Átalakul a csőrük, fülük, lábuk, szárnyuk mérete és formája, hogy a melegebb átlaghőmérsékletet is bírják, és optimálissá tegyék a hőháztartásukat. A madarak a tollal nem borított csőrükön, az emlősök pedig a bundával nem fedett fülükön, farkukon, lábukon adják le a többlet hőt, ha hevülni kezd a testük. Ha nem tudnák így szabályozni a hőháztartásukat, a testük túlforrósodna és elpusztulnának. A melegebb égtájakon élő állatfajoknak már most jóval nagyobb a csőrük és a fülük, mint mérsékelt égövi rokonaiknak, hogy könnyebben hűtsék magukat. A globális felmelegedés hatására a változások csak még látványosabbak lesznek – állítja egy, az ökológiai és evolúciós trendekről értekező TREE nemzetközi szaklapban megjelent új tanulmány.
Egyik szerzője, Sara Ryding, az ausztrál Deakin Egyetem zoológus-ornitológus kutatója a Guardiannek elmagyarázta, hogy ez valójában mennyire aggasztó jelenség:
Bár a tudósok nem tudják még minden kétséget kizáróan bizonyítani, hogy az alakváltozások hátterében kizárólag a klímaváltozás áll, a több földrajzi régióban, számos különböző faj vizsgálatát összefoglaló tanulmány rengeteg hasonlóságot figyelt meg, és elsősorban a madaraknál találtak jelentős eltéréseket. Az ausztrál papagáj alfajainak csőre 4-10 százalékkal nőtt 1871 óta, ami egyértelműen összeköthető a nyári átlaghőmérsékletek növekedésével. Észak-Amerikában a téli sármánypinty, egy kistestű énekesmadár tanulmányozása közben kapcsolatot találtak a csőrük növekedése és a hideg égtájon egyre gyakoribb szélsőséges időjárásokkal. Más kutatók jelezték, hogy az erdei egerek farka lett hosszabb, az álarcos cickányoknak pedig a farka és a lába is. A melegebb égövi denevérfajoknak nőtt a szárnyfesztávolsága. Bár ezek még viszonylag apró, szabad szemmel alig észrevehető változások, Ryding szerint ha az evolúciós trend tovább folytatódik, a nem túl távoli jövőben életnagyságú Dumbókkal (a Disney óriásfülű kiselefántja) is találkozhatunk.
„Mikor a klímaváltozás szóba kerül a médiában, többnyire azt kérdezgetjük, vajon az emberiség le tudja-e győzni? Vajon a technológia meg tudja-e oldani a problémáinkat? Ideje lenne felismerni, hogy az állatoknak is alkalmazkodniuk kell a teherhez, amit rájuk raktunk. Ráadásul mindez sokkalta gyorsabb tempóban történik, mint a teljes eddigi evolúciós fejlődés, ami alatt jóval több idejük volt alkalmazkodni” – véli Ryding, aki a jövőben az ausztrál madárfajok példányait száz évre visszamenőleg, három dimenzióban beszkennelve akarja tanulmányozni az alakváltoztatást és következményeit.
