„Befejeződött az afganisztáni kivonulásunk” - jelentette be Kenneth McKenzie amerikai tábornok azt a mérföldkövet, amellyel majdnem 20 év után véget ért az Egyesült Államok és szövetségeseinek hatalmas összegeket felemésztő katonai hadjárata, egyúttal a mintegy két hétig üzemelő légihíd is véget ért. Egyelőre nem világos, mi lesz azok sorsa, akiket a koalíciós erők nem tudtak kimenekíteni.
A tábornok közlése szerint az utolsó amerikai C-17-es katonai repülőgép kabuli idő szerint hétfőn éjfél előtt egy perccel szállt fel az afgán főváros repülőteréről. Az amerikaiak korábban nem nyilatkoztak arról, hogyan történik majd utolsó katonák kivonásának művelete. A biztonsági helyzetet a végsőkig rendkívüli bizonytalanság jellemezte: nem sokkal azelőtt, hogy az utolsó katonák is felszálltak, az Iszlám Állam afganisztáni ága (ISIS-K) terroristái rakétákat lőttek ki a kabuli repülőtérre. A Pentagon ezért csak azt követően tette közzé az Afganisztánt elhagyó utolsó amerikai katona képét, hogy az összes repülőgépülőjük elhagyta az afgán légteret. A felvételen – amelyet éjjellátó berendezéssel készítettek –, Chris Donahue vezérőrnagy látható, amint beszáll az utolsó C-17-esbe.
Az Egyesült Államok szövetségeseivel pedig együttesen több mint 123 000 külföldit és afgánt evakuált az országból. De így is több tízezer olyan személy rekedt Afganisztánban, akik el akarnak menekülni a tálibok elől. McKenzie is elismerte, hogy nem sikerült mindenkit kimenekíteni. És nem csak afgánokról van szó. Az amerikai külügyminisztérium becslése szerint 100-200 amerikai tartózkodik még Afganisztánban, akik el szertné hagyni az országot. Joe Biden amerikai elnök ígéretet tett a távozni akaró amerikai állampolgárnak, hogy kihozza őket Afganisztánból.
A csapatkivonást követően Antony Blinken külügyminiszter szintén megígérte, hogy mindent megtesznek az amerikai állampolgárokat, más külföldieket, illetve a védelemre szoruló afgánokat kimenekítésével, ezúttal azonban már nem katonai, hanem diplomáciai eszközökkel. De hogy ezt pontosan hogyan zajlik majd, az egyelőre nem világos.
Blinken azt állította, hogy "újj diplomáciai misszió kezdődött.” Csakhogy a csapatok kivonásával az amerikaiak a diplomáciai jelenlétüket is feladták Afganisztánban. Az utolsó katonai repülőgép fedélzetén tartózkodott Ross Wilson, az Egyesült Államok afganisztáni nagykövete is. Az amerikai külügyminiszter elmondása szerint Katar fővárosába, Dohába helyezték át diplomáciai tevékenységüket. A tálibok vezette kormánynak nemzetközi legitimitást és támogatást kell szereznie – közölte Blinken. Hozzátette, ehhez be kell tartaniuk az utazás szabadságára vonatkozó ígéreteiket, tiszteletben kell tartaniuk az alapvető emberi jogokat, és széleskörű kormányt kell alakítaniuk. Nem adhatnak menedéket a terroristáknak, és nem hajthatnak végre bosszúhadjáratot ellenfeleikkel szemben.
Az amerikai csapatok távozását követően, mindenesetre a tálibok azt állították, hogy hogy „jó” kapcsolatokra törekednek az Egyesült Államokkal, illetve a világ más államaival is. Ezt Zabihullah Mudzsahid tálib szóvivő közölte kedden, a kabuli repülőtéren mondott beszédében. Mudzsahid gratulált az afgánoknak a „győzelemhez”. „Ez mindannyiunké" – hangoztatta a kabuli repülőtér kifutópályáján állva.
Francia kormányzati források szerint a tálibok tárgyalásokat folytatnak Katar és Törökország képviselőivel a kabuli repülőtér ellenőrzéséről.
