„Sztálingrác, Leningrác.“ Efféle élcekkel kommentálták a stájer főváros, Graz vasárnapi helyhatósági választását, amely a komunistákat juttatja hatalomhoz. A 300 ezer fős, polgárinak mondott várost 18 éve a néppárti (ÖVP) Siegfried Nagl irányította, aki most is biztos volt a győzelmében, többek között a település kiváló gazdasági helyzete miatt. Mindenki meglepetésére azonban az országos politikában szinte láthatatlan Osztrák Kommunista Párt (KPÖ) szerezte meg a szavazatok 28,8 százalékát a 25,9 százalékos kereszténydemokrata párt előtt. Minden valószínűség szerint a párt 59 esztendős vezetője, Elke Kahr lesz a polgármester, aki várhatóan a szintén felerősödött zöldekkel és a szociáldemokratákkal összefogva fogja majd Grazot irányítani. A mindenki által csak keresztnevén emlegetett politikusnő 17 éves kora óta tagja a KPÖ-nek, 1993 óta pedig a városi tanácsnak. A kevésbé ideológiai programmal, mint a kisemberek támogatójaként fellépő Kahr elsősorban a lakásépítés területén, s általában szociális ügyekben tette magát ismertté A 6100 eurós alpolgármestei fizetéséből 4000 eurót a kisjövdelműek támogatására áldozott eddig, (ezután a nagyobb fizetéssel 5000 eurót fog), mint ahogy pártjának más tagjai sem vihetnek többet haza havi 1900 eurónál. Ajtaja mindig nyitva áll az őt keresők előtt, telefonszáma is közismert. Az eredetileg bankban dolgozó politikus egy évig helyettesként együtt dolgozott Nagl polgármesterrel, aki azonban igyekezett gyorsan megválni tőle. Most viszont az eddigi városvezető volt kénytelen, látható megdöbbenéssel, lemondani.
A vasárnapi választások másik szenzációja Felső-Ausztriában történt, ahol egy csupán pár hónapja alakult párt, az MFG (Emberek, Szabadság, Emberjogok) tartományi alakulata 6 százalékot szerezve jutott be a 4 százalékos minimumot előíró linzi parlamentbe. Az MFG egyetlen témával, a koronavírus-védőoltás ellen kampányolt, minden korlátozás feloldását, s egy szakértői kormány felállítását követelve. A helyi vezér, a civilben adótanácsadó, Joachim Aigner sikerén felbuzdulva a párt most tervezi országos kibontakozását. A tartomány az osztrák átoltottsági listán az utolsó helyen szerepel, a kommentárok azt firtatják, hogy a hat évre szóló parlamenti munkában az állítólag 1-2 éven belül lecsengő covid-fertőzés után mivel fog a párt foglalkozni. Az új tömörülésre inkább nők, mint férfiak szavaztak, a voksok 23 százalékát oltatlanok adták le.
Az MFG sikerével magyarázható, hogy a Herbert Kickl országos irányítása alatt álló szélsőjobboldali Szabadságpárt (FPÖ), amely szintén az oltás és a maszk elutasítására állt rá, 10,8 százalékot veszített 2015-ös pozíciójából, de a megszerzett 19,8 százalékkal még akár folytathatja is az eddigi koalíciós kormányzást a tartományt vezető ÖVP. Thomas Stelzer felső-ausztriai miniszterelnök vezetésével Néppárt szavazatok 37,6 százalékát szerezte meg, 1,23 százalékkal többet, mint hat éve, de nem sikerült az a terve, hogy 40 százalék fölé viszi a kereszténydemokratákat. Elképzelését nem csupán a semmiből felbukkant párt húzta keresztül, hanem először sikerült a tartományi törvényhozásba - igaz, csak 4,2 százalékkal - bejutnia az országos parlamentben is jelenlévő, liberális Neos pártnak. Stelzer három pártot is koalíciós partnernek választhat, az FPÖ mellett a 18,6 százalékot elért, s ezzel 0,23 százalékot javított szociáldemokratákat vagy a csak nagyon szűk többséget biztosító, 12,3 százalékot szerezett zöldeket. Várhatóan Stelzer az Szabadságpártot irányító Manfred Haimbuchnert veszi maga mellé, vele kormányzott az elmúlt hat évben is. Haimbuchner sokáig igyekezett az FPÖ mérsékelt politikusaként profilíroznia magát, a választások előtt azonban a párt alelnökeként a párt radikális elnökéhez, Kicklhez igazodott. Még az oltásellenességet is bevállalta, jóllehet pár hónapja lélegeztetőgépen is volt, alig élte túl vírusfertőzését.
