Elkezdődött tegnap hivatalosan az új elnök megválasztásának folyamata a Magyar Szakszervezeti Szövetségben (MASZSZ), miután a konföderációt hat éven át vezető Kordás László szeptember 19-én bejelentette, lemond és a DK politikusaként folytatja pályáját. Az elnökválasztóvá átminősült éves kongresszust november 19-re hívták össze, a tagszervezetek pedig október 30-ig állíthatnak jelöltet a posztra – tájékoztatta tegnap levélben társait az előkészítő bizottságot vezető vasas alelnök, László Zoltán.
László Zoltán a Népszavának elmondta: jelölt bárki lehet, aki tagja a szövetség valamelyik szervezetének és írásban elfogadja a felkérést. A MASZSZ-ban zajló kiválasztási folyamatban már eddig is több jelölt neve merült fel, de közülük csak ketten járultak hozzá véleményük megjelenéséhez, a többiek még korainak tartották a megszólalást. Aki biztosan nem indul, az épp a választást előkészítő László Zoltán, míg aki biztosan elfogad egy ilyen felkérést, az a szövetség eddigi alelnöke, Székely Tamás. A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VDSZ) elnöke lapunk érdeklődésére kifejtette: rengeteg a feladat a konföderációk szintjén, mert ezek a szövetségek sínylették meg leginkább az országos érdekegyeztetés felszámolását. Az egykori érdemi beleszólási lehetőség helyett például ma jóformán csak a minimálbér tárgyalásokon kap szerepet versenyszféra fóruma, az olyan szakszervezeti kezdeményezésekkel, mint a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségének visszaállítása, nem is foglalkoznak. Ezen változtatni kell – jelentette ki lapunknak Székely Tamás, aki ugyanilyen súlyú feladatnak tartja az ágazati és helyi tárgyalások szakmai segítését adatokkal, elemzésekkel, nemzetközi összehasonlításokkal.
A legnagyobb támogatásra az alelnök szerint az építőipari szakszervezet szorulna, ami szinte felszámolódott az elmúlt években, de hasonló helyzetben van az élelmiszeripari ágazat is. Más jellegű baj lehet az autóipari cégeknél, ahol már a termelés év végéig történő felfüggesztésén gondolkodnak – sorolta. Ma a magyar gazdaság rossz állapotban van, magas az infláció, gyenge a forint, nőnek az energiaárak, kiutat kell keresni ebből a helyzetből, s ennek során a szakszervezeteknek is meg kell fogalmazni az elvárásaikat. Például azt, hogy az autógyártáson túl más ágazatokat is fejleszteni kell, javítva a szakképzés színvonalát, s ennek eléréséhez össze kell fogni a munkavállalói és munkaadói érdekképviseleteknek.
Ami pedig a szakszervezetek és a politika viszonyát illeti, Székely Tamás azt gondolja, a szakszervezeteknek tudomásul kell venni, hogy választások előtt felértékelődik a szerepük, mert még mindig nagy tagsággal rendelkeznek. A pártoknak pedig azt kell elfogadniuk, hogy ennek a tagságnak a nagy része nem kér a politikai üzeneteikből. A közvélemény lehet, hogy elfeledte például a Fidesz ellenzékben létrehozott villáskulcsos tagozatát, amivel a munkásoknak akart udvarolni, de a szakszervezeti tagok bizonyára emlékeznek és nem kérnek az ilyen ötletekből.
