Alig két hete maradt az amerikai hírszerzéssel, hogy megossza joe Biden elnökkel a Covid-19 eredetére vonatkozó vizsgálat eredményét. Az amerikai elnök május 26-án utasította a hírszerzést, hogy öntsön tiszta vizet a pohárba, és derítse ki, valóban laboreredetű-e a kórokozó, 90 napot adva a szakértőknek. A jelentés már elkészült – most minden bizonnyal annak mérlegelése zajlik, mennyi osztható meg belőle a nyilvánossággal, és hogyan lehet minimalizálni az elkerülhetetlen politikai károkat. Több jel utal ugyanis arra, hogy a jelentés nem oszlatta el a Covid mesterséges eredetére utaló kételyeket.
Kína eközben intenzív dezinformációs kampányba kezdett: miután korábban egy nem létező francia tudósra hivatkozva igyekeztek cáfolni a laboreredetet, most kitalált svájci kutatót hívtak segítségül annak kimondásához, hogy összeesküvés-elmélet áldozatai lettek, és a valódi veszélyt nem a felelőtlen vírusbarkácsolás jelenti, hanem az, hogy az USA ilyen teóriákkal traktálja a világot, kételyeket ébresztve az év eleji, „mindent tisztázó” WHO-vizsgálattal szemben. Csakhogy a Reuters csütörtöki értesülései szerint immár a WHO-nak is az az álláspontja: újra kell vizsgálni a koronavírus eredetét, mert túl sok kétely maradt nyitva.
Közben az MIT Technology Review (a világ egyik legrangosabb tudományos felsőoktatási intézménye, a Massachusetts Műszaki Egyetem online folyóirata) készített egy beszélgetést Ralph Baric-kal, az egyik amerikai kutatóval, aki bekapcsolódott a vuhaniak vitatott „funkciógazdagító” kutatásaiba, együttműködve a kínai intézet tudós-sztárjával, Zhengli Shi-vel. Bár az írás látható célja az, hogy Baric cáfolja a vírusszerkesztéssel kapcsolatos vádakat, illetve konkrétan azt, hogy a céljuk egy szupervírus létrehozása lett volna – szerinte sokkal inkább arról van szó, hogy az ilyesfajta kutatások nélkülözhetetlenek az időről időre kipattanó járványok megállításához –, a beszélgetés kérdéseire adott válaszai sok szempontból megerősítik a gyanút. Maga is utal például az együttműködés azon elemére, amelynek során egy, a természetben felfedezett denevérvírus tüskefehérjéjét egy másik vírus „gerincével” kombinálva létrehoztak egy kimérát. (A tüskefehérje szabja meg, hogy a vírus mennyire jól kötődik az emberi sejtekhez – vagyis az eljárással a denevérvírus eredeti tulajdonságaihoz azt az új tulajdonságot adták hozzá, hogy embereket is képes legyen megfertőzni). Tény, hogy ennek a kollaborációnak az eredménye például az első jóváhagyott koronavírus-gyógyszer, a Remdesivir, ugyanakkor az is látszik, hogy Kínának, amely az említett kísérleti eredményekről a legtöbb információval rendelkezhet, az oltóanyagok fejlesztése terén semmilyen előnyt nem biztosítottak a vitathatatlanul magas kockázatú kutatások (miközben az együttműködés során született eredményeket állítólag a Kínán kívül fejlesztett m-RNS alapú oltóanyagok előállításához is felhasználták).
Baric arra hivatkozik, hogy a kínaiak a 2015-ben létrehozott kiméra vírus genetikai anyagát hozzáférhetővé tették a tudományos közösség számára, és az nem egyezik meg a Covid-19-ével. Ez minden bizonnyal így is van, ugyanakkor – miután a módszer már rendelkezésre áll – a vuhani laborban más vírusokat is „gyárthattak” ugyanezen az úton. Ezért lenne perdöntő jelentősége, hogy újra elérhetővé tegyék a vonatkozó, a járvány kezdetekor a világhálóról is eltüntetett kutatási iratokat, illetve megengedjék a WHO ellenőreinek, hogy szabadon vizsgálódhassanak a laborban, amire januárban a kínaiak ellenállása miatt nem kerülhetett sor. (Maga az amerikai kutató is aláírta egyébként azt a szakterület számos vezető tudósa által jegyzett levelet, amelyben új WHO-vizsgálatot sürgetnek.)
Azt egyelőre nem tudni, mi szerepel pontosan az amerikai hírszerzés jelentésében, de közben mások is vizsgálódnak. Az USA képviselőháza külügyi bizottságának a Republikánus Párthoz tartozó képviselői a napokban előálltak a saját jelentésükkel, amely azt valószínűsíti, hogy a koronavírus-járvány okozója mesterséges mutáns, amely nagy valószínűséggel a vuhani víruslaborból szabadult ki 2019. szeptember 12. előtt, Kína pedig megpróbálta eltitkolni az eredetét, és megakadályozni az erről folyó nyilvános diskurzust. A dokumentum hat bizonyítékot sorol fel a mesterséges eredet mellett, többek között a már lapunkban is hivatkozott műholdfelvételeket, amelyek pánikreakciókat és lezárásokat mutatnak a vuhani intézet körül 2019 őszén, valamint a fentebb említett kutatási anyagokat, amelyeket valakik 2019. szeptember 12-én éjjel szedtek le az internetről. Azt állítja továbbá: az eddigi információk alapján immár kizárható, hogy a kórokozó a vuhani halpiacon került volna át állat(ok)ról emberekre, ahogyan Kína állítja, mivel az első fertőzöttek egy része bizonyítottan nem járt a piac közelében, és nem is került kapcsolatba olyanokkal, akik jártak ott.
Mindezzel együtt kevésé valószínű, hogy Biden Kínát keményen elmarasztaló jelentés nyilvánosságra hozatalához járulna hozzá, éppen a várható világgazdasági és politikai következmények miatt. Globális érdek, hogy egyértelművé váljon, honnan ered a járvány (ha mesterséges, akkor nyilvánvalóan szigorítani kell a hasonló laborok működését illetve a „funkciógazdagító” kutatásokat az emberiség biztonsága érdekében), de az is fontos szempont lehet, hogy a kínai vezetés ne szoruljon sarokba, és ne kényszerüljön olyan helyzetbe, ami lehetetlenné teszi a további együttműködést.
