Több mint négymillió potenciális hallgató: az ország közel felét lefedő vételkörzetre tett szert igen rövid idő alatt a 2016-ban indult, nyíltan kormánypárti rádió, ahol a fideszes médiavilág leginkább hájpolt – egyben igencsak megosztó – figurái kaptak műsort. Többek között Bayer Zsolt, Jeszenszky Zsolt, Belénessy Csaba, Gajdics Ottó, Perjés Klára és Stefka István. A Karc FM ma már Budapesten és 27 vidéki városban szól – gyakorlatilag alig van olyan része az országnak, ahol ne lehetne rákapcsolódni. Vételkörzete lepipálja a Klubrádió egykori hálózatát, amit a baloldali adó 2010 után fokozatosan elveszített, majd idén teljesen kiszorult az éterből, csak az interneten érhető el.
„Ami nyomot hagy” – ez a kormánypárti rádió szlogenje. Ám hiába az államtól kapott óriási – a hazai beszélgetős, közösségi rádióknál szokatlanul nagy – vételkörzet, a rengeteg kormányzati reklám, nem tudni mekkora nyomot hagy, mert tulajdonosai nem engedélyezik, hogy a médiahatóság nyilvánosságra hozza, hányan hallgatják a Karc FM-et.
A rádió térfoglalása a választásokat megelőző évben kapott igazán lendületet: idén csak úgy záporoztak rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságtól (NMHH) az újabb és újabb frekvenciák. A sors fintora, hogy ugyanazon a márciusi napon dőlt el, hogy a Karc FM kaphatja meg 10+7 évre a Klubrádió korábban használt budapesti hullámhosszt – a 95.3-at –, amikor az NMHH döntéshozó testülete, a Médiatanács elutasította a baloldali adó pályázatát a 92.2 MHz-re. Majd folytatódott a "szerencsesorozata": április elején engedélyt kapott, hogy egyes vétetőkörzetei hálózatba kapcsolódjanak – azaz nagyjából ugyanazt az adást sugározzák. Ezt követően ismét sorba írta ki a hatóság azokat a frekvenciákat, amiket lényegében a kormánypárti médiumnak szántak. Júniusban két hét leforgása alatt 8 ingyenes hullámhosszhoz jutottak Szekszárdon, Salgótarjánban, Szentesen, Keszthelyen, Szolnokon, Veszprémben, Békéscsabán és Egerben – számolt be a Karc terjeszkedéséről a Médiatanács tevékenységét nyomon követő szakportál, a Média1. Alig egy hónappal később megkapta a Karc FM a mosonmagyaróvári hullámhosszot is.
A rádiót egyébként a G-nap hívta életre. Ugyanis a szintén Gajdics Ottó ügyvezető-főszerkesztőségével azonos szerepben működő elődjét, a Lánchíd Rádiót Simicska Lajos oligarcha az Orbán Viktorral szembeni konfliktusa miatt 2015-ben kormánykritikus üzemmódba állította. Ezzel a Fidesz elveszítette a leghűségesebb rajongótáborához szóló rádiót, amit a párt vezetősége sürgősen pótolni akart, a feladatot pedig a jobboldali médiaépítkezést kezdetektől segítő, Simicskának több társával hátat fordító – később a kormánypárti sajtóbirodalmat központosító alapítványt, a KESMA-t létrehozó – Liszkay Gáborra bízta. Ő vette meg az egymillió főnél nagyobb eléréssel rendelkező Budapest 105,9 jogosultságát a Gazdasági Rádiótól, hogy attól kezdve a Karc FM szólhasson rajta.
A menetelés az országos lefedettség felé viszont csak Simicska 2018-as bukásakor kezdődött. Ez év októberében a Médiatanács engedélyezte, hogy hálózatba kapcsolódjon az adását akkoriban felfüggesztő Lánchíd egyes vidéki adóival. Majd beindult a „nagyüzem”: 2020 júliusáig bezárólag megszakítás nélkül nyerte a közösségi frekvenciákat, így rövid idő alatt 19 várossal és több mint másfél millió potenciális hallgatóval bővült a lefedettsége.
A terjeszkedést nagymértékben segítette a kizárólag fideszes delegáltakból álló Médiatanács – állapítja meg a Mérték Médiakutató Intézet a rádiópiac átalakításával foglalkozó legutóbbi elemzése. A politikai beszélgetős rádióknak azért vonzó a közösségi médiaszolgáltatás formája – írja a tanulmány –, mert így mentesülnek a médiaszolgáltatási díj megfizetése alól. Nem kérdéses a Mérték eredményei alapján, hogy ennek a folyamatnak a főszereplője a saját elmondása szerint „nemzeti, keresztény, konzervatív” értékeket valló Karc FM. A médiakutatók által vizsgált időszakban (2018 január-2021 április) lezárt pályázatok több mint 24 százalékát nyerte, a második a szintén KESMA-s Radio1 lett 18 százalékkal. Ráadásul a Karc az összes kiírást vitte, amin csak elindult. Igaz, hat esetben volt másik pályázó is, ilyenkor azonban a Médiatanács kivétel nélkül a műsorterv szubjektív értékelésére adható maximális pontot szavazta meg számára, míg a többi induló jellemzően 0 pontot kapott erre a szempontra.
A terjeszkedés valójában annyira lendületes és gyors volt, hogy esetenként a Karc nem is tudta időben elindítani a sugárzást a megnyert körzetekben, a Médiatanács több alkalommal is „kénytelen” volt haladékot adni a szolgáltatás beindítására több hullámhosszon. Kerestük az NMHH-t a minden jel szerint Karc FM-re szabott pályázati kiírásokkal kapcsolatban, válaszukban azonban csak olyan általános dolgokat írtak, mint hogy a “a Médiatanács médiapiaci és médiapolitikai megfontolások alapján dönt” és a kiírásokra “bármely, a feltételeknek megfelelő vállalkozás nyújthat be pályázati ajánlatot”.
Ezzel a Karc FM lényegében kétszer akkorára nőtt, mint az előző, hasonló célokkal 2007-ben elindított, de mára lényegében megszűnt fideszes adó, a Lánchíd Rádió volt fénykorában a maga 2,1 milliós körzetével. Kerestük a Karc FM-et, miért nem hajlandó elárulni, hogy a hatalmasra nőtt vételkörzetéből mennyien hallgatják, illetve miért nem tudta időben elindítani az adást néhány frissen elnyert frekvencián, de közel két hónap elteltével sem kaptunk választ.
