Feltételes módba tett megállóhelyek a várdai vasútvonlon

Egyre több vidéki vasútvonalon kell előre jelezni a leszállási szándékot. A régóta jobb tömegközlekedésért küzdő községekben úgy látják: ez csak tovább ront helyzetükön.

– Amikor megkaptuk a levelet, hogy jelzésre ugyan, de megáll a vonat, örültünk, hiszen azért küzdöttünk december óta, hogy visszakapjuk a járatainkat. Erre kiderül, nemhogy nem állnak meg ezentúl sem, de még az is csak feltételesen, amit eddig meghagytak – mondta letörten Varga András, Várda polgármestere. – És ebből lesz gond, az idős emberek közül sokan nem fogják megérteni, hogy jelezniük kell, mint a buszon, ha le akarnak szállni Várdán, különben továbbmegy velük a vonat Somogyjádig.

A félezres, Kaposvár melletti település vezetőjét az keserítette el, hogy a MÁV bejelentette, hétfőtől a Kaposvár-Fonyód, a Sárbogárd-Bátaszék és a Bátaszék-Baja-Kiskunhalas, a Szentlőrinc-Sellye, a Pécs-Villány-Magyarbóly és a Villány-Mohács vonal egyes megállóhelyei előtt is előre jelezni kell a leszállási szándékot. A vasúttársaság május közepén a Gyékényes-Pécs vonal nyolc, valamint a Nagykanizsa-Zalaszentiván szakasz egy megállóhelyén vezette be a kötelező leszállásjelzést, ellenkező esetben a vonatok csak akkor álltak meg a megállókban, ha a mozdonyvezető utast látott várakozni a peronon. Az új, szeptember közepétől érvényes menetrendben hat vonalra terjesztették ki a rendelkezést, olyan településekre, ahonnét amúgy is rossz a tömegközlekedés.

Várda például szűk háromnegyed év alatt szinte teljesen lekerült a MÁV térképéről: mint arról a Népszava korábban beszámolt, a vasúttársaság tavaly év végén úgy változtatta meg a menetrendet, hogy azóta a Kaposvár-Fonyód vonalon több szerelvény nem áll meg a megyeszékhelytől második megállónak számító településen, hanem két faluval tovább, Osztopánig kell utazni, majd ott átszállni a Fonyód felől, ugyanazon a vonalon szemből érkező járatra, mely megáll aztán Várdán is. Így lett a 14 kilométeres kaposvári útból két és félszer annyi, menetidőben pedig negyedóra helyett – napszaktól függően – 40-133 perc. Ráadásul az addig jó közlekedésű faluból – ahonnét mindenki Kaposvárra vagy a Balaton felé ingázik – reggeltől kora délutáni egyik irányba sem lehet eljutni, ahogyan a délután közepétől éjjel háromnegyed 11-ig sem. Mindezt azután, hogy a Kaposvár-Fonyód vonal néhány évvel ezelőtti, 15 milliárdos felújításánál – melyet a Mészáros Lőrinc-féle R-Kord Kft.-t is magába foglaló Déli-part 2016 Konzorcium végzett – Várda új, a településhez közelebb fekvő megállóhelyet kapott.

Varga András hónapokon át levelezett a MÁV-val – mely lapunknak állította, az iskolába, illetve műszakba járást biztosítják a jelenlegi viszonylatok –, érvelt-küzdött, s amikor néhány napja megkapták az értesítést, hogy változik a menetrend, s jön a leszállásjelzős megállás, megörült, hiszen azt hitte, ha feltételekkel is, de visszakapták korábbi járataikat. Hamarost azonban kiderült, erről szó sincs, sőt, az eddig menetrend szerint megálló vonat került át a feltételesen megállók közé.

– A MÁV az átszervezésekkel kapcsolatban arra hivatkozik folyamatosan, hogy alacsony az utasszám – mondta a polgármester. – Csakhogy ők a fizető utasok számáról beszélnek, ám mivel a falu negyede nyugdíjas, így nekik nem kell jegyet váltaniuk: S közülük a menetrend megváltozásáig sokan használták a vonatokat.

Hasonlóképpen felháborodtak a vasúttársaság döntésén a Sárbogárd-Bátaszék vonal mellett fekvő Tengelicen is, mely ráadásul nem is kistelepülés: a 2200 fős községből rengetegen járnak dolgozni, tanulni Szekszárdra, illetve a megyeszékhelyen át Pécsre.

– Körülbelül úgy kell elképzelni, mintha a Budapest-környéki agglomerációs településektől elvennék a vonatokat, illetve, csak feltételekkel használhatnák az ingázók – fogalmazott egy helybeli. – Főként hétvégén nagy csapás, ugyanis szombat kora délutántól busz sem jár, de amúgy is kevés a helyközi járat.

A tengeliciek arra is kíváncsiak lesznek, hogyan veszi majd észre a mozdonyvezető a felszállásra várókat, ugyanis a peron elején egy trafóház áll, erősen takarva a kilátást, az esőbeálló például egyáltalán nem látszik ki mögüle – értelemszerűen onnan sem látszik, ha érkezik a vonat. Vagyis, aki nem akar lemaradni, a legzordabb időjárásban is a vágány mellett kell, hogy várakozzon.

Ugyanez a problémája a sumonyiaknak is: a Szentlőrinc-Sellye szakaszon ugyanis mind az öt, közbeeső településen csak leszállásjelzés, vagy várakozó utas esetén áll meg majd a vonat.

– Munkába járók és iskolások használják a vasutat – állította Orsós József, a szűk félezres falu polgármestere, –, de mostantól jó oda kell majd figyelnie a felszállásra várókra is, mert ha bent állnak az esővédő házikóban, észre sem veszi őket. Buszunk eddig is kevés volt, s nem is a legjobb elosztásban, főleg napközben nekünk a fő közlekedési eszköz a vasút. A MÁV persze azt mondja, ha van utas, nem lesz változás, csakhogy az idősek és a gyerekek közül biztosan lesznek, akik nem értik majd, hogy jelezni kell, vagy éppen elfelejtik, s akkor majd kutyagolhatnak vissza Okorágról vagy Királyegyházáról.

A MÁV az érintett települések aggályaira is reagálva azt írta közelményében: a vonatok a feltételes megállóhelyeken akkor is megállnak, ha a mozdonyvezető nem tudja kétséget kizáróan megállapítani, hogy van-e le- vagy felszállni szándékozó utas, vagy nincs a vonaton leszállásjelző vagy az meghibásodott. A MÁV szerint viszont a feltételes megállási rend előnyös, ugyanis a járatokat nem kell megállítani azokon az állomásokon, ahol nincs utas. A vasúttársaság állította, az intézkedés energia-megtakarítást hoz, ráadásul a bevezetése a tapasztalatok szerint nem jelentett nehézséget a vonaton utazók számára.