Guardian
Mészáros Lőrinc szóvivője azt közölte a legújabb lehallgatási botrány kapcsán, hogy ők nem foglalkoznak sem Németh Dániellel, sem más lesifotóssal. A kormány ugyanakkor nem kívánt nyilatkozni, miután kiderült, hogy a nyár közepén valakik kétszer is az újságíró telefonjára telepítették az izraeli kémprogramot, amelyet elvileg csak kormányok vehetnek meg az NSO-tól. Ráadásul mind a két okos készülékét célba vették. Ezt visszaigazolta az egész világra kiterjedő ügy feltárásában élenjáró szerepet vállaló kanadai Citizen Lab, illetve az Amnesty International vizsgálata.
Németh nem verte nagydobra, de azt igyekezett dokumentálni, hogy milyen luxusban él a magyar politikai-gazdasági elit. Legutóbb Mészáros Lőrinc nyomába szegődött, aki Orbán hatalomra kerülése óta egész vállalatbirodalmat épített ki és gyakran nyer el igen jól fizető kormányzati megbízásokat. A miniszterelnök többször is visszautasította, hogy nyilatkozzon gyerekkori jó barátja üstökösszerű meggazdagodásáról.
De hogy ki áll a legújabb megfigyelési ügy mögött, azt egyelőre nem lehet tudni. Ám az egész sztori miatt brüsszeli vizsgálat fenyegeti a szélsőjobbos magyar kormányt, hiszen arról van szó, hogy az eszközt törvénytelenül újságírók, médiatulajdonosok és ellenzékiek ellen használták fel. A lap emlékezetet arra, hogy Varga Judit szerint ilyen eszközökre minden országban szükség van. Az Orbán-kabinet ugyanakkor nem tagadta, hogy igénybe veszi a Pegasust, sem pedig azt, hogy azokra szállt rá, akiknek a neve az ügyben nyilvánosságra került.
Die Presse
Az unió költségvetési biztosa kijelentette, hogy a Bizottság nem zsarolja Magyarországot és Lengyelországot – a korrupciót igyekszik legyűrni. Az osztrák Hahn, aki korábban hazájában agrárminiszter volt, hozzátette, hogy minden tagállammal szemben hasonlóképpen járnak el, ha ott felmerülnek ilyen gondok a félévenként esedékes felmérés során. Ez a módszer 10 éve van érvényben, csak most már vonatkozik az újjáépítési alapra is. De nem arról van szó, hogy visszatartják a pénzt - a megfelelő biztosítékokat igyekeznek megkapni, nehogy visszaélések fordulhassanak elő a felhasználás során. Mint mondta, főleg Magyarország esetében igyekeznek kiküszöbölni ezt a veszélyt.
Ehhez járul immár az új jogállami mechanizmus, ami azt jelenti, hogy már a gyanú esetén fel lehet lépni a szóban forgó kormányok ellen. Megerősítette, hogy a következő hetekben fejlemények várhatóak ez ügyben, így Budapest és Varsó ellen.
A politikus aggasztónak nevezte ugyanakkor, hogy Magyarország és Lengyelország kétségbe vonja az uniós jog elsőbbségét, hiszen a belépéskor mindkettő elfogadta ezt az alapfeltételt. Ezzel együtt úgy gondolja, hogy annak idején helyes volt felvenni a tízeket, mert különben félő volna, hogy nem egy közülük már elhagyta volna az alkotmányos jogrendet. De most tenni kell a jogállam fennmaradásáért és ezt szolgálja a jogállami mechanizmus is.
Hahn kitért továbbá arra, hogy Kína túlfeszítette a húrt, mert úgy ad hitelt Közép- és Kelet-Európában – már, ha ad -, hogy nincs tekintettel a környezetvédelmi előírásokra, valamint a kölcsönnyújtás általános szabályaira. Emellett a kivitelezéssel a saját vállalatait és embereit bízza meg, ami aligha előnyös a vevő országok szempontjából.
Der Standard
Paul Lendvai ki van akadva azon, hogy az osztrák kancellár és külügyminisztere több megértést sürget a magyar és a lengyel kormány számára a jogállami vitában. Az elemző szerint a két vélemény döbbenetet és tiltakozásokat váltott ki, emellett a polgárok nyugodtan felháborodhatnak, ha azt látják, hogy az adójukból stabilan tekintélyuralmi, azon felül módfelett korrupt rendszereket finanszíroznak.
Hiszen az EP, a Bizottság, az Európai Bíróság, illetve Ügyészség számtalan jelentése állapította már meg, hogy a két országban aláássák a jogállamot, korlátozzák a véleményszabadságot, ugyanakkor grasszál a korrupció. Hasonló szelek fújnak Szlovéniában, valamint a tagságra áhítozó Szerbiában is.
A kommentár idéz egy amerikai költőt, aki szerint a Balkánon közkeletű a vélemény, miszerint nincs annál veszélyesebb, mint ha egy politikus elhiszi a saját meséjét. Lendvai egyben emlékeztet egy osztrák szakértő véleményére, tehát hogy a demokrácia és a tekintélyelvűség küzdelmének kimenetele attól függ az EU-ban, képes és hajlandó-e Brüsszel bevetni az összes rendelkezésre álló politikai tőkét a liberális és nyílt társadalom védelmében. Továbbá semmiféle taktikázás nem szelídíti meg autokratákat, és nem győzi meg őket a demokrácia előnyeiről.
Politico
Hegedűs Dániel szerint szégyenfoltot jelent Merkel politikai örökségén, hogy helyzetbe hozta a magyar és lengyel autokratákat, ráadásul az utódjától sem lehet nagyon mást várni. A Német Marshall Alapítvány elemzője úgy látja, hogy a kancellár hiába vette jól az akadályt a hitelválságban, és túlélte a 2015-ös migránsrohamot is, egész teljesítményét beárnyékolja, hogy nem tudott mit kezdeni a jogállamot ért támadással. Sőt, a gond megoldását a következő miniszterelnökre hagyja. Az ő kormányzása idején lett a két erős ember, Orbán és Kaczynski rendszerszintű veszély az EU számára.
Folyamatosan bírálták, amiért számára a német autóipar érdekei fontosabbak, mint az unió demokráciája. Azzal is megvádolták, hogy nem szólalt fel a tekintélyuralmi magyar fejlődés ellen, mert bent akarta tartani a fekete bárányt, a Fideszt a Néppártban. Pedig mondhatta volna mind Budapestnek, mind Varsónak, hogy eddig és ne tovább.
Csak az a baj, hogy aligha várható más megközelítés, akár ki is nyeri vasárnap a választásokat német földön. Nagyjából még a zöldek is osztják Merkel stratégiáját. Az ok egyrészt az, hogy a német elit hagyományosan csakis a gazdaság kedvező alakulását tekinti nemzeti érdeknek. Másrészt pedig a német politikus kultúra alapvetően megegyezésre és párbeszédre törekszik. Ennek megfelelőn mindig is a párbeszéd mellett volt a közép-európai autokratákkal. Ám ily módon teljesen tehetetlen olyanokkal szemben, akik csak színlelik a tárgyalásokat, mint a magyar vezetés.
Mivel nem volt képes vagy hajlandó szankciókkal fenyegetni, a német diplomácia beleesett az üres dialógus csapdájába. Ám jó ok van feltételezni, hogy ez a jövőben sem lesz másként. De ha nem változik a berlini megközelítés, akkor az utódok átveszik Merkel foltos pedigréjét.
EUobserver
Az eltelt 16 év alatt a német miniszterelnök asszony nagy segítséget nyújtott Közép- és Kelet-Európának, miközben pontosan tisztában volt a gondokkal, hiszen az NDK-ban nőtt fel, az egykori Csehszlovákiában járt egyetemre és nagyra becsülte a lengyel Szolidaritást – írja a pozsonyi Globsec agytröszt egyik elemzője. Vladiszlava Gubalova szerint azonban bárki is követi, nem lesz ennyire megértő a térséggel szemben. Márpedig ez fontos, hiszen a volt szocialista országok főleg gazdaságilag igencsak függnek a németektől. Cserében anyagi előnyöket és tiszteletet kaptak.
Amikor egy-két kormány populista irányban indult el, szembehelyezkedve az EU-val, a miniszterelnök nem szakította meg a kapcsolatot, hanem közvetítéssel próbálkozott. Visszatekintve, nem biztos, hogy jó ötlet volt benntartani a Fideszt az EPP-ben, vagy ilyen sokáig támogatni Boriszovot.
Ezzel együtt a régió gyakran másodrendű tagnak érzi magát. Úgy látja ugyanakkor, hogy az új német vezetéssel nagyobb szerephez juthat az unióban. Ám ezek az országok nem homogének, hiszen pl. más-más módon viszonyulnak Oroszországhoz. De Kínát is eltérően ítélik meg. Különböznek a stílus és az uralkodó ideológia alapján is. A magyarok, lengyelek és szlovénok a populizmust nyomatják, ami nem sok hívet szerzett nekik a régebbi tagok körében.
Mindezek alapján nehéz azt mondani, hogy a térség vezető szerephez juthat az EU-ban. Inkább az látszik, hogy ezek az államok konkrét ügyekben állhatnak össze, változó geometriával. De bizonyos kérdések meg is oszthatják őket. Merkel távoztával alighanem a színfalak mögötti befolyás lehet a leghatékonyabb módszer, hogy érvényesítsék érdekeiket.
Die Presse
A Fővárosi Bíróság elkaszálta a Vienna Insurance Group keresetét, hogy a holding átvehesse a holland Aegon magyarországi érdekeltségeit, de a vesztes fél fellebbez, mert a magyar üzletág nélkül kútba esik az egész 830 millió eurós üzlet, amely a holland fél 15 vállalatát érinti, így Lengyelországban, Romániában, és Törökországban. Az ügyletet eredetileg a Belügyminisztérium hiúsította meg, ez ellen indított pert a VIG, amely most 30 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz fordul.
Közben pedig folytatja az egyeztetéseket a pénzügyi tárcával. A Bizottság már áldását adta az adásvételre. A magyar piac azért annyira fontos a tranzakcióhoz, mert az Aegon jelenléte itt a legerősebb. Kiterjed a biztosításra, nyugdíjpénztárra, vagyonkezelésre és más szolgáltatásra. Ha sikerülne átverni az ügyletet, akkor az osztrák partner kulcspozíció kerülne a magyar vetélytársakkal szemben.
Independent
A legnagyobb brit civil szervezet, amely lassan 20 éve küzd a futballpályákon tapasztalható rasszizmus ellen, úgy látja, hogy az MLSZ ellen hozott legújabb szankció is kevés, noha 200 ezer svájci frankos büntetést idáig nemigen szabtak ki. (Továbbá egy válogatott mérkőzést zárt kapuk mögött kell lebonyolítani, sőt, egy másikat is, ha két éven belül hasonló incidens fordul elő a magyar csapat találkozóin.) A Kick It Out (Rúgd Ki) igazgatója szerint az UEFA már korábban elrendelte, hogy távol kell tartani a szurkolókat a nemzeti 11 egy meccsétől, de láthatólag az derült ki, hogy az elmarasztalás nem rettenti el a rajongókat, akik a hónap elején az angolok két színesbőrű játékosát provokálták a Puskás Arénában.
Tony Burnett szerint ily módon napirenden kell tartani azt a javaslatot, miszerint a visszaeső csapatokat ki kell zárni az érintett nemzetközi tornákból. Beszélt arról is, hogy a nemzetközi szövetségeknek magukra kell vállalniuk a labdarúgók védelmét minden diszkriminációval és fizikai fenyegetéssel szemben.
