Az évente az országban keletkező 328 ezer köbméter illegális hulladék hat méter magasan borítaná be a Kossuth teret, ha odaöntenék - ezzel a hasonlattal érzékeltette a kormány, miért van szükség vasszigorra és egy hulladékgazdálkodási hatóság felállítására. Csakhogy az erős mondásokból nem sok minden vált valóra, erre jutott az illegális gyáli szemétlerakó ügyét körbe járó hvg.hu.
Nem sikerült felkutatni és vagy tetten érni a hulladékok lerakóit, illetve nem nem sikerült arra kényszeríteni az érintett ingatlanok tulajdonosait, hogy pucolják ki területeiket. (A telkek gazdáira kiszabott 100 ezer forintos – részletfizetéssel könnyített – bírságoknak nem volt elrettentő erejük.) A szemét pedig egyre csak gyűlik, merthogy a kupacok még több hulladékot csábítanak magukhoz. Az önálló, széles jogkörökkel felruházott hatóságból sem lett semmi, ám a rendszert valóban átszabta, jelentősen szigorította a kormány.
Az új szabályok értelmében az illetékes kormányhivatal kötelezhet az illegálisan tárolt szemét szabályos felszámolására, illetve bírságolhat. A hulladék tárolásával, kezelésével, hasznosításával kapcsolatos szabályok is rendkívül szigorúak, például még magánszemély sem gyűjtheti korlátlanul a saját ingatlanán képződő hulladékot: legfeljebb egy évig és legfeljebb három köbméternyit vagy tíz köbméternyi építési-bontási hulladékot – mondja Bendik Gábor, a Levegő Munkacsoport munkatársa, környezetvédelmi szakjogász. Illegálisan elhelyezett hulladék esetében első körben annak tulajdonosa, korábbi birtokosa a felelős, ha az ő kiléte nem állapítható meg, akkor a terület gazdája.
A kormányhivatalon túl hulladékgazdálkodási bírságot szabhat ki egy sor hatóság és hivatalos személy, mások mellett a rendőr, a jegyző, a mezőőr, az adóhatóság is. Fontos változás még, hogy a meg nem fizetett bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. Sőt egy szint fölött már büntetőjogi kategória a „hulladékgazdálkodás rendjének megsértése”, beleértve a szemét nem engedélyezett helyen történő elhelyezését, ami alapesetben háromévi börtönnel honorálható.
És a küszöb nem magas: ezer kilogramm vagy tíz köbméter szemét már jelentős mennyiségnek minősül, ennek tízszerese pedig különösen jelentős mennyiségnek, ami akár már ötévi börtönt érhet. Egyelőre azonban nem látszik, hogy az egyébként is kapacitáshiánnyal működő kormányhivatalok kapnak-e elegendő erőforrást a pluszfeladatok ellátásához.
Pedig üdvös volna, ha működne az elrettentés, az illegális szeméthegyeknek ugyanis áruk van. Mármint azon túl, hogy elcsúfítják és potenciálisan szennyezik a környezetet. Ha a kupac közterületen vagy állami területen van, és nem lehet megállapítani, ki hordta oda, akkor az államnak, illetve a helyszínen illetékes „meghosszabbításának” kell gondoskodnia az eltüntetéséről. Ez gyakorta a települési önkormányzatot jelenti. A gyáli önkormányzat városüzemeltetési cége például 320 köbméternyi illegális külterületi szemétkupac felszámolásában vett részt 2020-ban, ami 9,5 millió forintba került.
Az úthálózat és környezete nagy részéért felelős Magyar Közút áprilisi szemétszedési kampányában négy nap alatt 3200 köbméter szemetet gyűjtött össze. A MÁV az innovációs tárca „Tisztítsuk meg az országot!” programja keretében pilot jelleggel összesen 250 köbméter hulladékot szállított el a kelet-pesti Rákos állomás rakodóterületéről – csak ez a projekt 9,5 millió forintba került. Öt év alatt az egész országban a vasútvállalat 19 ezer tonna illegális hulladékot szállíttatott el, félmilliárd forint költséggel. A társaság felmérése szerint vasúti területeken 11 ezer köbméter illegálisan elhagyott hulladék hever, mintegy 36 ezer négyzetmétert borítva.
