– Közvélemény-kutatótól ritkán hallani olyasmit, hogy nem mér, mert annyira hullámzó az alanyok lelkiállapota, hogy nehéz lenne kitapintani a valós közhangulatot. Márpedig az előválasztás második fordulójának végig a Publicus Intézet erre hivatkozva nem kutat – miközben az elsőben több méréssel is előállt. Mi a lélektani különbség a két menet között?
– Az első fordulóban volt egy egyensúlyi helyzet, minden ellenzéki szavazó megtalálhatta szíve választottját. Most ez nincs így, és a baloldali közösséget egy sokk is nyomasztja: a második helyezett lépet vissza a harmadik helyezett javára. Ennek az unortodox húzásnak köszönhetően egy rendszeren kívüli jobboldali jelölt küzd egy baloldalival. A választók és a politikusok lelkivilága egyaránt felbolydult. (Az előbbiek esetében ennek jele, hogy miközben Karácsony Gergely felsorakozott Márki-Zay Péter mögé, a miniszterelnök-jelöltségét támogató pártok nem tettek ilyesmit.) Amikor pedig ennyire képlékeny a helyzet, akkor eljutottunk a közvélemény-kutatók eszközrendszerének a korlátjáig – képtelenség ennyi ismeretlent kezelni egy egyenleten belül.
– Ami a választó lelkivilágát illeti, az az előválasztási közhely, hogy az első forduló után, ahol a párthűség dominálhatott, a második menetre az előválasztás résztvevőinek tényleg ki kellett találniuk, miből áll össze a számukra ideális politikus (kormányzóképesség, Orbán valódi kihívója, stb.). Amiatt, hogy Karácsony Gergely kiszállt, ezt az eszményképet most ki kell kukázniuk, vagy ráteszik Dobrev Klára vagy Márki-Zay Pétert, és aki jobban fedi képet, arra voksolnak?
– Sokan kénytelenek lesznek újraépíteni az ideáljukat, mert széles tömegek számára ezt Karácsony Gergely jelentette, ő volt a legelfogadottabb és leginkább integrálni képes politikus – nem csoda, hogy bázisának jobb szélén Dobrev Klára repedezik, a bal szélén pedig Márki-Zay Péter.
– Azt mondja, Karácsony Gergely lelépése így vagy úgy, de sok embert sokkolt. Egy ilyen politikai-lelki megrázkódtatás után természetes reakció a fásultság, a visszahúzódás. A jelek szerint azonban az előválasztás második fordulója tömegesebb lesz, mint az első. Miért maradt el az apátia?
– Nem maradt el, egy meglehetősen széles szavazói kör lebénult. Az izmos részvétel annak köszönhető, hogy a szavazók mintegy 25 százaléka új. Szóval sok tízezer embert felvillanyozott ez a helyzet, és elment előválasztani. Nyilván nem tévedünk nagyot, ha feltételezzük, hogy az új szavazók többsége a meglepetés jelölt, azaz Márki-Zay Péter neve mellé teszi az ikszet.
– Azt akarja mondani – és vonatkoztassunk el a személyektől –, hogy ugyanaz zajlik a fejekben, ami a Jobbikot, majd a Momentumot éltre hívta: a rendszer- és elitellenesség mozgósít?
– Ne vonatkoztassunk el a személyektől. Márki-Zaynak van egy erős karaktere – és kicsit olyan, mint Donald Trump. Aki sikerrel építette azt a látszatot, hogy a semmiből jött, rendszeren kívüli figura, és mindezt egy újszerű beszédmóddal próbálta hitelesíteni. Ahogy a volt amerikai elnök, úgy Márki-Zay Péter is egyszerre hoz lázba és taszít sokakat. De a lényeg, hogy a szeretem-nem szeretem egyenleg jelenleg számára pozitív. Ám hadd kérdezzem meg: most egy egyrészt-másrészt interjút csinálunk?
– Eszünk ágában sincs.
– Akkor úgy látom, hogy beszélgetésünk pillanatában, csütörtökön, érdemi esély van arra, hogy ez az antiestablishment-jelölt szombat estére behúzza a második fordulót.
– És abban a pillanatban rendszeren belül lesz.
– De indukálhat egy tisztítótüzet.
– Úgy tűnt, ez már megvolt. Az első forduló kipurgálta a vállalhatatlan jelölteket: elbukott a karlendítő jobbikos ózdi alpolgármester, a saját offshore-történeteibe belegabalyodó DK-s jelölt, az MSZP-ből kiugró, a Demokratikus Koalícióhoz átigazoló egykori pártelnök, és így tovább.
– Ezek egyedi esetek, amelyek azt mutatják, hogy a pártokban sok-sok évig megtűrt zűrös, vagy valamiért gázosnak gondolt politikusokból, ha megteheti, nem kér a választó. De ez nem tisztítótűz volt, az első fordulóban, ha úgy tetszik, az ördög még csak az öngyújtójával játszott. Én rendszerszintű tisztulásról beszélek.
– Aminek egyelőre nincs jele, sőt. Annyi látszik, hogy maga a kampány változik. Az első fordulónak legfeljebb a végén villogtak a politikusi agyarak, a második menet viszont lényegében indulása óta érzelmi kampány: Dobrev Klára az ellenzéki összefogás védelmezőjeként lép fel, és Fidesz-tempókkal vádolja riválisát, akinek szájából süvítenek a Fidesz-bérenc, a hazaáruló kifejezések. Aki nyerni akar, annak ki kell lépnie ebből a kontextusból, és jövőképről kell beszélnie, vagy az dönt: ki a jobb a cicaharcban?
– A sajátos helyzet az, hogy nem tudjuk, mi számít valódi jövőképnek. De ez a típusú adok-kapok Márki-Zay Péternek jó, őt legfeljebb megkarcolja, de érdemben nem sebzi. Neki most van a momentuma...
– … jól értem, a párt rovására viccelődik?
– Nem állt szándékomban, arra gondoltam, hogy most van itt az ő pillanata. De igaza van: Márki-Zay Péter előretörése két pártra, a Momentumra és a Jobbikra nagy veszélyt jelent. Mindkettő mélyponton van, miközben a Márki-Zay Péter nevével fémjelezett Mindenki Magyarországa Mozgalom lényegében parlamenti párttá erősödött (bár tudjuk, hogy jogilag nem párt).
– Vissza az érzelmi kampányra! Azt az előválasztás megmutatja, hogy melyik jelölt nyert, és melyik jelölt vesztett, és mennyivel több embert sikerült most mozgósítani, mint az első fordulóban. De hosszútávon milyen károkat okozhat: hány egyébként ellenzéki szavazót és bizonytalant idegeníthet el?
– Vagy mennyire tüzelheti fel a bizonytalanokat – így is feltehető a kérdés. Azt pedig a 2018-as országgyűlési és a 2019-es önkormányzati választások óta tudjuk, hogy az ellenzéki szavazók a nap végén lényegében bárkire hajlandók voksolni, aki nem Orbán Viktor. Ráadásul, bárki is nyeri az előválasztást, a rá következő fél évben semmi szüksége nem lesz ilyen markáns kommunikációra. Az más kérdés, hogy él-e vele.
– Ön szerint?
– Ha Márki-Zay Péter győz, szerintem jól felfogott érdekében folytatja ezt az intenzív showt – egy ilyen típusú kampánynak elég nehéz megtörni a lendületét.
– Meg is lenne a 2022-es eredmény?
– Az, hogy Márki-Zay Péter a fekete ló, neki kedvez a hatalommal szemben. De nem vitatom, hogy ha valakinek, akkor Orbán Viktornak van forrása és kapacitása, hogy megállítson egy lendületes ellenzéki miniszterelnök-jelöltet. De, ha már korábban a Trump-hasonlattal éltem, róla sem gondolta senki, hogy behúzza az elnökséget. Sikerült neki – igaz, csúnya vége lett.
– Azt akarja mondani – hisz a volt amerikai elnököt tekintette példaképnek a magyar miniszterelnök –, hogy az „Orbánnál mindenki jobb” elv jegyében lényegében egy új, ellenzéki Orbán Viktort is pajzsra emelnének a kormányváltást akarók?
– Sokan vallják magukénak a sárkány ellen sárkányfű elvet…
– … erre hivatkoztak akkor is, amikor Gyurcsány Ferencet küldték a szorítóba Orbán Viktor ellen, aki egyszer győzött is, ám mégsem lett belőle sikertörténet.
– Meglehet, Gyurcsány Ferenc nem volt eléggé Orbán. És most jöhet valaki, aki Orbánnál is orbánabb.
– Csak éppen egymagában áll. Mi garantálja, hogy a pártok nem hagyják magára?
– A Jobbik és a Momentum nem tehet ilyesmit, egy ilyen lépést nem élnének túl, egy csapásra igazolnának a szimpatizánsaik át az MMM-be. Így is rezeg a léc a jövőjüket illetően. Az LMP, az MSZP és a Párbeszéd ugyan nem ment teljes szívvel lelépő miniszterelnök-jelöltje után, aki azonban egyértelműen beállt Márki-Zay Péter mögé, így egyfajta fedezéket/legitimációt biztosított a három pártnak – és helyet az esetleges új rendben.
– Azért az MSZP és a Párbeszéd megosztottnak látszik, politikusaik egy része Dobrev Klárát támogatja, akkor is, ha a majdnem utolsó pillanatban Tóth Bertalan társelnök beállt Márki-Zay Péter mögé.
– Érdemes észrevenni, hogy a DK miniszterelnök-jelöltje mellett zömmel önkormányzati vezetők sorakoznak fel – akik a jövőben is a kerületek, városok meghatározó szereplői szeretnének lenni, ennek érdekében pedig tesznek gesztusokat a helyi DK-frakcióknak.
Illetve itt van maga a Demokratikus Koalíció, amelynek talán a legelkötelezettebb kormánypárti szavazói vannak. Azaz, ha a pártjuk kiugrana ebből a történetből, és ezzel elveszne a rezsim megbuktatásának lehetősége, nos, akkor a saját szimpatizánsaik buktatnák meg a DK vezetését. Egyszóval a politikai racionalitás szerint ez az ellenzéki blokk egyben marad – akkor is, ha előválasztási győzelme esetén Márki-Zay Péter megkérdőjelezi az első forduló egyes eredményeit, és a hatpárti megállapodás némely pontját.
– Arra gondol, hogy például saját frakciót akar építeni magának?
– Ez szerintem a minimum, lehetnek egyéb kérései is.
– Ha saját képviselőcsoportot akar, azt többféleképpen menedzselheti: vagy pártot alapít, és azt betolja hetedik szereplőnek az együttműködésebe, vagy négy emberét befutó helyre teteti a közös listán és belőlük épít képviselőcsoportot, vagy azok közül az esélyes egyéni választókerületekben induló jelöltek közül kér el néhányat, akiket az MMM is támogatott.
– A pártalapítással szerintem hiba lenne vesződni. A jelenlegi szabályok úgy szólnak, hogy a voksoláson induló pártnak a választás pillanatában már léteznie kell. Azaz az új formációnak lényegében decemberben el kellene startolnia. Márpedig ezt adminisztratív eszközökkel megakadályozhatja a hatalom. A fent említett lehetőségeket azért kiegészíteném: nevére vehet egy létező pártot.
– Tud valamit?
– Elvekről beszélek.
