Lejárt szerdán a határidő, ameddig az egészségügyi dolgozóknak kötelezően be kellett oltatniuk magukat a covid ellen. Az, hogy korábban két héttel kitolták az eredetileg meghatározott határidőt, alighanem azt jelzi: az oltatlan egészségügyi dolgozók valószínűleg nem siettek a nyári hónapokban a vakcináért, a kormány pedig nem szerette volna, hogy a szolgálati jogviszony bevezetésekor elvesztett több ezer egészségügyi dolgozó után újabb ezrek essenek ki a betegellátásból. A kormány rendelete szerint ugyanis elbocsátják azt, aki nem kér oltást vagy nem mutat be 15 napon belül olyan orvosi szakvéleményt, ami igazolja, hogy nem veheti fel a vakcinát.
Arra a kérdésünkre, hogy a módosított határidőig mennyien éltek a lehetőséggel, a szaktárcától és az Országos Kórházi Főigazgatóságtól sem kaptunk választ. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a szerdai kormányinfón is csak annyit mondott: az orvosok és a szakdolgozók körében is nagyon kevesen vannak az oltatlanok. Hozzátette: látta az ezzel kapcsolatos adatokat, de nem emlékszik rájuk „tizedszámra”, ezért nem is szeretne erről beszélni.
– Néhány százan lehetnek azok, akik távozhatnak a védőoltás megtagadása miatt a rendszerből – mondta a Népszavának Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke. Hozzátette: sokan az utolsó pillanatig kivártak, és vannak akik csak a munkahelyük megtartása okán mentek el az oltásra. A szakszervezeti vezető szerint nagyon sok múlott azon is, hogy a kórházi menedzsment mennyire próbálta meggyőzni az oltást elutasító munkatársaikat. Példaként az egri kórházat említette, ahol a főigazgató személyesen beszélgetett mindenkivel azért, hogy oltassák be magukat. Ahol erre nem fektettek ekkora hangsúlyt, ott valószínűleg nagyobb arányban lesznek távozások. A szakszervezet folyamatosan próbálta tájékoztatni az érintetteket arról, hogy mi vár rájuk, ha valóban nem oltatják be magukat.
Lapunk több nagyobb kórházat is megkeresett. Ezek többségében 10-20 olyan alkalmazott volt, akinek szerdáig nem volt oltása. A Semmelweis Egyetem közleménye szerint tízezer dolgozójuknak alig egy százaléka olyan, aki megalapozott egészségügyi indok nélkül utasította el az oltást. Túlnyomó többségük nem is a betegágy mellett, hanem az adminisztratív háttértámogató egységeknél végez munkát, így a kiesésük az ellátás biztonságát és folyamatosságát semmilyen módon nem veszélyezteti. Azon dolgozók esetében, akik egészségügyi okok miatt nem vehetik fel az oltást, az egyetem ingyenesen biztosítja öt naponként az antigénteszt elvégzését. Az indokoltan oltatlan hallgatókat, például az első trimeszterben lévő kismamákat ugyancsak tesztelik ötnaponta. Azok a hallgatók, akik valós, szakorvosi véleménnyel igazolt egészségügyi indok nélkül utasítják el az oltást, beiratkozhatnak ugyan a Semmelweis Egyetemre, de nem kezdhetik meg tanulmányaikat. Az egyetem saját hatáskörben, soron kívül vállalta a hallgatók vakcinációját, így közöttük közel száz százalékos az átoltottság.
– Nincs halasztó hatálya annak, hogy egy egészségügyi dolgozó megtámadta a koronavírus elleni védőoltás kötelező igénybevételét szabályozó kormányrendeletet az Alkotmánybíróságon – közölte lapunkkal Szántó Georgina, a testület kommunikációs vezetője. Hozzátette: a panaszindítvány befogadására 6 hónap áll rendelkezésükre, ám a soron kívüliség okán ez esetben ez minden bizonnyal hamarabb megtörténik. Az Index korábban úgy értesült, hogy az indítványt szeptember 3-án már kiszignálta az előadó alkotmánybíróra Sulyok Tamás, a testület elnöke, aki korábban úgy nyilatkozott: a koronavírus-járvánnyal, a különleges jogrenddel kapcsolatos ügyekben soron kívüli eljárást rendelt el, mivel fontosnak tartja, hogy ezeket az ügyeket minél előbb elbírálják. Akkor közölte azt is, hogy a tavaly márciustól júniusig tartó pandémiás időszakban a különleges jogrendet érintő ügyeket átlagosan 38 nap alatt bírálták el.
