Alkotmányos válság Romániában

Szeptember elsején robbant ki az újabb kormányválság Romániában, ám hiába nyújtott be bizalmatlansági indítványt a koalícióból távozó párt, az alkotmánybíróságon elakadt a kormánybuktatás folyamata.

A bukaresti alkotmánybíróság csak szeptember 28-án tárgyalja Florin Citu miniszterelnök beadványát, amely szerint a hárompárti kormánykoalícióból kilépett USR-Plus szövetség és a szélsőjobboldali AUR által benyújtott bizalmatlansági indítvány kapcsán alkotmányos természetű jogi konfliktus állt elő a parlament és a kormány között – közölte többhetes halogatás után csütörtökön a taláros testület. A kormányfő szeptember 8-án fordult az alkotmánybírósághoz, a testület viszont, legalábbis úgy tűnik, nem kíván beavatkozni a miniszterelnököt is adó nagyobbik kormánypárt, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) belső hatalmi harcába, és csak annak szeptember 25-én sorra kerülő tisztújító kongresszusa után tűzi napirendre a beadvány megtárgyalását.

A PNL elnökségért ugyanis épp Citu és az alakulat jelenlegi vezetője, a korábbi miniszterelnök, Ludovic Orban verseng, hónapok óta ádáz, a román politikában mindeddig nem tapasztalt hevességű kampányt folytat a két politikus és támogatói tábora. Olyannyira komoly ez a versengés, hogy az már önmagában is megrengette a koalíciót azzal, hogy annak legnagyobb pártjában belső válságot okozott. Augusztus elején sorra kerültek napvilágra a miniszterelnök 20 évvel korábbi, amerikai diákévei idején történt baklövései – ittas vezetés miatt gyűlt meg a baja az amerikai hatóságokkal, majd egy banki hitelt állítólag nem fizetett vissza, utóbbira azonban konkrét bizonyítékot egyelőre nem közölt a leleplezéseket publikáló Mediafax hírügynökség. Akkor még a koalíciós társak nem kérték a kormányfő lemondását, Orban viszont igen. A PNL-n belül végletekig feszültek az indulatok, mert a párton belül és kívül a többség egyaránt úgy gondolta, a kormányfőt kompromittálni próbáló dokumentumok nem véletlenül és nem az Orban-tábor tudta nélkül kerültek nyilvánosságra.

A most ketyegő bombát azonban szeptember elsején időzítette Citu azzal, hogy menesztette az USR-Plus-t képviselő igazságügyi minisztert, aki formai kifogások alapján elutasította annak az országos fejlesztési programnak az elindításáról szóló sürgősségi kormányrendelet láttamozását, amelyet a PNL és az RMDSZ támogatott. Az USR-Plus bojkottálta a kormányülést is, a fejlesztési tervet csak később, többszöri nekifutással, de végül elfogadták. A miniszterelnök ugyan hangsúlyozta, reméli, hogy az USR-Plus nem lép ki a kormányból, de ezt talán még ő sem gondolta komolyan. A két nagy párt viszonya kezdettől, vagyis a tavaly karácsonyi kormányalakítás óta nem zökkenőmentes, idén áprilisban már hasonló okokból majdnem szétesett a koalíció. Akkor épp az egészségügyi minisztert és egyik államtitkárát – mindkettőt az USR-Plus delegálta - menesztette Citu ugyanilyen hirtelen és a koalíciós társakkal való egyeztetés nélkül. Azt a válságot még túlélte a kormány és a koalíció.

A szeptemberi szakításban minden bizonnyal sokat nyomott a latban az is, hogy nem csak a nemzeti liberálisok készülnek tisztújító kongresszusra, hanem a zöldek is. Az USR és a Plus két külön párt volt, amelyek a 2019-es EP illetve a tavalyi romániai parlamenti választáson szövetségben indultak. Idén áprilisban egyesült a két formáció, október 2-án választanak elnököt. A szövetség nagyobbik pártja, a 2015-ben alapított jobbközép-liberális, zöld USR (Mentsétek meg Romániát) jelenlegi vezetője a viszonylag ismeretlen Dan Barna, a 2018. decemberében alapított progresszív, liberális Plus-é (Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártja) viszont az a Dacian Ciolos, aki a Tariceanu-kormány minisztere, a Jose Manuel Barosso vezette Európai Bizottság biztosa, majd Románia 12. miniszterelnöke volt 2015. november 17. – 2017. január 4-e között, jelenleg pedig az Európai Parlament Emmanuel Macron francia elnök nevével fémjelzett Újítsuk meg Európát (Renew Europe) liberális frakciójának vezetője. Barna 2017 óta tartó elnöksége alatt hullámzó teljesítményt nyújtott az USR, a pártvezér eléggé „balhés” politikusnak tűnik a nagyközönség szemében, a kormánykoalíció működési zavarában is benne van az ő kompromisszumképtelensége is.

Ám mindentől függetlenül tény, hogy arra még nem volt példa, hogy egy benyújtott bizalmatlansági indítvány ne kerüljön terítékre. A hatályos szabályozás szerint ugyanis azt a beterjesztésétől számított legtöbb 5 napon belül fel kell olvasni a két ház együttes ülésén, majd 3 napon belül sort kell keríteni a vitára. Az együttes ülés időpontjáról és helyszínéről a képviselőház elnökének kell tájékoztatnia a kormányt, legalább 24 órával a kijelölt időpont előtt. A kormány akkor bukik meg, ha az indítványt 234 képviselő és szenátor megszavazza. Mivel alkotmánybíróságra került a kérdés, így maradt idő a háttérben való egyezkedésekre, mert a taláros testület egyáltalán nem sieti el a patthelyzet feloldását.

Hogy miről folyik az egyeztetés? Elsősorban a koalíció újravarázsolásáról, mert azoknak, akik megbuktatják a kormányt bizalmatlansági indítvánnyal, új kormányt kell alakítaniuk. Az USR–PLUS, valamint a két ellenzéki párt, a szélsőjobb AUR és a szociáldemokrata PSD együtt 280 képviselővel és szenátorral rendelkezik. Vagyis, elméletileg bukik Citu kormánya, de a gyakorlatban ez egyáltalán nem biztos. A nyíltan euroszkeptikus, xenofób, nacionalista, revizionista szélsőjobbos AUR-al, bár közösen nyújtotta be a bizalmatlansági indítványt, mégsem kormányozhat következmények nélkül egy olyan modern, zöld, EU-párti, liberális formáció, amelynek vezető politikusa az EP liberális frakcióvezetője. A szociáldemokratákkal sem vállalhat közösséget, mert akkor szavazóit veszítené el, hiszen az USR épp a PSD-vel szemben pozicionálta önmagát megalakulása óta. A szociáldemokraták nem is sietnek felsorakozni a kormánybuktatók mellé, Vasile Dancu PSD főtitkár úgy nyilatkozott, „Miért buktatnánk mi meg a Citu-kormányt? Legyünk őszinték, Citu jó választási ügynök a PSD számára”.

Ez a patthelyzet azonban Ludovic Orbant segíti a pártelnökségért folyó harcban, s abban is, hogy újból miniszterelnök lehessen. Citunak esze ágában sincs lemondani, Klaus Johannis is az utóbbi időben „átpártolt” a miniszterelnökként egyre népszerűbb fiatal politikus oldalára, de ha pártját továbbra is hatalmon szeretné látni, akkor vélhetően el kell fogadnia a harmadik Orban-kormány megalakulását. Az USR-Plus egy Citu vezette kabinetbe nem tér vissza, nélkülük viszont nincs jobbközép kormány- vagy az „ősellenség” szociáldemokratákkal futnak neki egy újabb, borítékolhatóan tiszavirág életű nemzeti egységkormánynak, vagy vállalják a kisebbségi kormányzás nyűgét az RMDSZ-el.