A kizárt, bezárt, száműzött, elhallgattatott és megfélemlített orosz ellenzék szerint nem kétséges, hogy Vlagyimir Putyin rezsimje elcsalta a szeptember 17-19. között megrendezett választásokat. A hivatalos adatok szerint 51.72 százalékos részvétel mellett az elnök Egyesült Oroszország pártja (JR) kapta a szavazatok 49.82 százalékát, megelőzve a 18.93 százalékos Oroszországi Föderáció Kommunista Pártját (a szavazók megtévesztésére indult egy másik kommunista párt is, amely 1.27 százalékot vont el az igazitól). A mandátumok fele listán, fele egyéni körzetekben dőlt el, a JR 324 helyet szerzett a 450-ből és így továbbra is kényelmes, alkotmányozó többséggel támogathatja a Kreml ötleteit.
Nagyon kevesen vannak Oroszországban, akik komoly arccal képesek hitelt adni a Központi Választási Bizottság (CIK) számainak, de még kevesebben, akik megpróbáltak utánaszámolni, mi is lehet a valós eredmény. Utóbbiak közül a legismertebb Szergej Spilkin fizikus, aki 2007 óta valamennyi oroszországi választás adatait gyűjtötte és elemezte. A CIK honlapján idén is folyamatosan közzétette a részvétel alakulását az egyes szavazókörökben. Az adatsort a végeredménnyel összevetve Spilkin arra jutott, hogy ahol a szomszédos szavazókörökhöz képest időnként rendellenesen megugrott a részvétel, ott általában a JR és jelöltje is több voksot kapott. Vagyis voltak szavazókörök, ahol jól behatárolható időben (általában ebéd környékén, amikor esetleg lanyhult az amúgy is kevés független ellenőr figyelme) valakik egy csomó Putyin-párti szavazólappal tömték ki az urnákat.
Az ezek után statisztikai módszerrel megbecsült valós részvétel valahol 38 százalék körül lehetett, a hatalom pártjára pedig a polgárok 31-33 százaléka szavazhatott – nagyjából annyi, amennyit az előzetes független közvélemény-kutatások alapján várni lehetett. A kommunistákat csaknem ugyanennyien támogathatták, amiben annak is szerepe volt, hogy a börtönben lévő Alekszej Navalnij és kollégái által javasolt „okos szavazás” során a liberális demokrácia hívei közül sokan rájuk adták a voksukat – lévén a liberális pártokat és jelölteket gyakorlatilag mind kizárták az indulásból.
A matematikai elemzés arra nem térhetett ki, hogy a háromnaposra nyújtott választás két éjjelén a hatalom emberei gond nélkül hozzáférhettek az urnákhoz, ami eleve kétségessé teszi az eredményt. Az „abszolút gonoszságot” azonban Spilkin szerint a Moszkvában és néhány nagyvárosban ezúttal bevezetett internetes szavazással követték el. Ennek se részvételi részleteit, se aprólékos eredményét nem hozták nyilvánosságra, így elemezni sincs mit. Annyi azonban biztos, hogy a fővárosban a digitális voksok a tizenöt egyéni választókörzet közül nyolcban megfordították az eredményt – pont ott, ahol a papír alapú szavazás alapján a kommunista jelölt vezetett.
