Gázcső lóhalálában, sürgető határidővel

Még mindig nem készült el az a szerb határ menti, 15 kilométeres vezeték, amelyen keresztül elvileg október 1-től az orosz fűtőanyag nagyobbik hányadát kapnánk.

Javában zajlik a Szerbiából érkező új gázvezetékhez kapcsolódó, 15 kilométeres hazai szakasz befejezése - tudtuk meg a központi, nagynyomású rendszert üzemeltető, Mol-tulajdonú FGSZ Földgázszállító Zrt.-től. Pedig az idő mindennél jobban sürget. Szűk egy hónap múlva ugyanis már ebből az irányból indulna az állítólag hétfőn letárgyalt új, 15 éves orosz gázvásárlási megállapodásunkba foglalt évi 4,5 milliárd köbméterből 3,5 milliárd leszállítása. Mivel a fennmaradó egymilliárdot Ausztria felől kapnánk, Magyarország - a költségeket a hazai gázfogyasztókra terhelve - segíti azt az orosz tervet, hogy az 1975 óta a kézenfekvő, ukrán irányból érkező, jelentős szállítási képességű, Testvériség nevű gázvezetéket a Kijevvel folytatott éles vitái miatt Moszkva végleg kiiktassa a térség ellátásából. Az eddigi megállapodás október 1-i lejártáig az ország Beregdaróc felől kapja a legtöbb orosz gázt, akkortól e célra már Szerbia - pontosabban a határmenti Horgos, illetve Röszke - felől egy még most is épülő vezeték szolgálna.

Az oroszok évtizedes álma, az Ukrajnát déli irányból, Törökországon át elkerülő csőrendszer a számos brüsszeli vétó után immáron uniós szabályok szerint, így az orosz állami gázszállítótól, a Gazpromtól függetlenül, a nyomvonalállamok saját beruházásában készült el. Bár ennek folytán akár más forrású gáz is érkezhetne rajta, azt egyelőre mindenképp az oroszok töltenék meg. Annál is inkább, mert a csövek használatát a Gazprom lekötheti magának a tulajdonosoknál.

A hozzánk vezető útvonal utolsó, szerb szakaszát ez év elején adták át. Bár magyar részről sokáig azt hangoztatták, hogy a hazai hálózat alkalmas a déli szállítmányok fogadására, az - eddig éppenséggel az Ukrajnából érkező orosz gáz kiszállítását végző - magyar-szerb átadópont irányának megfordításához mégis szükségessé vált egy 15 kilométeres, a szerbiai Horgost - illetve a magyar oldali Röszkét - Kiskundorozsmával összekötő szakasz kiépítése.

A nyomvonal kialakításával az FGSZ a legtapasztaltabb hazai kivitelezőt, az - amúgy öt éve szintén Mol-tulajdonba (vissza)került - KVV Tartály és Csővezeték Építő Zrt.-t bízta meg - tudtuk meg most a vezetéküzemeltetőnél. A kiskundorozsmai nemzetközi mérőállomást pedig a (kormányközeliként elkönyvelt) Vabeko alakíthatja ki. A magyar és a szerb cső július elején csatlakozott egymáshoz.

Az utolsó szakaszt augusztus 27-én hegesztették össze - közölték megkeresésünkre az FGSZ-nél. A szerb Horgos és a magyar Kiskundorozsma között futó vezeték ekkorra készült el teljesen. Igaz, az úgynevezett "mechanikai komplettség" határideje 2021. szeptember 15. Ezután az első feltöltéssel indul a próbaüzem. Az FGSZ állítja: október 1-től indulhatnak a kereskedelmi szállítások.

Ez első hallásra azért fura, mert - legalábbis Pintér Sándor belügyminiszter Tóth Bertalan MSZP-elnök kérdésére adott korábbi válasza szerint, - míg a magyar-szlovák vezeték 2014 augusztusában érte el ezt az állapotot, a kereskedelmi üzem csak 11 hónapra rá, 2015 július elején indult el. (Orbán Viktort egyébként ez nem akadályozta meg abban, hogy már a 2014 márciusi választási hajrában átadja a létesítményt.) A - Moltól akkor éppenséggel független - megrendelő és kivitelező a hosszúra nyúlt próbaüzemet műszaki és gazdasági fennakadásokkal magyarázta. Visszamenőleg azonban az ügyhöz közel álló forrásaink egyaránt úgy emlékeztek, hogy (az állami megrendelő mögött álló) Simicska Lajos "szívatta" a (kivitelezői kör mögé képzelt) Csányi Sándor OTP-vezért és Mol-alelnököt. Vagyis a szlovák-magyar kapcsolat 92 kilométeres hazai szakaszát jóval korábban is átadhatták volna. Valóban, vizsgálataink szerint a világ nagy vezetékberuházásainak próbaüzeme általában negyed év. A tesztidőszakok kiugró különbségét az FGSZ arra hivatkozva nem kívánta lapunknak véleményezni, hogy a szlovák-magyar összeköttetés csak annak próbaüzeme után került a birtokukba.

Lapunk értesülését, miszerint a 15 kilométeres szerb-magyar szakasz körülbelül ugyanennyi milliárd forintos árát az acélárak megemelkedésére hivatkozva a kivitelezők időközben mintegy 20 milliárdra emelték, az FGSZ-nél nem kívánták véleményezni, a KVV mögött álló Moltól pedig cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Azt azonban az FGSZ-nél megerősítették, hogy a vezeték és a mérőállomás értéke "beépül az úgynevezett szabályozott eszközalapba, amely alapján meghatározzák a szabályozott rendszerhasználati díjakat". Magyarán az árat az állam beépítette a gáztarifába, még ha az köbméterenként filléres nagyságrendűre becsülhető is.

Információink szerint a kivitelezés közben többek között úgy nőtt a szerb kapcsolat éves szállítási képessége 6 milliárd köbméterről évi 8,5 milliárd köbméterre, hogy bekapcsolják a szállításokba az eredetileg a 11 éve átadott algyői biztonsági tárolóhoz kihúzott, ám annak első feltöltése óta (gázkrízis híján) kihasználatlan Algyő-Városföld-vezetéket. Ezt az FGSZ-nél annyiban cáfolták, hogy szerintük az összeköttetés eddig is fontos szerepet töltött be. A szállítási képesség megnövelését "bizonyos rendszerelemek" észszerűsítésével érték el, így egyes szakaszok kihasználtsága nőhet - fogalmaztak.