Sokan úgy hiszik, hogy a totális diktatúrát Hitler építette ki, de tévednek. A német fasizmus a Sztálin teremtette Szovjetunió totális rendszerében talált követendő mintára, azt tette korszerűbbé és hatékonyabbá az élet minden területén működő német alapossággal. Az azóta eltelt évtizedekben számos más diktatúra is kialakult. Mindegyiknek voltak helyi sajátosságai, a technikai haladás által lehetővé lett újdonságai, de a kialakulásuk és a belső fejlődésük ma is ugyanazt az utat követi, amelyen Sztálin járt először.
Sztálin élete is azt igazolja, hogy a hatalomra törők közül sohasem a legokosabb, a legkiválóbb, hanem mindig a legerkölcstelenebb, a legjobb manipulátor és egyben a legkíméletlenebb gazember győzedelmeskedik. Aki nem hódol be neki, azt elpusztítja, aki elfogadja, az a kiépülő új hatalom valamelyik vezető pozíciójába kerülhet, részt vehet annak működtetésében. A totálissá váló hatalomban sorsdöntővé válik a vezér erkölcsi és intellektuális fogyatékossága – ez hat a közvetlen környezetére és annak közvetítésével a hatalmi szervezet egészének működésére. (Sztálin: „Van ember, van probléma, nincs ember, nincs probléma.”)
A népet természetesen egy soha nem látott jólét ígéretével lehetett rávenni a támogatásra és az áldozatok vállalására, amíg a hatalom meg nem szilárdult. Mivel az ígéretek soha nem teljesültek, a kudarcok okainak bűnösöket kellett találni. Így kerültek sorra az egykori uralkodó osztály tagjai, a parasztság, az értelmiség, de áldozatul esett a Vörös Hadsereg mintegy 40 ezer parancsnoka, sőt még 20 ezer olyan belügyi katona is, akik valamilyen okból nem, vagy nem megfelelően teljesítették a parancsot. A burkolt vagy nyíltabb zsidózás és a nyugati veszély állandó szítása alapvető szerepet játszottak a kölcsönös bizalmatlanság és a félelem légkörének a fenntartásában.
Ez a rendszer önszabályozóvá lett – a vezérnek való megfelelés vált a társadalom legfontosabb belső erejévé. „Sztálin ördög volt, de még veszélyesebbek voltak a krampuszai”, akik egymással versengve igyekeztek elnyerni a vezér kegyeit – írta az egyik emlékező. Nem szocializmust teremtett, hanem szocialista jelszavakkal díszített diktatúrát, ami a múltba tűnt, de a gyökerei az emberi természetben élnek és bármikor szárba szökkennek.