A kormány nyelte el a legtöbb pénzt

A válságkezelés alatt kiugróan nőttek a kormányzat saját magára fordított kiadásai, míg az egészségügyre még a válságban sem jutott az uniós átlagnak megfelelő pénz.

2020-ban a koronavírus válság és a fokozott védekezés miatt megnőttek az egészségügy kiadásai, több bért fizettek és nem spóroltak az eszközbeszerzéseken sem: csak a szükségtelen lélegeztetőgépekre mintegy 300 milliárdot, a mai is raktárakban porosodó kínai vakcinákra pedig több tízmilliárdot szórtak el feleslegesen. Így 2020-ban a magyar állam az egészségügyre 2833 milliárd forintot fordított, ami történelmi rekord. Az előző évben az államháztartás teljes egészségügyi kiadása még csak 1925 milliárd forintot ért el, vagyis egy év alatt a gyógyítás forrásai 900 milliárd forinttal nőttek. (Ha ebből levonjuk a feleslegesen megvásárolt lélegeztetőgépek és vakcinák árát, akkor a növekmény 500 milliárd forint.) Rekord ide, rekord oda, a magyar egészségügy GDP arányos kiadásai még így sem érik el az uniós átlagot: tavaly a GDP 5,9 százaléka ment erre a célra idehaza, a 2019-as 4 százalék után, ám még így is nagyon messze vagyunk az „utolsó békeév” uniós átlagtól, amely 2019-ben 7,1 százalék volt. Hozzá kell tenni, hogy tavaly a járvány hatására az unió többi országában is nőttek kiadások.

Nemcsak az egészségügy, de a bürokráciára, vagyis az állam működésére fordított kiadások is az egekbe szöktek a pandémia alatt – derül ki a 2020-as költségvetési beszámolóból (zárszámadás), amit a kormány szeptember végén terjesztett a parlament elé. Eszerint tavaly az állam működtetésre (bürokrácia, igazságszolgáltatás, rendőrség, honvédelem) összesen 5215 milliárd forintot költöttek, ami ezer milliárdos növekedés egyetlen év alatt. Uniós összehasonlításban már a válság előtt is Magyarországnak volt az egyik legdrágábban működő kormánya és államigazgatása, hisz miközben 2019-ban az unióban átlagosan a GDP 5,8 százalékát költötték el erre a célra, idehaza már akkor is 9 százalék ment az állam működésére. Tavaly ez is számottevően növekedett, és immár a bruttó hazai jövedelem 10,9 százalékát költötte magára az állam. Vagyis tavaly minden megtermelt száz forintból (GDP) 11 forint az állam fenntartására ment el. Ez az egyik legnagyobb versenyképességi hátrány a magyar gazdaság számára, hisz egy olcsóbb és hatékonyabb állam esetében akár több ezer milliárd forinttal is csökkenteni lehetne az adókat, vagy olyan területekre lehetne ezeket a kiadásokat átcsoportosítani, mint az egészségügy vagy az oktatás, ahol viszont a komoly lemaradás rombolja a magyar gazdaság versenyképességét.

Ha jobban megnézzük az állami kiadások összetételét, jól látszik, hogy a honvédelmi kiadásokra tavaly 565 milliárd forint jutott – ez 80 milliárdos növekedés egy év alatt – így az a GDP 1,2 százalékára rúg. Az tavaly és idén sorra jelentette be a kormány a honvédelmi beszerzéseket (tankokat, helikoptereket, szállító repülőt, harcjárműveket, légvédelmi rendszereket rendeletek), ám láthatóan a kifizetések még nem nőttek jelentősen. Így borítékolható, hogy erre épp a választások után kerül sor – vagyis számlát a következő kormánynak kell rendeznie – ami tovább szűkíti az amúgy sem tág költségvetési mozgásterét, hisz közben az egekbe emelt hiányt is csökkenteni kell.

2020 és a pandémia nagy nyertesei voltak még az egyházak és a sport is. A hitéleti támogatásokra a kormány 230 milliárd forintot költött, ez háromszorosa az előző évinek. Ráadásul ezek a szigorúan vett hitéleti támogatások, nem értendők ide azon tételek, amely egyházi intézményeknek ment szociális, kulturális oktatási célokra. Az EU-ban átlagosan a GDP 0,1 százalékát költik az államok az egyházakra, idehaza ennek ötszöröse jut. Hasonló a helyzet a sporttal: erre a célra tavaly 527 milliárd forintot költött – ez a GDP 1,1 százaléka -, ami jelentős növekedés az előző évi 408 milliárd forinttal szemben. Ráadásul ebben a tételben még nincsenek benne a társasági adó átirányításából származó tao-támogatások, mert ezt a kormány nem kiadásként számolja el. Tavaly 176 milliárd forintnyi be nem fizetett társasági adó landolt a sportszervezeteknél, így a sportra összesen 703 milliárd forint jutott, ami a GDP 1,4 százaléka. Ezzel szemben az uniós országok általában a GDP-jük 0,4 százalékát költik erre a célra. vagyis átlagosan négyszer kevesebbet, mint idehaza.