Megjelent a kormányrendelet: visszamenőleg nyúlnak bele a moratóriumos elszámolásba

Az éj leple alatt átírta a kormány egyes moratóriumos hitelek elszámolási szabályait.

A Magyar Közlönyben szerda éjjel megjelent egyik módosítás lényege, hogy a lakossági hitelkártya- és folyószámlahitel-szerződések esetében nem az ezekre jellemző magas, hanem a személyi hitelek alacsonyabb kamatával kell majd megfizetni az adósságot a moratórium után. A moratórium szempontjából nagyon is lényeges a kamat, mert minél magasabb, annál több lesz a végén a megnövekedett futamidő miatt a visszafizetendő összeg. Ezzel lényegében az adósok helyett tehát a bankokkal vitetik el cehet, ami azért állt elő, mert a kormány tavaly márciusban az összes hitelszerződésre - így a folyószámlahitelekre és a hitelkártyákra is - automatikusan elrendelte a moratóriumot, és annak kivezetését azóta is tologatja.

E két hiteltermék gyors segítséget jelent a pillanatnyi pénzzavarban lévő adósnak, de drágán: a folyószámlahielek kamata 19, a hitelkártyáké 25 százalék volt tavaly februárban, vagyis a moratórium előtt. A folyószámlahitel keretéből utalni lehet, vagy készpénzt felvenni, és az összeg lehívása esetén rögtön elkezdődik a kamatozás. Futamidő viszont nincs, mert a számlára érkező jóváírásokkor a bank elkezdi levonni a tartozást, így nagyjából egy hónap alatt vissza is fizetik az adósok. A hitelkártyánál pedig vásárlásra és készpénz felvételére lehet használni a keretet. Itt jellemzően 45 nap türelmi időszak után kezdődik a kamatozás, de addigra a havi jövedelmekből többnyire vissza is kerül az előre elköltött pénz a számlára, így nem fordul át hitelbe a lehívott pénz.

A moratórium tavaly márciusi elrendelésekor azonban ezek a hitelek is automatikusan bekerültek a moratóriumba, és a bankok csak akkor vonhatták le a tartozást, ha arra az ügyfél kifejezeten felhatalmazást adott. Többszázezer adós nem lépett, a money.hu szerint a moratórium alatt lévő szerződött ügyfelek 30-34 százaléka görget maga előtt ilyen tartozást. Ezek a hitelek pedig elkezdtek magas kamaton ketyegni, hiszen a folyószámlahitelek kamata a pandémia előtt átlagosan 19, a hitelkártyáké 25 százalék volt.

Nagy Márton, a jegybanki alelnökből lett miniszterelnöki főtanácsadó a Világgazdaságnak adott interjújában a nyáron már jelezte is, hogy több mint 500 ezer adós lehet érintett. Azt mondta: a folyószámlahitelek és hitelkártyák futamidejét és kamatozását érdemes volna átgondolni, szerinte ugyanis a moratórium másfél éve alatt ezek a termékek valójában átalakultak személyi hitelekké. A friss kormányrendelet ennek megfelelően is alakítja át ezeket a hiteleket: a moratórium alatt felhalmozódott tartozást a személyi hitelek tavaly februári átlagos kamatával kell átszámolni őket, azzal a kitétellel, hogy ha a szerződés szerinti kamat az alacsonyabb, akkor az marad az irányadó.

Ekkora volt ugyanis a személyi hitelek átlagos kamata tavaly februárban. Az átlagot azonban a nagyobb összegű, hosszabb futamidejű személyi hitelek alacsonyabb kamata húzza lefelé. A folyószámlahitelek és hitelkártyák tartozásaihoz hasonló, kis összegű, éven belül visszafizetett gyorskölcsönök átlagkamata tavaly februárban ennél magasabb, 15,87 százalék volt. Vagyis – mutat rá a money.hu – bár az ilyen személyi kölcsönt felvevők tudatosabbak voltak, mint a hitelkártya tartozást felhalmozók, mégis utóbbiak járnak jobban, hiszen összességében alacsonyabb kamattal maradhatnak a moratóriumban.

A moratóriummal kapcsolatban egy másik rendelet is megjelent szerda éjjel. Ez a korábbiakban már beharangozott módon október 31-ig továbbra is lehetővé teszi az általános hitelmoratóriumot. Ezt követően pedig a rendeletben meghatározott rászorulói kör hosszabbíthat egészen a jövő évi országgyűlési választások utánig, 2022. június 30-ig. Varga Mihály pénzügyminiszter hétfői bejelentéséhez képest e kedvezményezetti kört kibővítették a munkanélküliekkel is. Így a moratóriumra novembertől a 25 év alatti vér szerinti vagy örökbefogadott, illetve a 25 év feletti, megváltozott munkaképességű gyermeket eltartó, gyermeket váró vagy nyugdíjas adósok mellett azok is jogosultak, akik tavaly március 18-át követően közfoglalkoztatottak, vagy legalább 30 napig regisztrált álláskeresők voltak vagy most is azok. Szintén hosszabbítást kérhetnek azok az ügyfelek, akiknek háztartásában tavaly március 18. óta a jövedelem tartósan – közelebbről nem meghatározott mértékben – csökkent.

A rendelet alapján a fenti feltételek nem csak közvetlenül a hitelt felvevő adósra vonatkoznak: elég, ha az adós egy háztartásban él a kritériumoknak megfelelő hozzátartozójával. Magyarán: ha a háztartásban valaki nyugdíjas, gyermeket vár vagy az elmúlt másfél évben elvesztette a munkáját, és regisztráltatta magát álláskeresőként, esetleg közmunkásként dolgozott, akkor a család tovább halaszthatja a hitele törlesztését.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) múlt héten lapunk kérdésére az akkori sajtóhírek alapján úgy számolt: a hosszabbításra a jelenleg nem fizető 1,15 millió lakossági adós mintegy 70 százaléka, 800 ezer ügyfél lesz jogosult. A gyermeket nevelők a jelenleg moratóriumos adósok harmadát, a nyugdíjasok pedig a 15 százalékát teszik ki, és a nemtörlesztő adósok mintegy 23 százaléka tapasztalt az elmúlt időszakban jövedelem-csökkenést. Ők együttvéve mintegy 1900 milliárd forint hitelállománnyal rendelkeznek.

A rendelet tovább bővítette ugyan a jogosulti kört, a bankok azonban arra számítanak, hogy a moratóriumosok száma novembertől jócskán lecsökken majd, hiszen az eddigiektől eltérően most a maradás érdekében kell október 1. és 31. között nyilatkozni, ha pedig az adós nem teszi meg, elveszti jogosultságát a moratóriumra.