A főváros kijátszotta az aduászt Fudan ügyben: miért pont most?
2019-ben az első nagypolitikai kérdés az volt, hogy miként viszonyuljon Budapest az atlétikai világbajnoksághoz és a stadionépítéshez. Nekem az volt az álláspontom, hogy állapodjunk meg, szerezzük meg mindazt, ami a budapestiek érdeke, a Diákvárost és az egészségügyi fejlesztéseket, így a kormány is megkapja, ami neki fontos, a vb-t, és a főváros is azt, ami a jövőjét szolgálja. Csakhogy a kabinet azóta többszörösen megszegte a megállapodást. Az a kötelességem, hogy érvényt szerezzek a Fővárosi Közgyűlés döntésének, és világossá tegyen az Orbán-kormánynak: itt a vége a sunnyogásnak. A Diákváros elsősorban nem fővárosi ügy, hiszen leginkább a vidékieknek hiányozna az a több ezer kollégiumi férőhely, ami nem épülhetne meg a Fudan Egyetem miatt. A vb támogatásának visszavonásáról azonban nem akartam egy személyben dönteni a járvány alatt érvényben lévő rendkívüli jogrend idején, a Fudan-törvények megszavazása után pedig most először ülésezik a Fővárosi Közgyűlés, ezért jött el az ideje a döntésnek. Még nem történt semmi visszafordíthatatlan, remélem, hogy nem is fog a választásokig. Hiszen a megoldás pofonegyszerű: Orbán Viktor egyetlen mondattal hatályon kívül helyezheti a Fudan-törvényt. Ha ezt nem teszi, akkor erre népszavazással kényszeríthetjük, bízom abban, hogy a népszavazási kérdéseimet – köztük a Fudanra vonatkozót – hétfőn jóváhagyja a Nemzeti Választási Bizottság. Előzetesen már több tízezren jelezték, hogy aláírásukkal támogatják majd a kezdeményezést. Persze a kormányváltás az, ami mindent elrendez: akkor lesz Diákváros, lesz egészségügyi fejlesztés, és akkor akár vb is lehet.
Kissé meglepő, hogy nem sokkal azután jelentette be a 14 év alattiak ingyen bérletét, hogy kiderült: a fővárosi önkormányzat már csak hitellel tudja elkerülni a csődöt.
Attól, hogy olyan kormánya van Magyarországnak, amely bünteti Budapestet, a város fejlesztése nem állhat meg, az adott szavamat tartom. Ráadásul úgy látjuk, hosszabb távon ez a lépés nemhogy csökkenti a bevételeket, de stabilizálja a közösségi közlekedés helyzetét, ami kulcskérdés a város élhetősége szempontjából. Nincs is más választásunk, mint előre menekülni: ki kell mozdítanunk a jelenlegi tetszhalott állapotából a közösségi közlekedést, amihez gesztusokat kell tennünk a fővárosiak felé. Az elmúlt évben ugyanis eltűnt a fizető utasok 40 százaléka. Ha ez így megy tovább finanszírozhatatlanná válik a szolgáltatás, a város pedig élhetetlen lesz. A döntésnek van egy szociális vetülete is: az intézkedés jelentős könnyebbséget hozhat a több gyereket nevelő családoknak, akiket a válság leginkább megviselt. Azt pedig, hogy főpolgármester vagyok nem tudom és nem is akarom eltagadni a kampányban. Azért vagyok miniszterelnök-jelölt, mert az én megválasztásom az ellenzék eddigi legnagyobb politikai sikere volt, az ellenzéki pártok kormányzóképességét leginkább a városházi koalíció együttműködése mutatja. Pont azért vállaltam jelöltséget, mert az elmúlt két év munkája az ellenzék legkomolyabb tanúságtétele arról, hogy képesek vagyunk nagyon nehéz körülmények között is vezetni a várost, érvelő vitáinkkal együtt is olajozottan működtetni egy sokpárti koalíciót. Ebben az értelemben természetes, hogy a főpolgármesterségem a választási kampány része, nemcsak a mostani döntések, hanem a korábbiak is.
Az önkormányzati választási kampányban nem vért, verítéket és könnyeket ígért, hanem újszerű, kevés pénzből megvalósítható fejlesztéseket, innovatív megoldásokat a város működtetésében. Ez eddig inkább vesszőfutásra hasonlít.
Ez a kormány, ez a miniszterelnök a szavát adta, hogy mindaz jár Budapestnek, ami korábban megillette, elvégre ugyanazok lakják most, mint Tarlós István idejében. Az, hogy a miniszterelnök nem tartotta a szavát, az nem az én politikai bizonyítványom, hanem az övé. Másrészt ne feledkezzünk el arról sem, hogy főpolgármesterségem nagyobb részét egy pusztító világjárvány töltötte ki. Bármilyen statisztika alapján büszkék lehetünk arra, amit a főváros a kerületekkel közösen elért a pandémiás helyzet kezelésében. Okosabban, érzékenyebben, ezért eredményesebben kezeltük a járványt, mint a kormány. Mi erőszakoltuk ki a kormánytól a pedagógusok tömeges szűrését, a harmadik oltást az időseknek. A Pesti úti idősotthonnal példálózóknak pedig üzenem, hogy 176 idősotthon van az országban, ahol nagyobb volt az áldozatok aránya. Az összes fenntartó közül a fővárosi önkormányzat intézményeiben haltak meg a legkevesebben. Minden egyes elveszett emberélet örök hiány marad, de abban, hogy a többlethalálozás szempontjából Budapest vészelte át legjobban a járványt, a városvezetésnek vitathatatlanul nagy szerepe volt.
A minap azt mondta: „addig nem lesz béke, amíg nem szolgáltatnak igazságot és nem lesz jóvátétel”. Az előző városvezetés döntései miatt indult nyomozások azonban rendre vádemelés nélkül lezárulnak. Mitől lesz hatékonyabb az állami elszámoltatás?
Ebben a jogrendszerben, ilyen főügyész mellett ennyit lehet elérni. A hármas metró ügyében olyan nyomozásra lenne szükség, amit mi nem tudtunk elvégezni. A nyomozóhatóságoknak kellene kideríteni, hogy a kormányszóvivő férje, hogyan lobbizott azért, hogy a kormány rákényszerítse a városvezetést erre a rendkívül rossz konstrukcióra. Azt is meg kellene nézni, hogy a felújításra kiírt közbeszerzés valójában nem új kocsik beszerzéséről szólt-e és vajon Európa legnagyobb vámcsalását követték-e el azzal, hogy Oroszország vámmentesen szállított új kocsikat a régiek helyett. A Biodóm ügyében a NAV még mindig vizsgálódik. Összesen négy nyomozás folyik és most egy újabb csontváz esett ki a szekrényből. Ahhoz képest tehát, hogy milyen bénult állapotban van a hazai igazságszolgáltatás, a főváros feljelentései egész szép pályát futnak be. Teljesen más helyzetben lesz az új kormány, amely kinyithatja azokat az aktákat, amelyek most el vannak zárva előlünk. Polt Péter természetesen mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a nyomozóhatóság malmai lassan őröljenek, de létre lehet hozni egy antikorrupciós ügynökséget, csatlakozhatunk az Európai Ügyészséghez, a NAV és a rendőrség pedig felszabadultabban végezheti a dolgát. Tudom, hogy nagy a versenyfutás abban, hogy ki a legnagyobb elszámoltató, de nem akarok ebbe beszállni. Nem mondom azt, hogy mi még hamarabb börtönbe juttatunk valakit. Ha azt akarjuk, hogy az új köztársaság a rendszerváltás után létrejöttnél tartósabb legyen, akkor nem hagyhatjuk, hogy az emberek igazságérzetét nagy mértékben bántó ügyeket a szőnyeg alá söpörjék. Nehéz jogállami procedúra lesz, de az erkölcsi és anyagi károk jóvátételével nem kell ezt kivárni. Vissza lehet, és vissza is fogjuk adni azt, amit elvettek tőlük. Van, amit már elraboltak, például a 3000 milliárd forintos magánnyugdíjpénztári megtakarítást, de a kormányváltás után akkor is tudunk adni egyéni számlát, fel tudjuk nyitni a nyilvánvalóan jogszerűtlen földbérleti pályázatokat, tudjuk kárpótolni a rokkantnyugdíjasokat és a trafikosokat. Ez a jóvátételi politika, ami az én programomban együtt jár az elszámoltatással. Lehet, hogy ebben nem én vagyok a leghangosabb, de hogy nekünk van erre végrehajtható programunk, konkrét intézkedési terveink, felkészült csapatunk, amelyik már dolgozik a jogi-gazdasági megoldásokon.
A pénz, a médiafölény és rengeteg állami intézmény maradna a Fidesznél ellenzékben is. Mi a garancia arra, hogy egy esetleges kormányváltás után a NER nem tér vissza azonnal?
A NER lényege a közpénz, én pedig elzárom a pénzcsapokat. Ehhez kétharmad sem kell, sőt új alkotmány sem, ehhez okos politika, kidolgozott program kell. Ha a csapok elzárulnak, meglátják, sokan lesznek, akik hirtelen őszinteségi rohamot kapnak a kihallgatásokon. Látom, hogy megy ez, mióta miniszterelnök-jelölt lettem sok „barátom” lett.
Akkor már nem üzengetnek, hogy mit kér a visszalépésért?
Azokat is elhajtottam. Hadd féljenek csak, ha van mitől. Vannak olyan gazdasági szereplők, akik érdeklődnek, hol lehet búcsúcédulát vásárolni. Hát, nálam nem lehet. A NER olyan ágazatokban van jelen, amelyek a folyamatos közpénz-csapok nélkül nem versenyképesek. Ha én leszek a miniszterelnök akkor biztosan nem állami gigaberuházásokat fogunk csinálni, olyan építőipari cégekkel, amelyek a NER zsebében vannak.
A Tiborcz-adó is a pénzcsapokat akarta elzárni, mégsem vezette be.
Ennek egyetlen akadálya van, Tiborcz István apósa. Jelenleg ugyanis kormányhatározat van arról, hogy az önkormányzatok nem vezethetnek be új építményadókat. A javaslatunk kész, ahogy kivezeti a kormány ezt a tilalmat, bevezetjük. Az emberek igazságérzetét szolgálva egyszerre kell adót csökkenteni az átlagembereknél, de be kell vezetni új adókat is a kiváltságosok körében. A NER-lovagoktól így is vissza lehet és kell venni, amit elvettek a közösből. Miután legyőztem Orbánt, Tiborcz-adó is, Mészáros-adó is lesz, lesz miből visszavenni.
A Fidesz rosszul áll a fővárosban, valamint egy-két nagyobb vidéki településen. Ez viszont még kevésnek tűnik egy ellenzéki győzelemhez.
Nem csak Budapestről kell választást nyerni, de ha ennyire a főváros ellen fordul a kormány, akkor bukik. Ez 2002 fontos példája. Vidéki, falusi gyerek vagyok, aki szociológus is, pontosan tudom: nem értékválasztás az, hogy a vidékiek máshogy szavaznak, mint a fővárosiak. Ennek egy oka van, a pártok jelenléte. Az előválasztás egy olyan teher, ami alatt nagyot nőhet a pálma, aki itt szavazni fog, az aktív lesz az éles voksoláson is. Azért vagyok mániákus előválasztási párti, mert az a szervezeti erő, ami kell a kormányváltáshoz máshogy nem tud felépülni. A kormányváltáshoz szélesíteni kell a változást akarók táborát, meg kell nyerni a ma még bizonytalan, a Fideszben csalódott választókat. Ehhez nem elegendőek a pártkeretek, a pártelkötelezettségek. Aki az előválasztáson részt vesz, annak ez a legfontosabb kérdése: ki képes új szavazókat hozni a pártkötődéssel rendelkező választókon túl?
Mit kezdene az Alaptörvénnyel?
Az Alaptörvény nem legitim, és én ezt nem most kezdtem el mondani, hanem akkor, amikor kivonultam a parlamenti vitájáról. Ha miniszterelnök leszek, nem fogok rá felesküdni. De mi nem lehetünk Orbánabbak Orbánnál, nem mondhatjuk azt, hogy majd egyszerű többséggel alkotmányozunk, mert akkor nincs különbség, ez így nem megy. Van egy sor javaslatunk, kidolgozott tervünk, amely megoldást kínál arra, hogyan tudjuk kiszabadítani a parlamentet a NER kétharmados gúzsából, ugyanakkor az új Alkotmányt nem akarnám siettetni. A rendszerváltás legnagyobb hibája ugyanis, hogy nem volt népszavazás az akkori alkotmányos rend megerősítéséről.
A közvélemény biztos volt benne, hogy úgyis elindul az előválasztáson és nagy esélyes is. Ehhez képest több felmérés szerint finoman szólva sem egyértelmű a helyzet, Dobrev Klára és Jakab Péter erős kampányt visz.
Azt a politikát képviselem az előválasztáson, amivel meg lehet nyerni a bizonytalanokat is. Szerintem jó az, ami most történik az ellenzéknél: vannak érvényes jelöltek és kampányok. Jelenleg az ellenzék két legerősebb pártjának jelöltje begyűjtötte a szavazóit, ugyanakkor ha ez a vaslogika érvényesülne, sokkal rosszabbul állnék. Az emberek mérlegelnek, átnyúlnak a párthatárokon, és felteszik a valóban releváns kérdéseket: ki képes szélesíteni a változást akarók táborát, ki képes egyben tartani a hatpárti koalíciót, kinek van érvényes programja? Ha ez számít, akkor nyerni fogok.
A lakhatási válság kezelését tartotta az egyik legfontosabb feladatnak. Hogyan kezdene hozzá?
Legalább a háromszorosára kell bővíteni a közösségi lakásszektor arányát, amire a legegyszerűbb mód az, ha az önkormányzatoknak forrást biztosítunk bérlakások építésére és felújítására. De vannak sikeres lakásszövetkezeti modellek is. Az is sokat segítene, ha a jegybank által bevezetni kívánt nulla százalékos zöldhitelt kiterjesztenék a bérlakásépítésre is. Miniszterelnökként az lesz az első, hogy újra tárgyalom a helyreállítási alap tervét az Európai Bizottsággal, de fel kell gyorsítani a hét éves költségvetési ciklus forrásainak felhasználását is. Ha elköltünk ezermilliárd forintot a lakások energiahatékonyságot célzó felújítására, akkor egyszerre szolgáljuk a lakhatási problémák megoldását, az energiaszegénység felszámolását és a klímavédelmet, miközben a gazdaságot is pörgetjük. Ha a beruházókat érdekeltté tudjuk tenni a bérlakásépítésben, illetve a hosszútávú bérbeadásban, akkor jelentősen csökkenhetnek az ingatlanárak, ami enyhíti a lakhatási válságot.
Ha kormányt alakíthatna, mennyiben változtatna az önkormányzati rendszer finanszírozásán? Több pénz jutna Budapestnek?
Nem fog többet kapni, mint ami jár, de vissza fogja kapni, ami járt volna, de nem kapta meg. De nemcsak Budapest. A kezdő lépések között szerepel a gépjárműadó és az iparűzési adó megfelezése miatti kieső bevétel visszaszolgáltatása. Az én vezetésemmel mindenképpen önkormányzatbarát kormánya lenne az országnak, de nem azért, mert a főpolgármesteri székből ülnék át, hanem azért, mert egy szolgálni akaró kormányra van szükség. A szolgálathoz pedig elsősorban az önkormányzatok megerősítésére van szükség, hiszen ők ismerik leginkább a helyi közösségek igényeit. Az önkormányzati rendszerhez mindenképpen hozzá kell nyúlni, mivel a jelenlegi túlzott centralizációt vissza kell fordítani, lévén ez csak rontott a közszolgáltatások színvonalán. Meg kell találni az ideális fenntartókat. Az iskolákat én biztosan visszaadnám az önkormányzatoknak, a kisebb települések esetén autonóm önkormányzati társulásoknak. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége egy ajánlást dolgoz ki a választásokra, ami jó kiindulási pontja lehet a rendszer átalakításáról szóló vitának.
Mi lesz, ha ismét a Fidesz alakíthat kormányt. Hogyan folytatja a főpolgármesteri ciklusát?
Nem szívesen gondolkodok B tervben, mert a jelenlegi peremfeltételek melletti folytatás szinte lehetetlen vállalkozás. Már csak azért is maradnék az A tervnél, mert a saját szememmel láttam döntéselőkészítő anyagokat, amelyek a bölcsődék, az óvodák államosításáról szólnak. Holott az önkormányzati kezelésben lévő óvodai ellátás minősége ma messze jobb, mint az állami kézben lévő általános iskoláké. Ne feledkezzünk el arról sem, hogy a pandémiára hivatkozva a szakorvosi ellátásokban is állami vezénylési eljárást alakítottak ki. Egy ponton túl meg kell kérdezni, hogy mi marad: a polgármester, a kávéfőző és a szolgálati autója? Ha a választások után nem lesz azonnali több százmilliárd forintos visszapótlás az önkormányzatnak, akkor nagyon súlyos válsághelyzet áll elő. S ezt az Orbán-kormány arra használná fel, hogy minden megmaradó feladatot elvegyenek az önkormányzatoktól és a nap végén ott maradunk egymagunk az üres hivatalban.
