The Times
„Tudtuk, hogy csőcselék vár ránk Magyarországon, ám bennünket nem riaszt meg semmi”. Így nyilatkozott a botrányos találkozó után Mason Mount, a Chelsea játékosa és a konzervatív lap szerint nem is a sima győzelem a fontos, hanem az, hogy a csapat bizonyította: összefog és szembeszáll a rasszistákkal. Jól szerepelt a jellemvizsgán a mutogató, köpködő ultrák ellen, akik szégyenbe hozták Puskás Ferenc nevét. A játékos úgy értékelte, hogy csak megacélozza őket, amikor az egész stadion ellenük van.
Pontosan ezt lehetett látni, amikor az első gól után Sterling az égre nézett és a napokban meghalt barátjára gondolt. Nagy ívben tett az üresfejűekre, akik pedig nem győzték gyalázni, poharakat, üvegeket dobáltak felé. Tényleg primitívek. A gólszerző a szögletzászlónál állt és megvetően nézte a tömeget, Kane vonszolta el a dühöngő rasszistáktól. Belligham pedig nevetve visszaintegetett a lelátó népének, amikor az bemutatott neki. Nem értek fel hozzám – ez volt az üzenet.
De bizonyította a jellemszilárdságot Rice is, amikor petárdát hajítottak felé. Átgázolt a füstön és széttárta a karjait, mintha azt üzente volna: Na, gyertek csak! Grealish vitte el onnan, mondván, hagyd a csudáda, ezek a magyar szélsőségesek nem érnek meg ennyit. De persze alantas gondolkodásmóddal megvert mocskosszájúak akadnak sok más országban is.
Angliának is megvan a maga baja a rasszizmussal, egy-két neandertáli még a stadionokba is bejut. De legalább a szövetség tisztában van a gonddal és próbál ellene tenni. Mellesleg a válogatott két éve sokkal rosszabb élményeken ment át Montenegróban és Bulgáriában. A labdarúgók természetesen tudják, hogy ilyen viselkedés után büntetés szokott jönni, bírság, esetenként stadionbezárás, de csak minden kezdődik elölről, a hatás minimális. Ezért Budapesten közösen reagáltak, vállvetve.
Nem szállt inukba a bátorságuk, visszavették a játékot a rasszistáktól, pont azok előtt ünnepelték az első találatot. Fel voltak készülve, részben mert látták, mit műveltek a magyar drukkerek az EB-n. Ezért számítottak arra, ami be is következett, hogy ti. amint kilépnek a gyepre, pfújolni kezdik őket. Majd amikor letérdeltek, jött a füttykoncert. A vezető gól azonban megrázta a Carpathian Brigade-et.
De szégyen-gyalázat, hogy az ilyen inzultusok folyamatosan megtörténhetnek. Az ilyen jelenségeket száműzni kell, remélhetőleg betiltás lesz a vége, mondja Mount. A szövetségi kapitány pedig azt emelte ki, hogy az együttes üzenete az volt: Anglia sokszínű, a többi már a hatóságokra, illetve a döntéshozókra tartozik.
Southgate azt szeretné, ha az angol rajongók támogatnák, amikor játékosai legközelebb a Wembleyben, Andorra ellen felsorakozva, ugyanúgy letérdelnek majd, mind Budapesten. Mert hatalmas öngól volna, ha 70 ezer ember ugyanazt csinálná, mint amit két napja Puskás Arénában történt. Akkor miként kérhetné számon az esetet Magyarországon az angol szövetség?
Southgate hozzátette, hogy azért nem kell minden magyar szurkolót egy kalap alá venni, az angol táborból pedig hatalmas együttérzést lehetett érezni, amikor sértések érték a három színes bőrű focistát. Odahaza egyébként a szurkolók 2400 fontot adtak össze, és a pénzből hatalmas lobogót készíttettek, arra buzdítva Sterlinget és a többieket, akik a rasszizmus ellen küzdenek, hogy folytassák, mert büszkék lehetnek magukra.
Spiegel
Az Európai Parlament német szociáldemokrata alelnöke már nem tartja demokráciának Magyarországot. Barley ezt azzal indokolja, hogy immár nem szabad a sajtó, és a választási rendszert úgy alakították át, hogy Orbán Viktor legutóbb kevesebb mint 50 százalékkal is kétharmadhoz jutott. De súlyos gondok vannak a jogállami elvekkel a kultúra, a tudomány és az igazságszolgáltatás területén is.
A politikus ezzel együtt sem gondolja azt, hogy az országnak el kellene hagynia az uniót. Azzal érvelt, hogy különbséget kell tenni a kormány és a lakosság között, márpedig az emberek többsége Európa-párti, akárcsak a lengyeleknél. Azon felül arról sem szabad megfeledkezni, hogy a két társadalomnak milyen érdemei vannak a Vasfüggöny leomlásában, illetve miként harcoltak a szabadságért, mert ez nagy reményekre ad okot.
Ugyanakkor rémálomnak minősítette, ha Franciaországban jövőre Le Pen lenne az államfő. Mert Magyarországgal, Lengyelországgal és Szlovéniával még csak-csak lehet valamit kezdeni, de ha Párizs elesik, az már hatalmas bökkenő volna. Beszélt arról is, hogy az EU útelágazáshoz érkezett, mivel döntenie kell, hogy demokratikus, értékalapú szerveződés akar-e maradni, mert ha nem, akkor legfeljebb a belső piac marad meg belőle. De szerencsére azt látni, hogy a fiatalok mindenütt az egységes Európa mellett állnak ki.
Arra is kitért, hogy menekült-ügyben azért nincs évek óta megállapodás, mert a magyar, lengyel és szlovén vezetés keresztbefekszik. A totális blokád miatt most Afganisztán esetében is csak azt lehet csinálni, hogy összefognak az arra hajlandó, jóindulatú államok.
Bloomberg
Magyarország és Lengyelország egyaránt felháborodottan fogadta, hogy a Bizottság egyelőre nem akarja engedélyezni számukra az újjáépítési alapból előirányzott segítséget - mindkét kormány zsarolást emleget, függetlenül a Brüsszel által felhozott jogállami aggodalmaktól. Varga Judit arról beszélt a tiroli Alpbachi Fórumon, hogy az Orbán-kabinet nem hajlandó tágítani a támogatás felhasználására kidolgozott tervtől, és ettől az LMBT-törvény miatt kirobbant vita sem téríti el. Szerinte az EU-nak kell módosítania álláspontján, hiszen nyilvánvalóan revolverezni igyekszik a magyar vezetést.
Lengyel kollégája azt taglalta, hogy lehetetlen helyzet állt elő, mert az ország vagy megszegi a saját alapelveit, vagy nem kap egy fityinget sem. Ezzel szemben Tusk, az ellenzék vezére a hatalmat okolta a késedelemért és sürgette, hogy vessenek véget az ostoba háborúskodásnak a Nyugattal szemben.
Andor László volt EU-biztos úgy értékeli, hogy a két hatalom beásta magát a lövészárokba. A lengyelek azonban pragmatikusabbak lehetnek, mert a koalíció Varsóban törékenyebb és más a politikai légkör is.
Süddeutsche Zeitung
Varsó csupán ígérget az unió követelésére válaszolva, miközben üres a kasszája. Egyelőre azonban nem hajlandó visszaállítani az igazságszolgáltatás függetlenségét, ám ily módon továbbra is elmaradnak a milliárdok a gazdaság újrabeindítását szolgáló brüsszeli koronaalapból. Függetlenül attól, hogy a kormány már teleplakátozta az országot, hogy érkezik az 58 milliárd, amiből 24 milliárd vissza nem térítendő támogatás.
Tusk Kaczynski „felelőtlen és éretlen politikájában” látja a késlekedés okát. Hiszen építi le a jogállamot és megszegi az európai jogrendet. Szerinte a mostani helyzet nagyon hasonlít arra, amikor a háború után a szocialista kormány Moszkva parancsára kénytelen volt visszautasítani a Marshall-segélyt. Akkor is tekintélyelvű volt a hatalom, nem érvényesült a jog.
Ám Brüsszel újra csak kitolta a határidőt és ez vonatkozik Magyarországra is, miközben 18 tagnál már rábólintott az elköltés módjára, tízen pedig már meg is kapták az első részletet. De a lengyelek e pillanatban kötik az ebet a karóhoz és nem tesznek semmit a Fegyelmi Kamara feloszlatására, hiába követeli azt az Európai Bíróság. Ziobro igazságügyi miniszter szerint az ítélet az ország ellen folyó hibrid hadviselés része. Emellett az Alkotmánybíróság elvileg 18 nap múlva dönt a kormány kérésére arról, mi az irányadó: a közösségi vagy a hazai jog.
Az egyik lengyel bíró, akit a vitatott Fegyelmi Kamara felfüggesztett állásából, úgy nyilatkozott, hogy a hatalom nyilvánvalóan az időre játszik, hogy hozzájusson az uniós anyagi forrásokhoz.
Deutschlandfunk
Németország első számú virológusa azt mondja, az országban csupán a felnőttek 61 százaléka kapta meg mindkét oltást a koronavírus ellen, ám ilyen alacsony aránnyal nem szabad nekivágni az ősznek, mert baj lesz. Christian Droste, aki a berlini Charité Kórház osztályvezetője, úgy látja, ha nem sikerül sok embert rábeszélni, hogy adassa be magának a vakcinát, akkor újra korlátozni kell az emberek közti érintkezéseket, mert már most túl magas azok száma, akik kórházba kerültek a betegség miatt.
A szakember abból a modellszámításból indul ki, amelyet az egész védekezést összefogó Robert Koch Intézet készített, még júliusban. Eszerint októberben és novemberben újabb tilalmakat kell elrendelni, illetve visszaállítani, mert kiderült, hogy oltás ide vagy oda, pár hónap elteltével gyengül a védettség. Azon kívül a brit adatok azt mutatják, hogy a delta variáns miatt a vártnál sokkal többen szorulnak kórházi ellátásra. Ezen csak az oltás segít, a tesztelés hasznos, de csupán segédeszköz.
Az volna a jó, ha 60 éves kor alatt 85 százalékos volna a beoltottak hányada, 60 fölött pedig 90 százalék. Akkor nem lenne semmi gond az ősszel. De a két arány jelenleg 65, illetve nem egészen 83 százalék. Az meg édeskevés. Ráadásul a társadalom erősödnek a kételyek, hogy tényleg használ-e az oltás, csak kérdés, miként lehetne meggyőzni a szkeptikusokat. Hatalmas dielmma ez, mert éppen a leghatékonyabb fegyvert utasítják el.
Ami a gyerekeket illeti, róluk a virológus azt mondja, hogy fenn kell tartani az oktatást. De el kell érni, hogy az iskola miatt ne robbanjon be a fertőzöttek száma az adott korosztályban. Ehhez több intézkedésre is szükség lesz, a döntést nem lehet sokáig halogatni. Vannak viszont ilyen-olyan okokból különösen veszélyeztetett fiatalok, számukra már kitalálták, hogy csökkentett adagot adnak be nekik. De a jövő év elejére valószínűleg lesz már a kisebbek számára is külön vakcina.
Jelenleg az a megoldás, hogy tesztelni kell és ily módon igyekeznek megelőzni a betegség beindulását.
Foreign Affairs
A NATO volt főtitkára arra buzdítja az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy az afganisztáni kudarc ellenére is folytassák a küzdelmet a demokráciáért a tekintélyelvű, illetve háború dúlta országokban. Anders Fogh Rasmussen, aki volt dán miniszterelnök is, három fontos tanulságot vont le a zűrzavaros kabuli kivonulás után:
1. Ne áruld el az ellenségeidnek, hogy mikor távozol
2. Ne hagyd magukra a barátaidat
3. Ne vedd semmibe a katonáid által hozott áldozatokat.
Merthogy a külföldi egységek nyugodtan maradhattak volna, és mondhatták volna a táliboknak, hogy csak akkor hagyják el az országot, ha azok beszüntetik a támadásokat az afgán kormány ellen és a békés jövő érdekében megállapodás jön létre a politikai megoldásról Meg lehetett volna előzni a katasztrofális végjátékot, mert Afganisztán ily módon igen rossz helyzetbe került.
A továbbiakban mindenek előtt ki kell hozni az eddigi helyi munkatársakat, illetve meg kell hiúsítani, hogy brutális teokrácia jöjjön létre. Egy-két befogadó országban ugyan lehetnek aggályok a tömeges migráció miatt, de most az erkölcsi kötelesség felülír minden más szempontot. El kell szigetelni a tálibokat, nem szabad elismerni a kormányukat, mert nem lehet megbízni bennük. Továbbá világossá kell tenni, hogy szó sem lehet nemzetközi segítségről, ha nem tartják tiszteletben az emberi jogokat. Azon felül segíteni kell az afgánoknak, hogy megszabaduljanak a régi-új uraiktól. Ehhez fegyvereket és gazdasági támogatást kell küldeni.
A demokráciáknak azonban nem szabad feladniuk a szabadságért vívott harcot a világban. Az alapvető emberi értékek egyetlen kultúrától sem idegenek. A nemzetközi színtéren ehhez erős amerikai vezetésre van szükség. Jönnek ugyanis fel az autoriter erők, épp ezért végzetes volna, ha az USA és partnerei hátat fordítanának saját értékeiknek.
De Afganisztán megmutatta, hogy türelmet kell tanúsítani a fejlődő demokráciákkal szemben. Az is látnivaló, hogy a hosszú távú katonai jelenlét szavatolja béke és szabadság megteremtéséhez nélkülözhetetlen stabilitást. Ám nem lehet fegyverrel elérni a demokráciát. A beáramló eszközök függő helyzetbe hozzák az adott helyi kormányt, ugyanakkor az erős civil szervezetek hiánya erősíti a korrupciót.
Az sem kétséges, hogy haderők közbelépése után gyorsan át kell térni a gondosan megtervezett stabilizálásra és újjáépítésre. Az így kialakuló társadalmak békésebbek és stabilabbak, mint a tekintélyuralmi rendszerek, amelyek a demokrácia ellenségei, egyben hátországot nyújtanak a terrorizmusnak.
