Bódy Gábor;könyvkritika;

2021-09-09 10:30:00

Írástól a vászonig

Bódy Gábor filmművészeti írásainak gyűjteménye a második és a harmadik kötettel végre teljessé vált.

A mostani könyvbemutatónk kivételes a magyar filmtörténetben – mondta Pécsi Györgyi, a Magyar Művészeti Akadémia Kiadó ügyvezetője azon a Ludwig Múzeumban tartott eseményen, melyen bemutatták Bódy Gábor egybegyűjtött filmművészeti írásainak második és harmadik kötetét. Az ügyvezető szerint kevés az olyan erős, impulzív, jövőbelátó ember a magyar filmszakmában mint az 1985-ben elhunyt Bódy Gábor.

A két kötet kiadása amúgy „kalandos” volt: 2006-ban az Akadémiai Kiadó a sorozatot háromkötetesre tervezte, a tervből azonban csak az első könyv valósult meg. Később azonban Bódy özvegye, Baksa-Soós Vera felkereste az MMA Kiadót, hogy folytatnák-e az életmű kiadását. Tavaly így megjelent a sorozat második kötete, mely a Nárcisz és Psyché, valamint a Kutya éji dala című filmek forgatókönyvét és a hozzájuk kapcsolódó írásokat tartalmazta, idén pedig a harmadik, mely Bódy videoművészetet érintő elméleti írásairól és a kinematográfiáról szólt.

Az est első felében Peternák Miklós művészettörténész mint szerkesztő a harmadik kötetet mutatta be, kiemelve, hogy a rendezőt már a kezdetektől foglalkoztatta a mozgóképes kifejezés több formája. Példának hozta fel a kötetben tárgyalt három fő alkotást, a nyolcvanas években készült De occulta philosophial, Eurynomé tánca és Keringő című videomunkákat, melyek klipesztétikával beszéltek filozófiáról, mitológiáról és költészetről.

A sorozat második kötete kapcsán a szerkesztő, Gelencsér Gábor filmtörténész kifejezte háláját Zalán Vincének, a szöveg ugyanis a filmesztéta alapvető kutatásaira támaszkodik, valamint Csaplár Vilmos írónak, aki a Nárcisz és Psyché, valamint a Kutya éji dala című filmek forgatókönyveit közösen írta a rendezővel. – Úgy érzem, a három kötetnek lett egy íve. Bódy filmművészeti tevékenysége ugyanis eléggé különleges, kísérleti jellegű, ami a filmjei és azok szövegének kapcsolatában is kirajzolódik – emelte ki a filmtörténész. Gelencsér emellett beszélt a kötetek szerkesztésének kihívásairól is: a Kutya éji dalának például nem létezett forgatókönyve, ezért a kötetben azt egyéb anyagokkal, snittlistával, vázlattal és tervekkel próbálták rekonstruálni, míg a Psyché esetében nem minden jelenetet forgattak le, egyes jelenetek pedig nem arra a helyre kerültek, ahol a forgatókönyvben szerepeltek. A szerkesztő ezeket a változásokat követhetővé próbálta tenni, így a kötetben különböző színű szövegek jelzik azokat. – Ez a kiadvány méltó Bódy Gáborhoz, hiszen akárcsak a műveiben, úgy ebben a könyvben is a gondolat és a szó, a fogalom és a kép szétválasztathatatlanul egyben van – emelte ki Gelencsér Gábor.

A bemutatón Csaplár Vilmos a Bódy Gáborhoz fűződő személyes élményeit idézte fel. Szó esett a forgatásokról, melyeken Csaplár szerint Bódy mindig az adott nap és óra körülményei szerint döntötte el, hogy mi kerül aznap filmszalagra. A Psyché kapcsán felidézte, hogy a végeredmény igencsak eltért Weöres Sándor eredeti 1972-es alapművétől, különösen annak második felétől, valamint a kezdetekor nagy kérdést jelentett, hogy a filmben ki alakítsa Psychét, míg végül a sok jelölt közül a választás a spanyol színésznő, Patricia Adriani személyére esett.

Infó:

Bódy Gábor: Egybegyűjtött filmművészeti írások

2. kötet, szerkesztő: Gelencsér Gábor

3. kötet, szerkesztő: Peternák Miklós

MMA Kiadó