Kancellárként utoljára látogatott Moszkvába Angela Merkel

Angela Merkel hiába kérte Alekszej Navalnij elengedését vagy az oroszok közbenjárását az afganisztáni evakuálás megkönnyítésére. Amúgy mindenki nagyon elégedett.

Tizenkilencedszer, de kancellárként utoljára látogatott Moszkvába Angela Merkel. A pénteki néhány órás tárgyalásai befejeztével vendéglátója, Vlagyimir Putyin orosz elnök sietett kijelenteni, hogy ezentúl is szívesen látják "az európai és a világpolitika kiemelkedő tekintélyét". Putyin ezúttal is nagy virágcsokorral kedveskedett, amit a német sajtó általában a macsó politikai kultúra megnyilvánulásának szokott tekinteni és Merkel is mindig kényelmetlenül vesz át.

A két ország viszonya a politikai nézetkülönbségek ellenére jó, fontosnak tartják a párbeszédet, gazdasági kapcsolataik pedig a tavalyi, a pandémiának betudható visszaesés ellenére is gyümölcsözők. Putyin most is hangsúlyozta, hogy Oroszország számára Németország a második legjelentősebb gazdasági partner, csak Kína előzi meg.

Angela Merkel a sajtóértekezleten is követelte, hogy engedjék ki az Oroszországban bebörtönzött Alekszej Navalnijt. Putyin, aki következetesen kerüli Navalnij nevének kiejtését, azzal reagált, hogy a külföldnek is tiszteletben kell tartania az orosz igazságszolgáltatást és

Maga az érintett a látogatáshoz és megmérgezése első évfordulójához időzítve azt üzente a börtönből, hogy a korrupció okozza a világ sok problémáját.

A kétoldalú kapcsolatok áttekintésén túl a német kancellár arra kérte vendéglátóját, hogy Oroszország is segítsen a kabuli reptéren rekedtek evakuálásában, illetve a nyugatiakkal korábban együttműködő afgánok kimentésében. Putyin erre azzal felelt, hogy a tálibok hatalma a realitás és a nemzetközi közösségnek nem szabad hagynia összeomlani az afgán államot.

A szomszédos Kijevben különös érdeklődéssel követték a moszkvai tárgyalásokat, és nemcsak azért, mert a német kancellár vasárnap éppen az ukrán fővárosba látogat, hanem azért is, mert két fontos, őket is közvetlenül érintő témában érdemi jelzéseket vártak. Ami a kelet-ukrajnai, az elmúlt napokban ismét megélénkült fegyveres konfliktust illeti, a politikusoknak nem lehettek illúzióik: elemzők utaltak rá, hogy a Kreml álláspontjában nem történt változás. Vlagyimir Putyin erről azt mondta, az ő értelmezésében a donbászi átmeneti időszakról szóló ukrán törvénytervezet azt jelenti, hogy Ukrajna kilép a minszki egyezményekből. Anélkül pedig nem lehetséges a rendezés, fejtegette arra utalva, hogy azokat az ENSZ Biztonsági Tanácsa is megerősítette. Angela Merkel ellenben lehetőséget lát a "normandiai folyamat" fölélesztésében, a francia-német-orosz-ukrán tárgyalásokban, szerinte megfelelő napirendet kell találni, ő maga Kijevben is ezt fogja szorgalmazni, mert a legkisebb előrelépés is fontos lehet.

Az ukránok számára ezekben a hetekben, az Északi Áramlat-2 befejezésének küszöbén az a legégetőbb kérdés, hogy tranzitország marad-e ezután is Ukrajna. A jelenlegi szerződés 2024-ig él, Merkel többször kijelentette, német részről szorgalmazni fogják a hosszabbítást. Az orosz elnök látszólag nincs ellene, de a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, szeretnék tudni, hogy meddig és milyen mennyiségről szóljon a hosszabbítás. Ettől mind orosz, mind ukrán részről nem kevés pénz függ. Az Északi Áramlat-2 révén a szállítási útvonal kétezer kilométerrel lesz rövidebb - jegyezte meg Vlagyimir Putyin. Az oroszok mihamarabb számokat várnak a nyugati felhasználók igényeiről - tette hozzá.