A kormány látva az elszabadult építőanyagipari-árakat kartellmegállapodásokat gyanított a piacokon, ezért a kormánytól független GVH-tól részvizsgálatokat kért. A GVH az így kapott felhatalmazással élve az elmúlt hetekben „országszerte rajtaütéseket folytatott” hazai téglagyártóknál, kereskedőknél, de még a kivitelezőknél is – derül a ki a GVH közleményéből. A szervezet vizsgálói a külpiacokról is adatokat kértek be és arra a következtetésre jutottak, hogy sem a gyártásban, sem a kereskedelemben nem állapítható meg olyan versenykorlátozó magatartást, ami miatt versenyfelügyeleti eljárást kellene indítani.
A jelentés szerint 2021-ben a falazóanyagok termelői árai nemhogy nőttek volna, hanem egyesen árcsökkenés tapasztalható, ugyanakkor megjegyzik, hogy más építőipari termékek esetében kiugró volt az áremelkedés. Ugyanakkor jelentősen nőttek a logisztikai költségek, s ezek növelték a végső fogyasztói árat.
A GVH vizsgálata szerint a kereskedések szabadon döntenek áraikról, vagyis náluk sem tapasztaltak versenykorlátozó magatartást. Az előfordulhat, hogy a nagyobb kereskedések a nagyobb rendelési volumen miatt kedvezőbb árakat tudnak elérni a gyártóknál, de ez a szokásos piaci gyakorlat része, és ez előny lehet a fogyasztók számára is. A kisebb kereskedők (tűzépek) esetében az alkuerőt növelhetné a beszerzési társulás alapítása – jegyzi meg a jelentés. A GVH árelemzései azt mutatták, hogy az árak nagyon eltérőek a tűzépek között, így egyes esetekben valóban lehetnek jelentős drágulások egyes kiskereskedőknél, de összességében nem ez a jellemző.
A versenyhivatali vizsgálat is megjegyzi – ami eddig is tudható volt – hogy a koronavírusjárvány alatt számos nagy gyártó visszafogta termelését, ami az újrainduláskor hiányt okozott. A gyárak mára visszaálltak a korábbi termelési szintre, ám részben a kormány által is gerjesztett programok miatt további beruházásokra lenne szükség a gyártóknál, ehhez a hivatal állami támogatásokat javasol.
