogy a tegnapi döntés támadás a média szabadsága ellen.
Ehhez képest a varsói kormány szóvivője azt állította, hogy a szabályozás pont olyan, mint más európai országokban, és hogy ebben a lengyel parlament saját belátása szerint dönthet. Maga a Discovery viszont úgy értékelte, hogy itt a sajtó függetlensége és a szólás szabadsága szenved csorbát, egyébként pedig változtatás kifejezetten diszkriminatív a TVN-nel és annak gazdájával szemben. A Fehér Ház azt közölte, hogy igen figyelmesen követik a fejleményeket.
Annál is inkább, mivel egy másik vadonatúj jogszabály megnehezíti, hogy a zsidók visszaköveteljék a nácik által elkobzott vagyontárgyaikat, amelyet a kommunista hatalom sem szolgáltatott vissza. A törvény immár csupán az államfő aláírására vár, mert a Szenátust már megjárta. Az izraeli diplomácia vezetője úgy reagált, hogy a jogszabály semmibe veszi a holokauszt emlékét és az áldozatok jogait.
New York Times
Timothy Garton Ash azt mondta, hogy az új törvénnyel Lengyelország a magyar példát követi, azaz szintén építi le a jogállamot egy uniós tagországban. Gowin, akinek pártja részben éppen a mostani módosítás miatt vált ki a koalícióból, hozzátette az oxfordi politológus véleményéhez, hogy a határozat egyértelműen sérti a sajtószabadság elvét, összeütközéshez vezet az USÁ-val. Sikorski, volt külügy- és védelmi miniszter pedig úgy értékelte, hogy a szavazás tétje a TVN átvétele volt, de egyértelműen a nyugatellenes diktatúra irányába mutat, méghozzá úgy, hogy megússzák a tolvajok.
Mindenesetre a szavazást meglehetősen kaotikus jelenetek előzték meg, az eredmény azonban győzelem a kormány számára, noha az a belső torzsalkodások miatt éppen elvesztette többségét. A következmény rövid távon az lehet, hogy az amerikai kézben lévő televíziós társaság elveszti működési engedélyét. Viszont a megváltozott parlamenti erőviszonyok folytán egy bizalmi szavazás megbuktathatja a PiS hatalmát, bár ahhoz kétharmad kell. De lehet, hogy 2023-ról így is előbbre kell hozni a választást. A szavazati arány egyébként meglehetősen szoros: 228-216 volt.
Hogy az indítvány átmenjen, ahhoz egy hónapon belül a Szenátusnak is el kell fogadnia, de ott az ellenzék van túlsúlyban. Ha elutasítja, ami valószínű, akkor ismét a Szejm elé kerül, és ott abszolút többség szükséges a jóváhagyáshoz.
