Szabad szemmel: az afgánokat nem lehet gettóba zárni, hiába ellenségesek mindenkivel a közép-európai kormányok

A 4,4 milliárdos Ázsia két éve mindössze 24 ezer menedékkérőt fogadott be.

The Times

A vezércikk felhívja a figyelmet: nagyon jó, hogy a szigetországban árad a segítség az Afganisztánból frissen érkezett menekülteknek, ám hosszú távú programra van szükség ahhoz, hogy ezek az emberek állampolgárok lehessenek. A jobboldali lap örvendetesnek nevezi, hogy halmokban állnak a játékok és a ruhák, továbbá rengetegen adnak pénzadományt a menedékkérőkkel foglalkozó karitatív szervezeteknek. A gesztusok nyílt szívről és nagyvonalúságról tanúskodnak, miközben az afgánok fáradtak és zavarodottak. És éppen arra várnak, hogy végre végleges szállást kapjanak.

Remek a „Forró fogadtatás” elnevezésű kormányakció, ám a menekültek sorsának rendezése nem olcsó és nem is egyszerű feladat. Igaz, Nagy-Britannia már nem egyszer került ilyen feladat elé, lást az 56-os magyar válságot. Most az afgánokra tekint úgy, hogy azok egy szörnyű rendszer áldozatai.

A fő feladat az államra hárul, hogy lakásokat találjon, megszervezze a képzést, illetve a nyelvoktatást, beiskolázza a gyerekeket és az ország javára fordítsa a menedékkérők háláját. Okulni kell azonban a korábbi kudarcokból. Nem szabad az afgánokat távoli helyekre szétszórni, csak azért, mert ott olcsóbb az elhelyezésük, vagy mert az adott, gazdaságilag lemaradt körzetnek fiatal munkaerőre van szüksége.

Nem szabad továbbá őket gettókba zárni. De az sem elegendő, hogy van hol lakniuk, a gyerekek pedig tanulhatnak, a többit meg oldják meg maguk. Ilyen esetekben mindig felbukkannak gátlástalan alakok, bandák, iszlám szélsőségesek, és a vége az, hogy az érintettek kiábrándulnak a hidegszívű brit társadalomból.

A NATO-misszióban részt vett országokat felelősség terheli afganisztáni helyi munkatársaik sorsáért. A legtöbb kelet-európai kormány azonban ellenséges minden menekülttel szemben. Nagy-Britannia viszont nem teheti meg, hogy csupán a napi hírek erejéig törődik ezekkel az emberekkel, akik kétségbeesésükben jöttek, de megérdemlik az esélyt, hogy brit állampolgárok legyenek.

Die Presse

Az illegális migrációt a világon sokfelé akadályozzák a kormányok: például Magyarország, Horvátország és Görögország minden eljárás nélkül visszafordítja mindazokat, akik törvénytelen módon lépték át a határt. Erről beszélt a kérdés egyik szakértője, Gerald Knauss egy nemzetközi konferencián. A berlin Stratégiai Kezdeményezés Intézet igazgatója kitért arra, hogy az év első hat hónapjában mindössze 1300 menedékkérő jutott be görög földre, de közülük sem sokan remélhetik, hogy megkapják a jogot.

Általában világszerte nagy számban utasítják vissza a kérelmeket. A 4 milliárd összlakosságú Ázsia 22 országában két évvel ezelőtt írd és mondd, 24 ezer jelentkezőt fogadtak be, azaz gyakorlatilag nem működik a menedékjog. Ugyanakkor a Földközi-tengeren változatlanul sokan vesztik életüket, tavaly nem egészen ezren, de az idén várhatóan még több lesz az áldozat.

A szakértő úgy véli: döntőnek minősül a jövő szempontjából, hogy Európa képes-e közös migrációs politikát kialakítani. Ehhez azt javasolja, hogy először annak a pár országnak kellene megállapodnia, amely hajlandó lépni ez ügyben. Ők azután bevonhatnák a programba településeket és polgárokat, mert akkor a társadalom is elfogadja.

Politico

Az EU kilátásba helyezte, hogy leállít bizonyos kifizetéseket Csehország számára, ha az nem orvosolja az érdekütközést Babis miniszterelnök cégcsoportja ügyében. Az előzmény az volt, hogy az unió számvevők megállapították: a kormányfő ugyan egy alapba vitte ki üzleti érdekeltségeit, amikor négy éve elfoglalta mostani tisztségét, ám ettől még megmaradt befolyása a cégekben. Ezért Brüsszel azt akarja, hogy Prága jogi eszközökkel zárja ki az ilyen lehetőségeket, mert az ellentétes a közösségi szabályokkal.

Ezen az sem változtat, hogy az Agrofert és a vállalatbirodalom többi tagja nem európai forrásból, hanem a cseh költségvetésből kapott szubvenciókat. Így a Bizottság most azt tanácsolja az uniós forrásokkal gazdálkodó helyi hatóságoknak, hogy hasonló esetekben eszükbe ne jusson visszatérítést kérni, mert úgyis elutasítják őket. Egyben alakítsák át úgy az alapok felhasználásának ellenőrzését, hogy érdekütközés esetén a jövőben ne folyósítsanak egy fityinget sem.

Egy szóvivő szerint ha a kérésnek nem lesz foganatja akkor az EU befagyasztja a az idevágó átutalásokat.