Csendben engedünk Brüsszelnek

A kormány őszi törvényalkotási programban két olyan javaslatot is találtunk, amiben a Brüsszellel folyamatosan csatázó kabinet lényegében kapitulál az Európai Bizottság érvei előtt.

Bár a szombati kötcsei „piknikkel”, a miniszterelnök-pártelnök sajátjaihoz intézet iránymutató beszédével elkezdődött az őszi politikai szezon, az Országgyűlés honlapján még semmilyen információ nincs feltüntetve arra vonatkozóan, hogy mikor kezdődik az újabb ülésszak.

Az ATV értesülései szerint szeptember 20-án mennek be először dolgozni a képviselők, a Fidesz frakció pedig öt nappal korábban Esztergomban fog tanácskozni. Egy biztos, a kormány már júniusban elővezette az őszi törvényalkotási programját – amit egyébként nem Orbán Viktor, hanem az őt éppen helyettesítő Semjén Zsolt szignált –, amiben tizenhat javaslat benyújtását vetítik előre. Ezek között két olyat is találtunk, amiben a Brüsszellel folyamatosan csatázó kabinet lényegében kapitulál az Európai Bizottság – illetve a vitát lezáró Európai Bíróság – érvei előtt.

Tudomásul vette a kormány, hogy veszített az Európai Bizottsággal (EB) szemben egy élelmiszerkereskedelemmel kapcsolatos eljárásban, ezért ősszel benyújtja a szükséges törvénymódosítást a Parlamentnek. Az EB-vel folytatott vita miatt a Bíróságon kikötő jogszabályban ugyanis az szerepel, hogy egy áruház tisztességtelenül jár el, ha két azonos termék árát – attól függően, hogy magyar vagy külföldi – különböző módon határozza meg. Az árazást vizsgáló Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a törvény 2012-es elfogadásakor megjegyezte: „ez a tilalom többek között a tej, a tőkehús, a vágott baromfi, a zöldség és gyümölcs árazásánál fontos”. Mint emlékezetes, az Orbán-kabinet 2010 óta bírálja a zömében külföldi tulajdonban lévő üzletláncokat azt állítva, hogy olcsó, a nyugati boltjaikban forgalmazott termékekhez képest rosszabb minőségű importárukkal árasztják el a hazai piacot. Az Európai Bíróság viszont március 11-ei döntésében úgy látta, e tilalom bevezetésével az állam beleszólt az árazásba, ami ellentétes a közösségi joggal.

Szintén magyar vonatkozású uniós bírósági döntés nyomán módosítják majd a cégek székhelyének áthelyezésére vonatkozó hatályos jogszabályokat. Az első, ezzel kapcsolatos ügy abszurd módon még 2005-ben indult, amikor egy bajai vállalkozás Olaszországba tette volna át a székhelyét, de a Bács-Kiskun Megyei cégbíróság megtagadta a kérelmét. Az ügy szintén az Európai Bíróságon landolt, amely 2008-ban hozott ítéletet, részben felülírva a magyar bíróság döntését. Emiatt a cégek határokon átnyúló székhelyáthelyezésére vonatkozó szabályokat kell kiigazítani.

A parlament ősszel módosítja a honvédelmi törvényt is a még 2020 decemberében elfogadott kilencedik alaptörvénymódosítás értelmében, amely a hatféle különleges jogrendet háromra csökkentése. Ezen felül több, az elektronikus ügyintézést elősegítő jogszabályváltozást terjesztenek majd be, de módosul a településtervezéssel és a hungarikumokkal kapcsolatos törvény is. Szintén hozzányúlnak a fogyasztóvédelmi törvényhez, mégpedig azért, hogy a zenés rendezvények esetében „a gyermek-, és fiatalkorúak zajvédelmének részletes szabályait” rendeletben állapíthassa meg a kormány.