Az újabb elvonást az összes – hátrányos helyzetű gyerekeket, családokat, időseket, rászorulókat ellátó – intézményük dolgozója megérezte. A munkatársak jelentős része az elmúlt két hónapban késve kapta meg amúgy se magas fizetését. „Köszönjük nekik, hogy fogcsikorgatva, a nehéz körülményekkel dacolva kitartanak” – mondta Iványi.
Emlékeztetett rá, a kormány nemrég arra hivatkozva vont el 95 millió forintos közoktatási támogatást tőlük, hogy a „pandémia elleni küzdelemből mindenkinek ki kell vennie a részét”. A lelkész cinikusnak és képmutatónak minősítette az érvelést. A kormány ezzel a szegény diákok étkeztetésére szánt összegtől fosztotta meg az iskolákat.
Közben érkeznek normatív támogatások is, ezekből igyekeznek befoltozni a költségvetésükben keletkezett lyukakat. A lelkész bizakodik, hogy legalább az év hátralévő részében „nyugalmuk lesz”.
Iványi Gábor meghívta Ferenc pápát, kérve, hogy budapesti útja során tegyen rövid kitérőt Józsefvárosban, szervezetük Dankó utcai központjában, mondjon áldást a hajléktalanokért és a szegényekért. Bár visszajelzés nem érkezett, a katolikus egyházfő érkezésének napján, vasárnap reggel rendőrök jelentek meg a Dankó utcában, szemlét tartottak. Ferenc józsefvárosi látogatása végül nem valósult meg, de – hívta fel a figyelmet a lelkész – a pápa Szlovákiában elment egy hajléktalanszállásra és áldást mondott. „Nincs bennünk semmiféle irigység, úgy érezzük, ez nekünk is szóló üzenet volt” – reagált a gesztusra.
Fontosnak nevezte azokat az útmutatásokat is, amelyeket Ferenc pápa a magyar katolikus püspököknek adott. A pápa hangsúlyozta, hogy Magyarországot a különféle nemzetiségek, kisebbségek, vallási felekezetek, vándorlók alakították multikulturális közeggé. Figyelmeztetett arra, hogy az identitáshoz való ragaszkodás soha nem lehet oka az egymási iránti ellenségeskedésnek és lenézésnek, segítenie kell az eltérő kultúrák közötti párbeszédet. Iványi szerint a pápa világosan a püspökök értésére adta: az evangéliumi értékeket kell képviselniük és hirdetniük, nem pedig a kormány propagandáját.
A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség még mindig nem kapta vissza egyházi státuszát, amelytől az Alkotmánybíróság szerint is jogsértő módon fosztotta meg a fideszes hatalom. A lelkész azonban úgy látja, a vallásszabadság nem pusztán jogfosztott közösségük esetében sérül: még a bőséges anyagi támogatásban részesülő, kivételezett helyzetben lévő nagy keresztény egyházak sem élvezhetik a vallás és a szólás szabadságát. Hiszen abban a fenyegetésben kell létezniük – indokolta állítását Iványi Gábor –, hogy a kormány elzárja a pénzcsapot, ha nem tetszik a miniszterelnöknek, amit mondanak vagy tesznek.
