A 2011-ig Markó Béla által vezetett szövetség alaptézise korábban az úgynevezett „egyenlő távolság és közelség” elve volt minden magyarországi és romániai demokratikus parlamenti párttal, illetve a kötelező együttműködés az „anyaország”, azaz Magyarország bármilyen színezetű kormányaival.
A változás ugyan 2014 végén kezdődött, az Orbán-kormánnyal való „kiegyezéssel”, de mindmáig legalább a kötelező látszatot megtartotta a szövetség, kongresszusaira rendre meghívta a magyarországi ellenzéki pártok vezetőit is. Mivel a közösségi médiában napok óta folynak a találgatások, hogy a magyarországi ellenzék nem kaptak meghívót a rendezvényre, vagy előválasztási elfoglaltságuk miatt nem tudtak résztvenni azon, a Népszava megkérdezte Hegedűs Csillát, az RMDSZ szóvivőjét. Az európai alapok minisztériumának államtitkáraként is szolgáló politikus megerősítette, hogy „Magyarországról csak a kormánypárt képviselőit” hívták meg ezúttal a kongresszusra. Az okokat firtató kérdésünkre azonban nem kaptunk választ.
Mint ahogy arra sem, hogy a más országokban működő kisebbségi magyar szervezetek között milyen kritériumok mentén szelektált az RMDSZ, hiszen a „sorstárs” szervezetek közül is csak „egyesek” voltak jelen a rendezvényen. Szlovákiában a korábban versengő három magyar párt hónapok óta próbálja tető alá hozni a közös magyar Szövetséget, a Híd épp e hétvégén jelezte, hogy megállapodott az MKP-val a további közös működésről. Ám csak az Orbán-kormány kizárólagos szlovákiai magyar partnerét, az MKP elnökét hívta meg az erdélyi szövetség, a Bugár Béla alapította, a Budapest által csak „vegyes” szlovák-magyar pártnak nevezett, a NER-ből kizárt Híd-Most-ot nem. Igaz, az RMDSZ eddig is csak az etnikai alapú magyar pártokkal működött együtt, ám a Híd most épp ebbe az irányba lépett, a „rehabilitáció” azonban még várat magára.
Ukrajnában is két magyar szervezet működik, a KMKSZ és az UMDSZ. Az előző RMDSZ kongresszusokon még mindkét alakulat elnöke jelen volt, ezúttal azonban csak az Orbán-kormány kedvence, a KMKSZ (amúgy tavaly az ukrán hatóság ellene indított eljárása miatt Budapestre menekült) elnöke.
Hiányzott a bukaresti jobbközép kormánykoalíciót – amelynek egyik tagja az RMDSZ - szeptember elején szétrobbantó zöld-liberális USR-Plus képviselője is, ami szintén találgatásokra adott okot a kormányválság feloldása kérdésében. Hegedűs Csilla azonban kérdésünkre elmondta, a (szélsőjobb) AUR kivételével minden román parlamenti pártot, így a volt koalíciós partnert is meghívták, Dan Barna elnök „objektív okok miatt” nem tudott részt venni a kongresszuson.
A történtek alapján a 2011-ben történt megválasztásakor még a Markó Béla méltó utódjának tekintett Kelemen Hunor elnök és az általa vezetett „új RMDSZ” úgy tűnik mindent egy lapra tett fel – arra, hogy az Orbán-kormány belátható időn belül nem fog távozni Magyarország éléről.
