felvonulás;Egyesült Államok;nők;abortusz;

Biden alatt is van okuk tüntetni az amerikai nőknek

A szigorú texasi abortuszszabályozás ellen tiltakoztak országszerte nőjogi aktivisták. A felvonulók attól is tartanak, hogy a konzervatív többségű Legfelsőbb Bíróság felülbírálja az abortusz legalizáló precedenst.

Tízezrek demonstráltak a nők önrendelkezési jogáért, az abortuszhoz való hozzáférés szűkítése ellen szombaton Egyesült Államok-szerte. Az országos megmozdulás egyik fő aprópóját a nemrég Texasban bevezetett kirívóan szigorú jogszabály szolgáltatta; az úgynevezett “szívverés-törvény” kizárólag a magzati szívjelek észlelése előtt, vagyis nagyjából a hatodik hétig engedélyezi a művi terhesség-megszakítást, amikor a nők túlnyomó többsége még nem is tudja, hogy állapotos. A nők jogait szívén viselő aktivistákat az aggasztja igazán, hogy a texasi szabályozás beleilleszkedik egy szélesebb, a nők abortuszhoz fűződő alkotmányos jogát fenyegető trendbe. “Csak ebben az évben majdnem 47 amerikai államban csaknem 600 különböző korlátozást vezettek be” - mondta el a Washington DC-ben megtartott tüntetésen Alexis McGill Johnson, a nők önrendelkezési jogáért lobbizó és egészségügyi szolgáltatásokat is nyújtó Planned Parenthood (Tervezett Szülőség) nevű szervezet elnöke. Az amerikai fővárosban a tiltakozók a Legfelsőbb Bíróság épületéhez vonultak, mert attól tartanak, hogy a nyári szabadságról hétfőn visszatérő taláros testület konzervatív többsége a közeljövőben felülbírálja az abortuszt országszerte legalizáló 1973-as „Roe v. Wade” precedenst.

A több 650 helyszínen megtartott országos demonstrációk mögött a Women’s March, azaz “Nők felvonulása” nevű ernyőszervezet állt, amely Donald Trump 2017-es elnöki beiktatásának másnapjára időzített, milliókat megmozgató nemzetközi tiltakozással vált ismertté és arról is kapta a nevét. Azóta a Women’s March 2020-ig minden januárban megrendezte a nők felvonulását a nőellenes és más embercsoportokkal szembeni kirekesztő megnyilvánulásairól hírhedt amerikai elnök ellen. Tavaly egy második tüntetést is tartottak októberben, Ruth Bader Ginsburg legfelsőbb bíró halála után. Akkor azt követelték, hogy az elhunyt utolsó kívánságának megfelelően a következő elnök döntsön utódjáról. Trump ezt figyelmen kívül hagyta, és a most 49 éves Amy Coney Barrett tavalyi, élethosszig tartó kinevezésével biztosította, hogy a konzervatív szellemiségű bírák 6-3 arányú többségben legyenek a taláros testületben.

Éppen ezért hiába bukta el a választást a szabadszájú Trump, és vette át tőle a kormányrudat a nők iránt tiszteletteljesebb és önrendelkezési joguk iránt elkötelezett Joe Biden, a nőjogi aktivistáknak most sem pihenhetnek. Különösen ébernek kell maradniuk, hiszen számos államban továbbra is a szövetségi szinten ellenzékbe szorult republikánusok birtokolják a hatalmat, akik a magukat életpártinak aposztrofáló konzervatív érdekcsoportokkal karöltve látványos és kevésbé szembetűnő erőfeszítéseket tesznek az abortuszhoz való hozzáférés visszaszorításáért. Bidennek kevés eszköz áll rendelkezésre, hogy gátat szabjon ezen törekvéseknek. A texasi "szívverés-törvényt" például a szövetségi kormányzat megtámadta bíróságon, de az ügyben várhatóan úgyis a Legfelsőbb Bíróság mondja majd ki a végső szót.

Az ellenzék nyerte a grúz önkormányzati választásokat. A szombaton letartóztatott volt elnök, Mihail Szaakasvili jelenléte újra forradalmi hangulatot teremtett Grúziában.