Nem volt sok választása a kormánynak a múlt heti kötvénykibocsátások előtt – véli Zsiday Viktor befektetési szakember. „Miután az EU-val összevesztünk, és onnan nem jön a pénz, viszont a gazdaságot pumpálni kell a 2022-es választásokra, különben (különösen nagy vereség esetén) felderenghet egyesek lelki szemei előtt a börtön réme, ezért valahonnan pénzt kell szerezni.” - írta a befektető blogjában. Mint az közismert a múlt héten a magyar kormány összesen 4,5 milliárd euró értékeben dollár- és eurókötvényeket bocsátott ki, ezzel felrúgva több korábbi gazdasági ígértét az államadóssággal kapcsolatban.
Az Orbán-kormány a 2010-es válságkezelés és IMF/EU-hitel felvétele után az „államadósság elleni harcot” tűzte zászlajára, ennek esett áldozatául a magánnyugdíj-pénztárakban felhalmozott több mint 3000 milliárd forintnyi vagyon is. Ennek ellenére 2010 és 2015 között nem történt látványos csökkenés a GDP-hez viszonyított mutatóban. A helyzet 2015 után változott meg, amikor a gazdaság növekedésével az ország kezdte kinőni az adósságot. Míg 2010-ben 79 százalékos adóssággal vette át az Orbán-kabinet kormányzást, ez koronaválság előtt a GDP 65 százalékra csökkent, majd az újabb kölcsönfelvételi hullám következtében felugrott 81 százalékra.
Az Eurostat adatai szerint 2021 első negyedében a magyar államadósság a GDP 81 százalékára növekedett, ez 15,3 százalékpontos növekedés 2020 első negyedéhez képest. Eközben a az eurózónában 14,4, a teljes EU-ban 13,7 százalékkal nőtt az adósság, vagyis magyar tartozások gyorsabban emelkedtek, mint az uniós átlag.
A múlt heti devizakötvény kibocsátással a kormány egy másik elvével is szembe ment, amely szerint a teljes államadósságon belül csökkenteni kell a devizaadósság arányát, és inkább forintban kell eladósodni. A kormány azonban ebben az ügyben is kényszerpályán mozog. A már idézett Zsiday Viktor szerint a forintkötvénypiac nem tud ekkora hirtelen támadt adósságkeresletet megfinanszírozni, ezért volt kénytelen a kormány a devizapiacok felé fordulni. A befektetési szakértő szerint a forintot is stabilizálni kellene, amihez elengedhetetlennek látszik, hogy az MNB kihátráljon a költségvetés finanszírozásából. Eddig ugyanis a jegybank vásárolta fel a hosszú futamidejű állampapírok nagy részét, most viszont, ha visszább vesz a vásárlásaiból, akkor valószínű, hogy felmennek a hozamok, s ilyen környezetben eladni kötvényeket, méghozzá sokat, majdnem lehetetlen. Ráadásul közben kamatot is kell emelni, plusz a forintkötvénypiac nem is olyan nagy, hogy egyszerre ennyi pénzt be lehessen vonni, úgyhogy csak a devizapiac maradt – vélekedett a befektető.
Az alapkérdés azonban az, hogy valóban szüksége van-e erre a pénzre az országnak: a válasz inkább nem. Ugyanis kormány nem az államadósság megújításra fordítja a most a devizapiacról bevont pénzt, hanem a választások előtti osztogatásra, illetve az elmaradó uniós támogatások kiváltására. Idén az EU-tól 380 milliárd forintnyi támogatás érkezne az uniós újjáépítési alapból, jövőre is ezzel a nagyságrenddel számol a költségvetés. Ezzel szemben többszáz milliárdot szán a kormány szja-visszatérítésre, szja-mentességre, és 2023 helyett már jövőre, még a választás előtt kifizeti a katonák és rendőrök hathavi bérnek megfelelő fegyverpénzét. (A választási osztogatás hétfőn bejelentett elemeiről lásd keretes írásunkat.) Orbán Viktor tegnap a parlamentben azt is elmondta, hogy a magyar kormány továbbra is tárgyal az Európai Bizottsággal az uniós helyreállítási alapról, ugyanis a miniszterelnök szerint sérti az egyelő elbíráslás elvét, hogy a tagállamok többsége már megkapta az első kifizetéseket, eközben a magyar programot még el sem fogadta a Bizottság. Orbán magyarázata szerint Brüsszel elhibázott politikája miatt Magyarország nem kerülhet versenyhátrányba, ezért minden, e keret terhére betervezett kiadást megelőlegez a kormány. Az ehhez szükséges forrásokat a költségvetés és a nemzetközi pénzpiacok biztosítják, és ezért volt szükség a 4,5 milliárd eurós kötvénykibocsátásra.