A francia irodalomkritikusok még mindig hitetlenkednek, hogy szinte a semmiből került elő a neves, 1961-ben elhunyt író, Louis-Ferdinand Céline több, eddig nem publikált műve. Párizsban az egyik legnagyobb hatású XX. századi szerzőnek tartják, itthon ugyan már 1934-ben megjelent Utazás című munkája, amely három kiadást élt meg, ettől függetlenül kevésbé ismerhetjük a munkásságát. A pozsonyi Kalligram a 2000-es években ugyan két másik regényét (Halál hitelbe, Bohócbanda) is kiadta magyarul, ám ettől sem vált ismertebbé a nyelvterületünkön. Ennek az lehet az oka, hogy felettébb vitatott személyiség volt, aki a második világháborúban antiszemita kijelentéseket tett. Azt azonban senki sem vitatja, hogy olyan stílust alakított ki, amely modernizálta a francia és a világirodalmat.
Először a Le Monde napilap adott hírt arról, hogy az író számos műve bukkant elő. Több ezer kiadatlan oldalról van szó, amelyeknek még 1944-ben veszett nyoma. Ekkor ugyanis a francia ellenállás tagjai kifosztották párizsi lakását. Mint kiderült, a kéziratokat sokáig Jean-Pierre Thibaudat színházkritikus gondozta. A Le Monde-nak nyilatkozva azt állította, a dokumentumok "hozzájárulnak ahhoz, hogy az író munkásságáról való tudásunk alapvetően megváltozzon". Az előkerült archívum leveleket és fényképeket is tartalmaz.
A szerző – akinek a műveit egy időre betiltották antiszemitizmusa és a Vichy-rezsimmel való együttműködése miatt –, a nácik franciaországi veresége után Németországba távozott, később Dániában telepedett le. A kiadatlan dokumentumok egy részét állítólag Céline özvegye, a 2019-ben elhunyt Lucette Almansor gyűjtötte össze.
A dokumentumok közül kiemelkedik a Casse-pipe („Csőtörő”) 600 lapos kézirata, amelyből eddig csak néhány oldal volt ismert. Előkerült továbbá egy több mint ezer oldalas Londres („London) című regény. Az író mindig is azt állította, Casse-pipe az 1944-ben ellopott dokumentumok között volt. A regény trilógiát alkot az Utazással (1932) és a Halál hitelbe (1936) című regénnyel.
Ami a "Londres" című munkát illeti a regény végigkíséri hősét a sötét londoni utcákon, felbukkan benne egy zsidó orvos, Judenbitz, ugyanakkor antiszemitizmusnak nincs benne nyoma. Ez a mű előzménye Céline 1944-ben megjelent regényének, a "Guignol bandájának".
A művek előkerülése után hosszú jogi csatározás kezdődhet. Kiderült, hogy Jean-Pierre Thibaudat, a Libération egykori színikritikusa és moszkvai tudósítója, mintegy tizenöt éven át titokban őrizte a dokumentumgyűjteményt, amelyet egy titokzatos személy adott át neki. Néhány hónappal Céline felesége, Lucette halála után, 2019 novemberében Thibaudat tájékoztatta Emmanuel Pierrat ügyvédet, a szerzői jogokra specializálódott szakembert arról, hogy nála rejtőzik a kincs. 2020 nyarán aztán Céline örökösei úgy döntöttek, feljelentést tesznek amiatt, hogy Thibaudat eltitkolta az irodalmi kincs létezését. A kiadatlan műveket ezután Thibaudat visszaadta az örökösöknek, amely azóta a szakértői vizsgálat után biztonságos helyre került.
A nagy kérdés az, a közvélemény mikor ismerkedhet meg ezekkel a művekkel? A Gallimard kívánja megszerezni a kizárólagos kiadói jogokat, közölte az AFP-nek Antoine Gallimard, a cég vezetője. Utalt arra, hogy Céline műveit 1952 óta publikálták a kiadóházban. Mint fogalmazott, „nagyon megnyugtató, hogy egy ilyen kincset végre a jogos tulajdonosokra bíztak (...) Ez valódi garanciát jelent mind a kéziratok megőrzésére, mind a kiadásra és fejlesztésre.”
Szakértők szerint azonban türelmesnek kell lenniük az olvasóknak. Még évek is eltelhetnek a művek publikálásáig.
