oltás;COVID-19;járványügyi adatok;

- Érdemi tesztelés nélkül az oltottak között sokan „láthatatlanok”

Falus András szerint továbbra is nagy baj, hogy nem tudni: a lélegeztető gépen ápoltak között mennyi az oltott és mennyi az oltatlan beteg.

Miközben Magyarországon kevesebben vannak azok, akik nem kaptak koronavírus-elleni vakcinát, mégis több ember szorul gépi lélegeztetésre, mint egy évvel korábban. Tavaly szeptember 28-án ugyanis 44 beteget lélegeztettek, most 74-et. A kormányzati adatok szerint összesen 513-an vannak a koronavírus miatt kórházban, míg tavaly ősszel valamivel többen, 693-an voltak. Nyolcan haltak meg, egy évvel korábban ugyanezen a napon 13-an. Tavaly ilyenkor 18815 volt a aktív fertőzöttek száma, most pedig 7532.

– Nem lehet összevetni a tavaly őszi számokat a mostaniakkal – szögezték le lapunknak járványügyi szakemberek. Múlt év szeptemberében ugyanis a második hullám kezdődött, amit még az eredeti vírus generált, most pedig a delta variáns okozza a megbetegedéseket. Ez utóbbi könnyebben terjed és hatszor jobban fertőz, mint a vuhani változat. Miután nincs módszeres tesztelés, az oltottak között sokan maradhatnak „láthatatlanok”. Ők továbbra is járnak közösségi terekbe, ahol terjeszthetik a vírust. Az oltatlanokat pedig sokkal könnyebben fertőzi meg ez a mostani variáns, és okoz náluk súlyos betegséget.

Falus András, Széchenyi-díjas immunológus, egyetemi tanár, az MTA tagja a Népszavának azt mondta, egyelőre még nem robbant be a járvány: sem a halálozás, sem a kórházban lévők száma nem nőtt ugrásszerűen. De az is látszik – folytatta a szakértő –, hogy más a dinamikája a mostani negyedik hullámnak, mint a tavaly őszinek. Falus szerint továbbra is nagy baj, hogy nem tudni: a lélegeztető gépen ápoltak között mennyi az oltott és mennyi az oltatlan beteg.

– Jellemzően oltatlanok kerülnek most a kórházakba – osztotta meg lapunkkal tapasztalatait egy intenzíves szakorvos, aki az előző hullámok alatt is súlyos Covid-betegeket kezelt. Mint mondta: ha nem is túl sokan, de akadnak oltottak is a most ápoltak között. Ők főként olyan betegek, akiknek az alapbetegségeik is nagyon súlyosan terhelik az immunrendszerüket. – Ez azonban nem jelenti, azt hogy az oltás nem hatékony, ne lenne rá szükség – húzta alá. Egy vidéki kórház vezetője is arra hívta fel a figyelmet, hogy mivel kétszer annyi az oltott ember, mint az oltatlan, a kórházak nem is számolnak a korábbi terheléssel.

– Szerencse, hogy nyárias volt eddig a szeptember, de amint ideér a hűvösebb idő, begyorsulhat a járvány – jósolta egy másik járványügyi szakember, aki szerint megjósolhatatlan, hogy mi történik majd. Hiszen még a szakemberek sem jutnak részletes, elemezhető adatokhoz a Nemzeti Népegészségügyi Központtól. Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke is bírálta az Emberi Erőforrások Minisztériumát a Magyar Hangnak, mondván a tárca szerinte nem értékelte ki a járvány kezelésével kapcsolatos adatokat és tapasztalatokat, így nem lehetséges megalkotni azokat a protokollokat sem, amelyek révén mindenhol javulna és egységesülne a hazai Covid-ellátás. 

Még csak a kijelölt centrumokba kerülnek a koronavírusos betegekEgyelőre a kórházi ápolásra szoruló koronavírusos betegeket a fővárosban a Korányiban, a Dél-Pesti Centrumkórházban (egykori Szent László), a Szent Jánosban, a Bajcsyban, a Szent Imrében, a Semmelweis Egyetem klinikáin, a Pest Megyei Flór Ferenc Kórházban, a Honvédban és Heim Pál Gyermek kórházban fogadnak. A hajléktalan betegeket a Máltai Szeretetszolgálat Rimaszombati úti a Hajléktalanokért Közalapítvány Gránátos utcai elkülönítőjében látják el. Vidéken a centrum kórházakat jelölték ki a covidos betegek számára. Jelenleg a fővárosban mintegy 1600, vidéken további 2100 kórházi ágyat tartanak fenn a fertőzötteknek. Azaz az előző hullámhoz képest az ágyak töredékét állították hadrendbe Covid-fronton. 

Szennyezettebb a Budapesti Atlétikai Stadion építésekor kitermelt föld, mint állították. Ezzel az anyaggal töltötték volna fel a területet.