előválasztás;jelölt;

2021-08-17 07:00:00

Ellenzéki előválasztás: hatalmas csaták, meglepő alkuk és az űrben lévő közös parlamenti lista

Bár kilenc párt és hét civil szervezet vesz részt az előválasztáson, határidőig a választókerületek több mint felében csak két jelölt állt startvonalra.

Számos körzetben jelen állás szerint nem lesz előválasztás. Már amennyiben a választás alatt azt értjük, hogy több, de minimum két jelölt közül választhatják ki a szavazók a nekik szimpatikusabb nomináltat, akit az ellenzék 2022-ben a Fidesz indulójával állít szembe. Bár a pártok korábban fogadkoztak, hogy minden egyes evk-ban érdemi választási lehetőséget teremtenek, az ország kilenc megyéjében és Budapesten 12 olyan egyéni választókerület (evk) van, ahol az augusztus 15-i határidőig csak egy jelöltet regisztráltak. Igaz, ez a 12 körzet a 106 választókerület alig 11 százaléka. Ráadásul az evk-k 30 százalékában 3-5 jelölt verseng, több mint a felében kettő.

Meglepő, hogy a legtöbb induló még csak nem is a budapesti körzetekben állt startvonalhoz, holott a felmérések szerint a fővárosban kifejezetten jól áll az ellenzék. Azaz kifejezetten vonzó lenne az ellenzéki politikusoknak a fővárosban indulni, hiszen még az sem zárható ki, hogy mind a 18 választókerület parlamenti mandátumra válható jövőre. Az országban 5-5 jelölt egyedül két debreceni választókerületben indul. Az egyik evk a városnak az a része, ahol az egyetemváros is található: itt indul az Új Világ Néppárt (ÚVNP) támogatásával Pálinkás József, aki korábban az Atommagkutató Intézetet vezette és egy volt rektor, az MSZP-P támogatásával Fábián István. A DK Varga Zoltánt, a Momentum Szabó Bencét, a Jobbik Illés-Rácz Mariannt indítja. A győztes Kósa Lajos volt polgármestert hívhatja ki, aki ugyan 1998 óta zsinórban minden választást megnyert, de három évvel ezelőtt már „csak” 47 százalékot kapott, azaz teljes ellenzéki összefogással akár legyőzhető. Szintén billegő körzet, a Hajdú-Bihar megyei 3. evk, ahol egy helyi civil szervezet (Civil Fórum) aspiránsa mellett 4 pártjelölt is indul.

Érdekes, hogy a fővárosban két olyan evk is van, ahol csak egy jelöltet regisztráltak vasárnapig: a párbeszédes Szabó Tímea és a DK-s Varju László az esélyesek nyugalmával vág neki az előválasztásnak. Szabó lapunknak azt mondta, az előválasztásra úgy tekint, mint a 2022-es választások nyitányára, így aktívan kampányol. „Az, hogy az előválasztáson nem lesz ellenfelem, még nem jelenti azt, hogy ne lenne értelme az egésznek. Aktívan jelen vagyok a csapatommal, próbáljuk minél több embernek elmagyarázni, mi a 2022-es választások tétje. Ezen felül pedig kampányolok Karácsony Gergelynek, a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltjének is” – fejtette ki lapunknak. Schmuck Erzsébet is egyetlen jelölt lesz Pest megye nagykátai központú választókerületben, de jövőre már nehéz dolga lesz. Czerván György a Fidesz színeiben 1998 óta biztosan hozza a körzetet, legutóbb is 50 százalék fölötti eredménnyel nyert. „Tudom, hogy ez egy nehéz körzet, de azt szoktam mondani, ha itt nyerni tudunk 2022-ben, akkor akár a kétharmadra is esélyünk lehet” – fogalmazott az LMP-s politikus.

Mindössze egy olyan evk van Budapesten, ahol négyen mérkőznek. Ebben, a XVI. kerületet magába foglaló körzetben indul a nagy visszatérőnek tekinthető Palotás János is az ÚVNP és az LMP támogatásával. Palotás – aki egykoron a Köztársaság Pártot irányította és csokornyakkendőiről volt ismert – 1990 és 1994 között volt parlamenti képviselő és igen népszerű politikus.

Ötvenkilenc választókörzetben – az evk-k közel 56 százalékában – mindösszesen két jelölt lesz. Ez részben azt jelenti, hogy az együttműködésben részt vevő, illetve jelöltet állító nyolc nagyobb szervezet a legtöbb körzetben alkut kötött, azaz beálltak egymás nomináltjai mögé. A legkiterjedtebb megállapodásokat az MSZP a Párbeszéddel, a Jobbik az LMP-vel, illetve a Jobbik és a DK kötötte (utóbbi felek a kiszivárgott információk szerint 31 evk-ról egyeztek meg), de közismert, hogy az MSZP és a Párbeszéd között évek óta szoros a szövetség, amihez több körzet és a miniszterelnök-jelölt (Karácsony Gergely) ügyében csatlakozott az LMP is. „Ha legalább két érdemi jelölt van egy választókörzetben, akkor ott valódi előválasztás lesz” – mondta a Népszavának László Róbert. A Political Capital választási szakértője szerint a 12 körzet, ahol csak egy induló van, „határeset” az egész procedúra komolyan vehetősége szempontjából. Ha viszont kiderül, hogy egy-egy választókörzetben az egyik induló csak „alibizik”, az legitimációs problémát okozhat a nyertesnek.

Gyurcsány Ferenc pártja indítja egyébként a legtöbb saját jelöltet, szám szerint 60-at, a DK-t a Momentum követi szorosan 55 jelölt-jelölttel, a dobogó harmadik foka a Jobbiké 46 indulóval. A viszonyokra, a megkötött hátéralkukról sokat elmond, hogy Egerben a Momentum színeiben indul Jánosi Zoltán, aki eddig MSZP-s ként vett részt a helyi közéletben. László Róbert szerint nem sokat árul el a pártok erőviszonyairól az a szám sem, hogy ki hány jelölttel bír, hiszen a nomináltak egy része a pártközi megállapodásoknak köszönhetően állhat startvonalra.

A képet ráadásul tovább árnyalja, hogy az indulóknak ugyan előzetesen nyilatkozniuk kellett, melyik parlamenti frakcióba ülnek majd be jövőre, ha mandátumhoz jutnak, de ebből rögtön kettőt lehetett megjelölni. Emiatt viszont – miként egy ismert ellenzéki, névtelenséget kérő politikus fogalmazott – „még az űrben van” a közös parlamenti lista összeállítása, ami szintén roppant bonyolultnak ígérkezik. „Csupán néhány egymásnak teljesen ellentmondó elképzelést kellene összeegyeztetnünk” – ironizált forrásunk. Vannak ugyanis, akik úgy gondolják, a közös lista egyfajta kompenzációs lehetőség lesz azoknak a pártoknak, amelyek rosszabbul szerepelnek az előválasztáson. Mások viszont amellett érvelnek, hogy a közös lista befutó helyeit az előválasztás eredménye alapján kellene elosztani a pártok között: aki jól szerepel, az kapjon itt is erős pozíciókat.