Beintett a lengyel kormány az Európai Bíróságnak, noha az azonnali hatállyal napi félmillió eurós büntetést szabott ki rá, mivel Varsó nem hajlandó eleget tenni a testület május 21-i döntésének és nem állítja le még átmenetileg sem a Turow-i lignitbányát. A lengyel igazságügyi miniszterhelyettes közölte, hogy az ítélet rablás és lopás fényes nappal, jogi eszközökkel, ám az EU nem kap egy centet sem. (Ha a lengyel fél nem fizet, a bírságot levonják a neki járó brüsszeli támogatásokból – a szerk. megj.)
A jó 100 éve működő üzem miatt a szomszédos Csehország fordult az EUB-hoz, miután nemrégiben új szénmezőt nyitottak meg, és úgy ítéli meg, hogy a felszíni kitermelés súlyos gondokat okoz a határ túloldalán lévő cseh településeknek. Csökkenti a talajvíz szintjét, nagy zajjal jár és szennyezi a levegőt. A lengyelek szerint ugyanakkor a bánya szavatolja a környék áramellátását, sok embernek ad munkát, ugyanakkor a friss verdikt gátolja a megegyezést a csehekkel. Amúgy pedig a kirótt összeg aránytalan, a tények nem támasztják alá.
A legfelső európai ítélőszék szerint viszont nagyon is szükséges a lépés, mert ily módon el lehet riasztani más államokat attól, hogy semmibe vegyék a luxemburgi testület határozatait. Mint emlékezetes, Lengyelországnak főként a jogállam miatt egyébként is komoly vitája van az unióval.
Az unió illetékes biztosa azt közölte, hogy a jövő évi francia választás után várhatóan megkötik az új európai migrációs egyezséget. Schinas szerint ki kell várni, mire jutnak a németek most szombaton, majd még hátravan a küzdelem a francia elnöki posztért, mert a kampány miatt úgysem lehet sokat csinálni. Utána viszont várhatóan gyorsan nyélbe tudják ütni a megállapodást. A színfalak mögött ugyanis jól haladnak az egyeztetések, megvan hozzá a kellő politikai lendület.
Úgy vélte, hogy a középpártoknak a politikai spektrum mindkét oldalán érdekük a helyzet rendezése, viszont nagy ellenállást tanúsít a szélsőjobb, illetve a szélsőbal. Mindkettő elutasítja az integrációt, és mindkettő arra igyekszik felhasználni a bevándorlást, hogy bizonyítsa: az EU nem képes megoldani az emberek gondjait. Ugyanakkor az egyik ragaszkodik a határokhoz, a másik ezzel szemben a szabad mozgást pártolja.
Schinas azt is elmondta, hogy az asztalon lévő javaslat kiváltaná a Dublini rendszert. Az összes gondot kezelné, mivel megfelelő arányban vegyítve eleget tenne a határvédelem, illetve az emberség és a menedék követelményeinek.
A feltételezett hackertámadás miatt a magyar ellenzék kénytelen fékezni a kanyarban, a számítógépes rendszer leállása káoszt okozott az előválasztás során és lehangolja Orbán ellenfeleit. Az egyesült ellenzék ugyanakkor igyekszik meglovagolni a korrupt és mind inkább demokráciaellenes kormány miatt érzett felháborodást. Egyben ki akarja használni a választási rendszert, amelyet a miniszterelnök a maga javára alakított át.
Ám a lelkesedést megtorpedózta, hogy összeomlott a weboldal, az ellenzék mégis azt üzente Orbánnak, hogy az nem tudja megállítani a történelmi folyamatot, a polgárokat nem lehet megakadályozni abban, hogy kinyilvánítsák véleményüket. A két fél jelenleg fej-fej mellett áll a felmérésekben. A hatalom párti média szerint ugyanakkor az egész túlterheléses támadás csupán kitaláció, de ha a hat párt egy ilyen piti feladatot nem tud megoldani, akkor mikén volna képes kormányozni?
Az állami sajtó, illetve az Orbán-közeli orgánumok már hetek óta azt szajkózzák, hogy a másik oldalon a szálakat Gyurcsány mozgatja és Karácsony csupán a bábfigurája. Ez a kampány határozza meg a hangulatot a következő hónapokra.
A legnagyobb német lap arra figyelmeztet, hogy kemény próba vár a magyar ellenzékre, hiába nyílik most esélye Orbán legyőzésére. A miniszterelnöknek ugyanis van gyakorlata abban, hogy bevessen minden lehetséges eszközt a szabad és tisztességes választások meghiúsítására. És ez még akkor is így van, ha netán kiderül, hogy az ellenzéki digitális rendszer kudarcát nem a Fidesz idézte elő.
Ám az ellenzéki erő már 2019-ben eredményesen fogott össze és Karácsony most is nyerhet. De ehhez a kompromisszumos fővárosi jelölt mellett arra is szükség van, hogy megnyerjék maguknak a vidéket, a kételkedőket, a bátortalanokat. És még 8 hónapig egységet kell felmutatni, miközben a hatalom propaganda gépezete vadul csapkod maga körül. Így abból kell kiindulni, hogy ennyire elkeseredett választási kampány még nem volt a rendszerváltás óta. A magyarok többsége egyszerűen nem tudja elképzelni, hogy Orbánt ki lehessen ütni a nyeregből. Pedig meg lehet csinálni.
Mindenesetre már az eddigi ellenzéki megállapodáshoz is rengeteg bizalmas egyeztetés, csendes háttéralku szükségeltetett. Hogy összejött, az már önmagában nagy eredmény. De kilátás csak akkor van a győzelemre, ha a hat párt továbbra is azt keresi, ami összeköti őket. Miközben a jobboldali konzervatívok hosszú távra berendezkedtek és lehető legbusásabban kistafírozták a klientúrát a költségvetésből, valamint az uniós pénzekből.
A tudósító, Kester Eddy ott volt 1994-ben, amikor a 2. szabad választás előtt Orbán Viktor egy kocsmában egy krigli sör társaságában kifejtette: nem szereti Budapestet, azóta pedig ez az érzés csak erősödhetett benne, miután a főváros lakói két éve kinyilvánították: mit gondolnak a politikájáról. Most pedig már a hatalma is veszélybe kerülhet. A fő fenyegetés számára Karácsony Gergely, a maga gyakorlatias, egyenes stílusával, ami bevált a kozmopolita településen, miután az belefáradt a 11 évnyi orbánságba.
Mindazonáltal a polgármester jelenleg le van maradva Dobrev Klára mögött, de a 2. fordulóban sokan gondolhatják úgy, hogy a DK jelöltje Gyurcsány feleségeként túlságosan is megosztó és inkább Karácsony neve mellé húzzák be az ikszet az előválasztáson. Mivel ő inkább képes mozgósítani a kiábrándult konzervatívokat.
A retorikában Karácsony pontosan Orbán ellentéte. Az ígéri, hogy ahol csak lehetséges, együtt akar működni Brüsszellel, ugyanakkor megvizsgálja, mennyire lehet visszacsinálni a legdrágább és leginkább eltitkolt terveket, mint a Belgrád-Budapest vasútvonalat, valamint a paksi bővítést. Virág Andrea a Republikon Intézettől ugyanakkor arra int, hogy a politikusnak minden erejét össze kell szednie, ha be akarja hozni hátrányát Dobrevvel, illetve Jakab Péterrel szemben.
Egy kormányszóvivő nem kívánt kommentálni a kérdést. A vetélkedést egyszerűen Gyurcsány-shownak minősítette.
Jan-Werner Müller arra figyelmezteti a liberálisokat, hogy alaposan tévednek, ha alábecsülik a populistákat, mondván, hogy azok képtelenek olyan feladatokat megoldani, mint a járvány, hiszen csak a szájuk nagy. A Princetoni Egyetem politológusa rámutat, hogy a demagógok nagyon is képesek tanulni a saját hibáikból, szükség esetén módosítják a vonalat, azon felül pedig átveszik egymástól a módszereket, hogy miként lehet igen hatékonyan két vállra fektetni a demokráciát.
Úgy hogy Trump ugyan ment, de a populizmus – minden ellenkező jóslat ellenére – maradt. Nagyon is különböző viszonyok között gyakorolják a hatalmat az olyanok, mint Bolsonaro, Erdogan, Kaczynski és Orbán, de az alkalmazott eszközök visszaköszönnek. Céljuk az, hogy a maguk javára változtassák meg a választás szabályait, baráti üzletemberek közbeiktatásával rátenyereljenek a médiára és terrorizálják a civil szférát.
A demagógok azt hirdetik, hogy kizárólag ők testesítik meg az igazi népet, amivel két fronton is alávágnak a demokráciának, hiszen ily módon megkérdőjelezik a riválisok legitimitását, azokat korruptnak és tisztességtelennek tüntetik fel. Továbbá – és ez a súlyosabb – a kiszemelt ellenfeleket kirekesztik a társadalomból, ideértve a kisebbségeket, de leginkább az migránsokat. Ez pedig előbb-utóbb az utcára is ki fog hatni.
Az utat Orbán Viktor töri, mármint hogy miként kell a törvények ide-oda hajlítgatásával befolyás alá vonni a bíróságokat, továbbá a médiát. Azt is megmutatta, hogyan kell lóvá tenni az uniót, illetve az Európa Tanácsot, ily módon bebiztosítva a kicsikart előnyöket. Felismerte azon kívül, hogy először az igazságszolgáltatást, a választási rendszert és elsősorban a televíziót kell megszállni, majd utána már tetszés szerint következhet a kisebbségek elleni küzdelem, a kulturharc.
Az alkalmazott technika egy része roppant veszélyes, amit az izraeli kémprogram felhasználása is bizonyít. De ezzel együtt nem felel meg a valóságnak, hogy az emberek nagy része lemond a jogállamról. Valójában úgy áll, hogy csupán egyszerűbb lett megcinkelni a jogállamot. Merthogy annak követői nem állnak ki hatékonyan az alapnormák mellett, és nem néznek szembe azzal, mekkora veszélyt jelentenek a populisták.
A lap úgy látja, nagy veszélyt zúdíthat az EU a saját fejére, ha 3 év múlva tényleg belép az euróövezetbe Bulgária, a szervezet egyik legkorruptabb tagja, ahol igen jelentős pénzmosás folyik. Még az ügyvivő kormány pénzügyminisztere is arra figyelmeztet, hogy az előző vezetés éveken át minden pályázat nélkül ítélte oda a közbeszerzéseket, és a végrehajtást még most sem ellenőrzik igazából.
Viszont formálisan az ország megfelel az előírásoknak, így a csatlakozási folyamat megfordíthatatlan. Már csak az időpont kérdéses. Ugyanakkor a német zöldek két EP-képviselője, Giegold és Freund a közelmúltban tett tényfeltáró út után arra figyelmeztetnek: az unió nem engedheti meg, hogy újabb pénzmosoda jöjjön létre az euróövezetben, hiszen ez ügyben már vannak rossz tapasztalatok, pl. Ciprussal. De még bolgár politikusok is azt mondják, hogy a súlyos gondok miatt érdemes volna kivárni. Hiszen az eltitkolt bajok folytán annak idején a kicsiny Görögország majdnem szétrobbantotta az egész Valutauniót.
Novemberben a bolgárok az idén már harmadszor járulnak az urnákhoz, a kimenetel azonban teljesen nyitott. Még az is belefér, hogy Boriszov visszatér, márpedig az katasztrófával érne fel Európa számára. Hiszen az eltelt években nagyon is céltudatosan kiüresítette a demokráciát. Engedelmességre kényszerítette az igazságszolgáltatást, állami megbízásokkal tömte az oligarchákat. Ám mivel diszkrétebben csinálta, mint a magyar vagy a lengyel kormány nem kellett következményektől tartania sem Brüsszel, sem Berlin részéről. Öröksége még sokáig meghatározza az országot.
Emellett a gazdaság sokkal rosszabb állapotban van, mint ahogy az a számokból következne. De a legnagyobb hátulütő, hogy tömegesen vándorol ki a jól képzett, fiatal szakember gárda. A maradó fiatalok közül sokan nem jutnak munkához, illetve nincs semmiféle képzettségük. Az euró pedig csak még jobban kiélezni a problémákat.
Ennélfogva nyugaton nő az ellenállás a bolgár tagsággal szemben, csak nem biztos, hogy a folyamatot meg lehet még akasztani. Az EU részéről nagy ellengőzre nem lehet számítani. Az USA viszont nem hagyja, hogy palira vegyék. Nemrégiben tilalmi listára helyezett három oligarchát és 64 vállalatot. Ez beutazási tilalmat, illetve vagyonbefagyasztást jelent a korrupció ellenes harc jegyében. A bolgár reformerek ugyanakkor úgy látják, ezen a téren semmiféle segítségre nem számíthatnak Brüsszeltől, illetve Berlintől. Valamint hogy változások csak addig lesznek, amíg a levát nem váltja fel az euró. Utána leáll megint minden.
