A lengyel elnök legújabb nyilatkozata alátámasztja azokat az értesüléseket, miszerint Duda meg akarja vétózni a sajtótörvényt, amely elhallgattatná az amerikai kézben lévő TVN24 hírcsatornát, miután az sokszor bírálja a kormányt. Duda most az közölte, hogy ha az ország át akar venni bizonyos sajtóorgánumokat a külföldi tulajdonosoktól, akkor ennek nem az a módja, hogy kötelezi őket az eladásra, a feltételeket piaci alapon kell kidolgozni.
Hozzátette, hogy az amerikai partnerek két okból sem értik a születőben lévő törvényt: egyrészt mert számukra szent a magántulajdon védelme, másrészt pedig ugyanígy tekintenek a szólásszabadságra. A tervezetet bírálja mind az Egyesült Államok, mint az Bizottság, mert az megtiltanál, hogy az Európai Gazdasági Övezeten kívüli cégeknek többségi részesedésük legyen a lengyel médiában.
Sugárzási engedélyt kapott Hollandiában a TVN24 lengyel hírcsatorna, így az európai szabályok értelmében akkor is folytathatja működését Lengyelországban, ha az ottani média hatóság másfél évi halogatás után nem hosszabbítja meg az éppen egy hónap múlva lejáró sugárzási engedélyt. Az amerikai tulajdonos Discovery azért éppen holland földön folyamodott ehhez a lépéshez, mert ott bejegyzett társaságán keresztül irányítja a hírtelevíziót.
Morawiecki miniszterelnök ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy a vitatott sajtótörvénnyel tekintélyelvű, illetve korrupt külföldi érdeklődőket igyekeznek távol tartani a lengyel médiától. Így olyanokat, amelyek mögött Oroszország, Kína, vagy egy-két kábítószercsempész hálózat áll. Ezzel szemben Tusk és a Bizottság úgy ítéli meg: a cél a sajtószabadság korlátozása, á la Orbán Viktor.
A Discovery képviselője elismeri, hogy a jogi trükkel nem védik ki a varsói parlament előtt lévő jogszabály fenyegetését, így a TVN és a lengyel média függetlensége továbbra is veszélyben van.
Paul Lendvai, aki maga is 56-os menekült, sajnálattal állapítja meg, hogy az osztrák kormány szakít menedékkérők befogadásának emberbaráti gyakorlatával. Persze lehetett tudni, hogy hosszú távon kudarcra van ítélve a Nyugat kísérlete, mármint hogy igazi demokrácia legyen Afganisztánban. Ezért jogos, hogy Biden véget vetett a konfliktusnak, amely kilátástalan volt és a közvélemény nagy része elutasította. Ám a döntést az elnök elhamarkodva hozta meg és nem egyeztette a szövetségesekkel. Ily módon nem csupán súlyos politikai hibának számít, hanem komolyan veszélyezteti azokat az afgánokat, akik a nemzetközi erőknek és szervezeteknek segítettek az eltelt 20 év során.
Az ő megmentésük erkölcsi kötelesség. Ezt hangsúlyozta Gerald Knaus, az Európai Stabilitási Kezdeményezés nevű berlini elemző intézet vezetője is, aki szerint nagyjából a szélsőjobbos AfD szintjén mozog az osztrák belügyminiszter, amikor azt sürgeti, hogy a szomszédos ázsiai államokban hozzanak létre központokat és oda toloncolják vissza az Európában nem kívánatos migránsokat. De mint mondta, nem különb az egész Kurz-kabinet hozzáállása sem.
A hivatalos osztrák politika láthatóan annyira fél a menekültektől, miután Felső-Ausztriában választások közelednek, hogy azt mindent beárnyékol. De még azt is eltakarja, hogy egyáltalán nem milliókról van szó. Annyian jönnének, hogy azzal az ország minden további nélkül megbirkózna. Teszi ezt az az Ausztria, amely 1956 és 2015 között számtalan magyar, lengyel, cseh és szlovák, szerb, horvát, bosnyák és algán előtt nyitotta meg a határait.
Lendvai bevallja, egészen a közelmúltig nem gondolta volna, hogy az ország semmiféle szolidaritást nem tanúsít egy nemzetközi válsághelyzetben. De hát nem kér a tálibok által üldözött, védelemre szoruló emberekből, így Bécs búcsút int a 2. köztársaság humanista hagyományának, de ennek még súlyos következményei lesznek.
Egy tengerészgyalogosból lett amerikai politikus azt mondja, kétszer szolgált Afganisztánban, így pontosan tudja, hogy a politika módszeresen hazudott az országról. Lucas Kunce, aki most a demokraták színeiben próbál meg bejutni a Szenátusba, két mondatban foglalta össze tapasztalatait:
- a politikai és katonai vezetés 20 éven át valótlanságokat jelentett meg az afgán helyzetről,
- a kivonulás elkerülhetetlen volt, és aki mást mond, az még most is hazudik.
Azaz a tisztességtelenség intézményes formát öltött. Merthogy egy különleges egység kapitányaként, aki megtanult pastuul, így tudott mindenkivel beszélni, még a tálibokkal, nos, ő a terepen azt látta, hogy a hadsereg kiképzése valójában munkalehetőséghez juttatta az afgánokat – az amerikai adófizetők pénzéből. De sokszor csupán holt lelkeket takart, azaz nem létező egységeket soroltak fel a papírok, az elit pedig ellopott mindent, amit csak tudott.
De ugyanez vonatkozott Irakra is, mert az egykori tiszt ott is járt bevetésben. Kiképzőként azt tapasztalta, hogy az ottani katonákról kiállított minősítés köszönőviszonyban nem volt a tényleges harci erejükkel. Afganisztán ügyében pedig úgy látja, hogy onnan már csaknem 20 éve ki kellett volna vonulni. Mert a misszió csak arra volt jó, hogy a tálibok megerősödjenek. Erre Amerika két billió dollárját és csaknem 2500 katonája életét áldozta.
Háborúra szomjúhozó héják azt állítják, hogy a fiúk nem voltak veszélyben. Nos, Kunce ott volt, amikor elesett két, kivételes képességű bajtársa is. Úgy látja, a hazugságok nem csak az anyagi és emberi veszteségek miatt rettenetesek, hanem azért is, mert belülről teszik tönkre az USÁ-t. Úgy hogy az Egyesült Államok nyugodtan megkezdheti a nemzetépítést – odahaza.
William Hague úgy véli, ha a világ nem cselekszik haladéktalanul, akkor az afgán válság eltörpül amellett, ami Afrikában fog bekövetkezni, márpedig ott az évszázad nemzetbiztonsági katasztrófája fenyeget. A Cameron-kormány volt külügyminisztere, aki volt az Alsóház elnöke, de állt a Konzervatív Párt élén is, hangsúlyozza, hogy a világ megalázó vereséget szenvedett a táliboktól, így most menekülthullám, illetve terrorcselekmények sora fenyeget. Ám ez a közelébe nem jön annak, amire a fekete földrészen kell felkészülni.
Az ottani lakosság száma a következő 30 évben 1,1 milliárddal nő, vagyis naponta jó 100 ezer emberrel gyarapodik. Ez majdnem olyan, mintha egy új Kína jönne létre. A tömegek a városokba áramlanak, megavárosok alakulnak ki. 2050-re háromszor annyian élnek a kontinensen, mint Európában. Ily módon ami ott történik, az nagyban meghatározza a világpolitikát. Ott dől el, hogy a kínai vagy amerikai technológia és normarendszer lesz-e a meghatározó a Földön.
Lehet persze, hogy sikersztori lesz belőle és milliók emelkednek ki a szegénységből. De torkolhat kudarcba is, akkor pedig példátlan menekültözön várható. A jelenlegi állapotok sokszor riasztóak, a politikai instabilitás elrettenti a külföldi befektetőket, a klímaváltozást az egész földrész keményen megérzi. Hogy melyik útra lép, az az afrikaiaktól függ, de a Nyugatnak elemi érdeke, hogy a helyes ösvényt válasszák. Ezért körültekintő módon meg kell szervezni a rászoruló államok gazdasági, diplomáciai és katonai segélyezését. Ehhez nincs szükség sok intervenciós katonára.
Washington nem látja át, hogy ami Afrikában zajlik, az sokkal fontosabb lehet, mint a Kínával beállt viszály a Dél-Kínai-tengeren. Európa pedig Afganisztánban hagyja, hogy tömegek kerüljenek a talibán mozgalom kezére, hogy azután Kína kizsákmányolja őket úgy érkezzék, hogy a Nyugat elárulta őket. Pont ez az, amit nem szabad megengedni Afrikában.
A Fertő-tó magyarországi szakaszán folyó, súlyos természetrongálással járó idegenforgalmi beruházás elleni tiltakozásul, demonstrációt tartott a bécsi magyar Nagykövetség előtt a Greenpeace. A sárga ruhába öltözött aktivisták közül hárman még a Bankgasse 6 erkélyére is felmásztak, és onnan egy transzparenst lógattak le, követelve a munkálatok leállítását. Fertőrákosnál 100 szobás, négycsillagos szálloda épül, de lesz 880 kocsit befogadó parkolóház és jachtkikötő is. Összesen 60 hektáron, ami nagyjából 80 futballpályának felel meg.
Mindezt olyan helyen, amely többszörösen is természetvédelmi területnek számít. Úgy hogy az UNESCO már kilátásba helyezte: megvonja a világörökségi státuszt a Fertőtől és környékétől. A bécsi tüntetők azt is sürgették, hogy a magyar kormány végre tájékoztassa az osztrák felet a részletekről, ideértve a környezeti hatásokat. A Greenpeace szóvivője elfogadhatatlannak nevezte a magyar hatóságok eljárását, ideértve, hogy az építkezésnek nem lesz semmiféle kihatása osztrák földön. Egyébként az osztrák környezetvédők két hét alatt majdnem 20 ezer aláírást gyűjtöttek a magyar terv ellen.
