Júliusban a kiskereskedelmi boltok forgalma 2,5 százalékkal, a naptárhatástól megtisztítva pedig három százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az első félévben 2,1 százalékkal nőtt a forgalom, ami tisztes növekedés, ám a GDP adatok tanúsága szerint ugyanezen idő alatt a lakosság fogyasztási kiadásai a második negyedben 9,9 százalékkal nőttek. Az elemzők szerint még sincs nagy ellentmondás az adatok között, és hiba lenne csalódásról beszélni, annak ellenére, hogy a 2,5 százalékos nyers adat elmarad várakozásoktól. A részadatokból az derül ki, hogy 2021 első hat hónapjában az élelmiszerboltok forgalma 1,8 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelem 3, míg a benzinkutak értékesítései 2,8 százalékkal voltak magasabbak az idei első félévben, annál a 2020 bázisévnél, amikor hónapokig több hetes zárvatartások jellemezték a nem élelmiszer-kereskedelmet, és az utazási korlátások miatt számos benzinkút is bezárt.
Tavaly júliusban már a boltok többsége kinyitott, ezért a magas bázishatás miatt lassult 2,5 százalékra a kiskereskedelmi forgalom növekedése - magyarázta az adatokat Suppan Gergely. Ugyanakkor az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal csökkent a forgalom, amit a Takarékbank vezető elemzője azzal magyarázott, hogy a háztartások feltehetően a vásárlások élénkülése helyett a megnyíló szabadidős tevékenységek, köztük a külföldi utazások felé fordultak, ami megmagyarázná, hogy miért lanyhult a forgalom a hazai boltokban. Ez utóbbit erősíti például bútor és műszaki boltok forgalmának csökkenése, hisz a nyaralók jellemzően nem kanapét vesznek, de még az amúgy az elmúlt hónapokban 30-40 százalakos növekedést produkáló internetes kereskedelem is 10 százalékkal nőtt júliusban, ami szintén arra utal, hogy a fogyasztók nyaralni mentek.
Virovácz Péter az ING Bank elemzője szerint hiba volna csalódást keltőnek nevezni a júliusi adatokat, ugyanakkor az egyértelműen látszik, hogy a második negyedéves nagy felfutás után egy jóval mérsékeltebb növekedés jellemezheti a szektort és a gazdaságot a harmadik negyedév folyamán. Amennyiben az idei év egészét figyeljük, úgy pedig némi aggodalomra adhat okot, hogy a kiskereskedelem volumenének szintje – persze némi kilengés mellett –, de 2020 vége óta nagyjából stagnál. Hiába tehát az újranyitás, a kiskereskedelmi forgalom továbbra sem képes visszatérni ahhoz a növekedési trendhez, ami a válság előtt jellemezte. A lakosság a kényszerű megtakarításait egyelőre úgy tűnik elsősorban szolgáltatások pótlólagos vásárlására költi, nem pedig ruhákra, bútokra, elektronikai cikkekre. A vállalatok pedig továbbra is elfogadják a hibrid (vagyis a vegyesen otthoni és irodai) munkavégzést, ami az üzemanyagforgalom lassabb helyreállásával jár – tette hozzá az elemző.
Ami a gazdasági összképet illeti, a kiskereskedelmi adat az első, ami a harmadik negyedév gazdasági teljesítményéről elárul valamit. Ez az adat ugyanakkor a szolgáltatásokról nem sokat mond, így csak bízhatunk abban, hogy a mérsékelt növekedés arról szól, hogy a háztartások továbbra is az élményeket preferálják a kézzel fogható árucikkekkel szemben. Ennek fényében az elemző fenntartrja, hogy az idén a GDP-növekedés elérheti a 7,7 százalékot is.
