választókerületek;előválasztás;közös lista;

- Javában zajlik az előválasztási számháború, így fest a pártok valós teljesítménye

Az egyéni jelöltek megvannak, kezdődik a listacsata.

Ahogy összesítették az előválasztási eredményeket, megindult a térfoglalási verseny – a politikai mezőben, a médiában, és a választói fejekben egyaránt. Egyelőre a behúzott képviselő-jelöltek összesítése alapján. A választókerületi számok azt mutatják, hogy a mezőny nem szakadt érdemben szét: a DK 32 jelöltet küldhet tavasszal a ringbe, a Jobbik 29-et, az MSZP és a Párbeszéd szövetsége 25-öt (ez a szám úgy jön ki, hogyha nyer, akkor a Párbeszéd frakciójába ül be a Mindenki Magyarországa Mozgalom címerfigurája, Márki Zay Péter), míg a Momentum 15 képviselővel támadhat, az LMP meg 5-tel.

És itt érdemes egy finom distinkciót tenni: információink szerint az LMP is részese lehet az MSZP és a Párbeszéd együttműködésének, ez esetben nincs lényegi különbség az első három helyezett között. (Emlékeztetőül: a miniszterelnök-jelölti tusában Karácsony Gergelyt támogatja az LMP, illetve lapunknak adott interjújában Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke megpedzette, hogy a párt – önállóságát megtartva – csatlakozhat az MSZP és Párbeszéd frakciószövetségéhez.)

Nem véletlen, hogy ebben a statisztikai egyensúlyi helyzetben mindenki sietett a saját értelmezését átnyomni a nyilvánosságon, a legintenzívebben talán Gyurcsány Ferenc tette ezt. A DK elnöke azt hangsúlyozta: a parlamentáris demokráciában az integráló erő a kormánytöbbséget adók közötti legnagyobb csoport, a legnagyobb frakció. És ebben Gyurcsány Ferencnek igaza volt. Ám a lényeg az a kitétel, ami lemaradt: a legnagyobb országgyűlési képviselőcsoportja annak lesz az ellenzéki pártok közül, amelynek a legtöbb jelöltje győz. Azaz az igazi kérdés az, kinek van a legtöbb biztosan vagy inkább nyerhető körzete, és persze billegő választókerülete. (Már csak azért is ez a leglényegesebb szempont, mert ez nagyban befolyásolja, melyik formáció hány és milyen minőségű helyet foghat a közös listán.)

Hogy a 106 egyéni kerületben milyenek az esélyek, arról egy hatpárti ellenzéki munkacsoport készített egy becslést. Ahogy lapunk korábban írta, tuti elhozható választókerületeket A-val jelölték, az eséllyel nyerhetőket B-vel, a billegő placcokat C-vel, az inkább bukó vk-kat D-vel, és a biztosan vesztő körzeteket E-vel. Ha ez szolgál zsinórmértékül, akkor a következőképp néz ki a pártok teljesítménye. 

JutalomjátékA fővárosban (a politikai közbeszéd közhelye szerint) csak az ellenzék verheti meg magát, és valóban a 18 választókerületből 13 a biztosan nyerhető kategóriába tartozik, 5 pedig győzelemesélyes. Nem csoda, hogy itt komoly harcok dúltak, hisz aki jelöltet állít, annak lényegében van egy országgyűlési mandátuma. És így teljesítettek az ellenzéki pártok.

Közleményükben kifejtették, az előválasztás első fordulója valódi siker, a 21. századi új Magyarország születésének első pillanata. Az állampolgárok százezrei kezükbe vették a saját és országuk sorsának alakítását.