Szétesőben a líbiai békefolyamat

Az észak-afrikai ország “válaszút előtt áll”.

Parlamenti szavazás nélkül hirdetett ki a házelnök egy ellentmondásos választási törvényt, a képviselőház vitatott körülmények között vonta meg a bizalmat az egységkormánytól, miközben az elnöki posztért az a hadúr is versenybe szállhat, aki másfél éve még ágyúkkal, tankokkal és orosz zsoldosokkal az oldalán próbált bevonulni a fővárosba; az elmúlt két hét történései megrengették az egyébként is gyenge lábakon álló békefolyamatot Líbiában.

A 2014 óta két részre szakadt észak-afrikai ország “válaszút előtt áll” - ahogyan arra Mohammad Júnesz al-Menfi, a líbiai elnöki tanács vezetője minap az ENSZ Közgyűlésben tartott beszédében is rámutatott. “Ez döntő pillanat: vagy sikerrel vesszük a demokratikus átmenetet a tisztességes, szabad és átlátható választások megrendezésével, amelyeknek végeredménye mindenki számára elfogadható, s előrelépünk a tartós stabilitás és jólét irányába, vagy pedig kudarcot vallunk, visszasüllyedünk a megosztottságba és a fegyveres konfliktusba” - értékelte a helyzetet az ideiglenes államfő. A közelmúltbeli fejlemények egyáltalán nem adnak okot bizakodásra. Kétséges, hogy a december 24-én, a líbiai függetlenség napján esedékes parlamenti- és elnökválasztások megfelelnek majd kívánalmaknak, sőt, egyelőre a szavazás megvalósulása sem tűnik biztosnak.

Szűk három hónappal a voksolás előtt egyelőre még az általánosan elfogadott jogi környezet sem adott a népakarat érvényre jutására. A választás törvényi keretének kidolgozása az ENSZ által tavaly ősszel életre hívott Líbiai Politikai Párbeszéd Fórumának (LPDF) feladata lett volna, ám a testület képtelen volt erre. Szakértők szerint a megosztott líbiai elit háttérbeli machinációi álltak az áttörés útjában - a befolyásos kulcsszereplők azt szerették volna elérni, hogy számukra előnyös feltételekkel tartsák meg a választást. Az LPDF működésképtelensége megteremtette az esélyt Aguila Szálehnek, a kelet-líbiai Tobrukban ülésező képviselőház elnökének, hogy saját kezébe vegye a kezdeményezést. Ő volt az, aki két hete önkényesen kihirdetett egy új választási törvényt, amelyet - hogy, hogy nem - mintha éppen rá szabtak volna,. A jogszabály lehetőséget ad a hozzá hasonló politikai tisztségviselőknek, illetve a katonatiszteknek, hogy elnökjelöltek legyenek, amennyiben a voksolás előtt három hónappal felfüggesztik posztjuk betöltését - majd, esetleges vereség esetén az érintettek visszatérhetnek korábbi pozíciójukra és visszamenőlegesen a fizetésüket is megkapják. A rendelkezések legnagyobb vesztese éppen a felmérések alapján favoritnak számító Abdulhamíd Mohamed Dbeibeh megbízott miniszterelnök, aki népszerűségét részben a hozzá kötődő hangulatjavító kormányzati intézkedéseknek köszönheti, ám ha indulna az elnökségért, akkor a szabályozás értelmében a kampányidőszakban már nem lenne lehetősége ilyen lépésekre. Száleh kedden az egységkormány elleni bizalmi szavazással levezénylésével is gyengítette potenciális vetélytársa helyzetét. Dbeibeh ugyanakkor jogi hibákra hivatkozva nem ismeri el a képviselőházi voksolás eredményét és továbbra is teljes jogú miniszterelnöknek tekinti magát. A kormányfő gey pénteken Tripoliban tartott rendezvényen a tobruki törvényhozás ellen szította az indulatokat, tovább mélyítve a tavaly még egymással háborúzó nyugati és keleti országrészek közötti megosztottságot.

Az is növeli a feszültséget, hogy a kelet-líbiai milícia parancsnoka, Halifa Haftár tábornok szerdán felfüggesztette pozícióját, ami arra utal, hogy ő is jelöltetni szeretné magát az elnökválasztáson. Ez már önmagában árnyékot vet a decemberi szavazásra, hiszen semmi garancia nincs a tisztességes választásra a Haftár csapatai által uralt területeken. Ez nemcsak sérti a szavazás integritását, de kiváló ürügyet is biztosít a majdani veszteseknek, hogy kétségbe vonják a végeredményt.

"Azt láthatjuk, hogy Líbia a teljes működésképtelenség felé sodródik" - magyarázta lapunknak Jalel Harchaoui, a genfi központú Globális Kezdeményezés a Nemzetközi Szervezett Bűnözés Ellen nevű civil szervezet vezető kutatója. Hozzátette: bár fennáll a háború kiújulásának veszélye, nem feltétlenül kell fegyver konfliktusra számítani. "A jelenlegi helyzet azonban így is képes sok szenvedést okozni a lakosságnak, mivel a líbiai elit továbbra is becstelen, visszaél a hatalmával és semmit sem lehet rajta számonkérni" - fogalmazott a szakértő.