Patyi;Varga Zs. András;

2021-08-19 06:20:00

Varga Zs. vagy Patyi is dönthet a referendumról

Népszavazási, választási és gyülekezési ügyekben is eljár bíróként a Kúria elnöke és elnökhelyettese.

Könnyen előfordulhat, hogy a kormány ötkérdéses, úgynevezett „gyermekvédelmi” népszavazási kérdéseinek, vagy azok valamelyikének hitelesítéséről a Varga Zs. András Kúria-elnök, illetve Patyi András elnökhelyettes által vezetett háromtagú bírói tanács dönt – vette észre a Népszava. A referendumra feltett kérdések hitelesítésével kapcsolatos ügyekkel a Kúria Közigazgatási Kollégiumának öt, háromtagú tanácsa foglalkozik, ezek egyikének Varga Zs., illetve Patyi az elnöke. A Kúria ügyelosztási rendjéből az is kiderül, hogy a legfelsőbb hazai bírói fórumot az idén januártól 9 évig vezető egykori legfőbbügyész-helyettes, majd alkotmánybíró Varga Zs. – akinek a megválasztásához vezető „kreatív” törvényhozást az Európai Bizottság (EB) is kifogásolta minapi országjelentésében –, nemcsak népszavazási, de választási és gyülekezési ügyek elbírálásában is részt vesz, mint a Kúria egyik közigazgatási tanácsának elnöke. Ugyanez igaz a Varga Zs. javaslatára a Kúria elnökhelyettesének kinevezett Patyi Andrásra – vagyis mindketten a politikailag legkényesebb ügyek eldöntésében vállalnak szerepet. Míg Patyinak van minimális (hat évnél ugyan kevesebb) bírói gyakorlata, Varga Zs. személyre szabott törvényhozással, mindenfajta bírói gyakorlat nélkül az Alkotmánybíróságról „ejtőernyőzött” a Kúria tanácselnöki, majd elnöki posztjába.

Mint arról lapunk is beszámolt, a hétfő délutáni határidőig több szervezet is felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához a kormány népszavazási kérdéseivel kapcsolatban. A Kúria legfrissebb, Varga Zs. András elnök által szignált, 2021. június 28-tól hatályos ügyelosztási rendjéből kiderül: a népszavazásra feltett kérdések hitelesítésével kapcsolatos ügyekben a K.II., K.III. és K.IV. nevű, háromtagú közigazgatási (erre utal a „K” betű) tanácsok járnak el, a tanácsok között az ügyek kiosztása „érkezési sorrendben, automatikusan történik, tanácsonként egy ügy kiosztásával”. A K.II. két háromtagú bírói tanácsból, a K.III. egyetlen, három bíróból álló testület, míg a K.IV. ugyancsak két tanácsra oszlik. Utóbbiból az egyiknek, a K.IV/B. tanácsnak ráadásul két elnöke van: Varga Zs. András, a Kúria elnöke és Patyi András, a Kúria elnökhelyettese. Ők – vélhetően – felváltva látják el a vezetői feladatokat. A népszavazásra feltett kérdések hitelesítésével kapcsolatos ügyeken kívül a Varga Zs.-Patyi-féle tanács választási és nemzetiségi képviselői méltatlansági, illetve az önkormányzati és hatósági tevékenységgel összefüggő, sőt, a gyülekezési jog gyakorlásával kapcsolatos ügyekben is eljár (sok más ügytípusos kívül).

Még hétfőn kérdéssel fordultunk a Kúriához, arról érdeklődve, hogy hányas számú háromtagú tanácsa, kinek az elnökletével dönt a kormány népszavazási kérdéseiről? Válaszukban a Kúria honlapján megjelent közleményt ajánlották figyelmünkbe. Ám ebben mindössze annyi áll: „A beérkezett 26 felülvizsgálati indítvány kiosztása a Kúria hatályos ügyelosztási rendjének megfelelően megtörtént.”

Visszatérve az ügyelosztáshoz, mindez azt jelenti, hogy a népszavazási és választási ügyek – ide sorolhatóak a jövő évi országgyűlési választások jogorvoslati ügyei is – mellett a Varga Zs. illetve Patyi vezette tanács arról is dönthet végső soron, megtartható-e egy demonstráció vagy sem. Ők ketten továbbá a Kúria úgynevezett Önkormányzati Tanácsában is tanácselnökként dolgoznak, ezen kívül Varga Zs. és Patyi – a törvény által delegáltan – a Kúria új, tavaly nyár óta működő, az EB által szintén kifogásolt Jogegységi Panasz Tanácsának is betölti az elnöki posztját. A tavaly bevezetett új jogintézmény, a jogegységi panasz elbírálását a törvény szerint a jogegységi panasz tanács végzi, amelyet a Kúria elnöke vagy elnökhelyettese vezet, s további legalább nyolc, az elnök által jelölt tagból áll.

Emlékezetes, a Fidesz-kormány korábban Alaptörvénybe is foglalta, hogy új, a rendes bíróságoktól független közigazgatási bírósági rendszert hoz létre, ám 2019 tavaszán előbb elhalasztották, majd az év őszén végleg elálltak a bevezetésétől. Az akkori találgatások szerint az új bírósági rendszer élére Patyi került volna, aki emiatt lemondott egyéb tisztségeiről is. A végül be nem vezetett közigazgatási bíróság éppen azokkal a – népszavazási, választási, gyülekezési, sőt, adatkérési – ügyekkel foglalkozott volna, amelyekben most a Kúria vezetőiként és tanácselnökeiként Varga Zs.-nek és Patyinak meghatározó szerep jut. Ez jórészt annak köszönhető, hogy a kormánypártok az elmúlt években, az EB által is kifogásolt módon saját képükre formálták a Kúriát, ráadásul az elnökké választott Varga Zs. András az ügyelosztás által befolyásolni tudja a legfőbb bírói fórum munkáját, például azáltal, hogy az egyik közigazgatási tanács elnökeként a fenti, politikailag is kényes ügyekben járhat el.