– Mi a francnak költünk milliárdokat az egri várra? – így fakadt ki az egriugyek.hu beszámolója szerint Berecz Mátyás DK-s önkormányzati képviselő az egri kulturális bizottság legutóbbi ülésen. Tőle különösképpen meghökkentő ez a kirohanás, hiszen hosszú évekig igazgatóként vezette az egri Dobó István Vármúzeumot, és munkatársként ma is az intézményben dolgozik.
Berecz Mátyás – aki az egri választókerületben megnyerte az ellenzéki előválasztást – lapunknak azzal magyarázta meglepő felvetését: valójában nem az egri várra eddig elköltött vagy a jövőben elköltendő közpénz-milliárdok hasznosságát kérdőjelezte meg, hanem azzal van gondja, hogy hiába lesz az egri vár kívül „csilli-villi”, ha a működtetésére egyre kevesebb jut.
– Olyan ez, mint amikor úgy fektetünk egy kézilabdacsarnokba, hogy közben nincsen kézilabdacsapatunk – illusztrálta a szerinte mára kialakult helyzetet. Szavai szerint az állam a falak felújításába ugyan önti a pénzt, de hiába lesz európai szintű az egri vár, ha nem jut pénz egy rangos kiállításra, vagy olyan fesztivál megszervezésére, ami a határon túlról is idevonzza az embereket. Példaként hozta fel, hogy noha a vár bekerült a nemzeti emlékhelyek, és az örökség-turisztikai attrakciók közé, egy fillérrel több támogatást nem kapott az államtól, mint korábban. Maga a helyi önkormányzat, mint a négy és fél hektáros ingatlanegyüttes tulajdonosa, szintén kevesebb pénzt áldoz – tette hozzá. – Hiszen például az egyik legjelentősebb nyári eseményre, a Végvári Vigasságokra, amely immár huszonötödik éve ott van a programpalettán, idén egyáltalán nem adott plusztámogatást, miközben a korábbi években igen – mondta Berecz Mátyás, majd azzal folytatta. – Nem vitatja, hogy gasztronómiai és borünnepekre is szükség van, de azt már furcsállja, hogy ezeket miért támogatja jobban az egri városvezetés, mint a kulturális eseményeket.
Az ország egyik leglátogatottabb létesítménye az egri vár, amelyik „békeidőben” a bevételeiből viszonylag könnyen kitermeli az alapvető működéséhez szükséges költségeket. Az intézmény éves büdzséje nagyjából félmilliárd forint: a rezsit, a munkatársak bérét tudják fedezni, egy nagyobb kiállítás 20-30 milliós költségére azonban már nem futja. Hiába lenne esetleg nyereséges egy ilyen rendezvény, a költségeket megelőlegezni saját keretéből nem képes az intézmény. Ehhez kellene a város támogatása, vagy épp az államé, mert jelenleg az a helyzet, hogy voltaképp egy „szellemvár” az egri, amelynek így turisztikai vonzereje is csökkenni fog – vélekedett a volt igazgató. A vár fejlesztésére nagyjából 10 milliárd forintot szántak, s a beruházást három ütemre bontották: az elsővel már 2016-ban végeztek, jelenleg a vár-, és kastélyprogram keretében zajlik felújítás, a következő három-négy évben pedig a Modern Városok projekt égisze alatt megítélt pénz érkezik majd az újabb átépítésekre.
Mirkóczki Ádám, Eger polgármestere, aki a megválasztását segítő Egységben a Városért Egyesülettel korábban már összerúgta a port, elhagyta a frakciót, s jelenleg kisebbségben igazgatja a várost, azt mondta: betudja Berecz Mátyás „kampány-stratégiájának”, hogy ilyen módon fakadt ki az egri várberuházás kapcsán. Szavai szerint azok a nagy rekonstrukciós munkák, amelyek mostanság zajlanak – ilyen például a Föld-bástya vagy a Tömlöc-bástya felújítása – nem kívánnak a jövőben plusz működtetési költséget, de az egri vár egyes részei annyira lepusztultak, itt-ott életveszélyessé váltak az elmúlt évtizedekben, hogy nagy beruházás nélkül ezeket már nem lehetne kijavítani. A város vezetője hozzátette: nemcsak a Végvári Vigasságokra, hanem számos más kulturális programra is kevesebb jutott, ráadásul a pandémia idején fél évre be is kellett zárni az intézményt, amely így minden jegybevételtől elesett. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy az egri vár kevésbé lenne vonzó program az idelátogatók számára, akiknek egy darabig még el kell viselniük az átépítésből fakadó kényelmetlenségeket, hogy később biztonságos, megerősített falak között élvezhessék a történelmi építményt.