Rabszolgatörvény: új utakat keresnek az autógyártók

Visszatáncoltak az autóipari cégek attól, hogy dolgozóikkal fizettessék ki az alkatrészhiány miatt elmaradt munkaórákat, de az ágazat problémái nem oldódtak meg.

Hiába kérdeztük, egyik nagy hazai autógyár sem árulta el lapunknak, vállalatuknál hány ledolgozatlan munkaóra gyűlt fel az elmúlt másfél évben a járványhullámok, illetve az alkatrészhiány miatt akadozó, olykor teljesen szünetelő termelés miatt. Azt ugyanakkor mindegyikük jelezte, hogy a globális félvezetőhiány most is komoly nehézségeket okoz az alkatrészellátásban, s hogy ez mikor rendeződik, azt meg sem lehet jósolni. Ha az elkövetkező hónapokban nem tud teljes gőzzel beindulni a termelés, akkor hiába adna rá lehetőséget a kormány rabszolgatörvénye, a vállalatok nem tudják ledolgoztatni a hamarosan lejáró munkaidőkeretek végéig a kiesett munkaórákat. Ez nem csak a nagy gyártóknak okoz gondot, hanem a beszállítóiknak is, hiszen ha nincs mibe beépíteni a váltót vagy a kárpitot, akkor az ő munkájukra sincs szükség. Információink szerint a helyzet akkora veszteséget okoz az ágazatnak, hogy több cég Szijjártó Péter külgazdasági minisztert is megkereste már az ügyben. Úgy tudjuk: a hatályos szabályozás módosítását szeretnék elérni, hogy a ledolgozatlan munkaórákat – akár némi pluszdíjazás fejében – tovább görgethessék a következő munkaidőkeretre.

Voltak olyan próbálkozások is, hogy a dolgozókkal fizettessék ki a mínuszórákat. Egy fémipari és egy műanyagipari cégnél, ahol szeptemberben járt le a munkaidőkeret, már le is vontak emiatt a dolgozók béréből egy részt. A következő 4-5 hónapban is így tettek volna, de - múlt heti cikkünk és az annak nyomán éppen mától elinduló rendkívüli foglalkoztatás-felügyleti célvizsgálat hatására - ettől visszatáncoltak. A fémipari üzemben még múlt pénteken visszautalták a levont összegeket, a másik cég a következő havi fizetéssel ígérte ezt – tudtuk meg László Zoltántól, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnökétől. Sok munkáltató felhagyott az eddigi próbálkozásokkal, de vannak, akik a kiesett termelés költségeit továbbra sem szeretnék felvállalni, és most más utakat keresnek – fogalmazott a szakszervezeti vezető.

László Zoltán a múlt héten kongatta meg lapunkban a vészharangot. Arról kaptak jelzéseket, hogy a dolgozóknak rengeteg ledolgozatlan órája gyűlt össze: van, akinek 350 is, ami kéthavi munkaidőnek felel meg. Ezeket a cégek a munkavállalók tartozásaként tartják nyilván, ha pedig valóban behajtanák rajtuk, akkor 80-100 ezer forintot, de akár 600 ezer forintot kellene visszafizetniük. Mindez az utóbbi évek egyik legnagyobb tüntetéssorozatát kiváltó, a szakszervezetek által csak rabszolgatörvénynek nevezett 2018-as jogszabálymódosítás következménye. Az ugyanis lehetővé tette, hogy a cégek többéves munkaidőkeretben igazítsák a megrendelésekhez a dolgozók munkaidejét. Ha kevés a megrendelés, a munkavállaló kevesebbet dolgoznak, de megkapják a fizetésüket. Ha később több lesz a megrendelés, a mínuszórákat ledolgoztatja a cég, és a munkavállalók továbbra az alapfizetésüket kapják túlóradíj nélkül. A járványra hivatkozva tavaly egy időre a szakszervezetek egyetértési jogát is elvette a kérdésben a kormány. Az egyeztetés nélkül bevezetett munkaidőkeretek hamarosan lejárnak, a továbbra is fennakadásokat okozó alkatrészhiány miatt pedig most kezdenek igazán testet ölteni a szakszervezetek korábbi félelmei.

A kormánynak a választások közeledtével nyilván nem jönne jól egy újabb tüntetéssorozat, vélhetően ezért is jelentett be cikkünk megjelenése után pár nappal az innovációs tárca egy rendkívüli célvizsgálatot. Arra is ígéretet tettek, hogy egy „jogi értelmezési tájékoztatót” tesznek közzé a munkaidőkeret jogszerű alkalmazása, a munkabér elszámolások törvényessége érdekében.

Mindezek kapcsán megkerestük kérdéseinkkel a nagy autógyárakat is, amelyek mindegyike leszögezte: a munkaidőkeretek lezárása kapcsán nem követelnek vissza pénzt a dolgozóktól. A Magyar Suzuki azt írta: a chiphiány miatt fellépett termeléskiesést a munkaidőkereten belül transzfernapok segítségével később pótolják. Az esztergomi gyárban a munkaidőkeret 2022. június 30-ig van érvényben, így szerintük van idő a ledolgozásra. Az előző munkaidőkeretet az idén áprilisban zárták le, és 19 napot kifizettek munkavégzés nélkül. Ha a jelenlegi munkaidőkeretben marad ledolgozatlan transzfer nap, azt a korábbihoz hasonlóan tervezik lezárni a dolgozók javára – hangsúlyozta a Magyar Suzuki.

Az Opel szentgotthárdi gyárában éves elszámolási időszakot alkalmaznak. A tavalyi, járványhoz kapcsolódó mínusz órákat már visszadolgozták a munkavállalók, az idei év első felében pedig a gyár magas kapacitással tudott működni – közölte érdeklődésünkre a cég. Az alkatrészhiány miatt hosszabb, egybefüggő leállás nem volt, és ilyet nem is terveznek, kieső műszakokra viszont van példa. Ha az ekkor keletkezett mínuszórákat nem sikerül az adott időszakon belül visszadolgozni, akkor azok a törvényi szabályoknak megfelelően lejárnak, a vállalat elveszíti ezt a megelőlegezett munkaidőt – szögezte le a cég.

Az Audi Hungaria is azt közölte érdeklődésünkre: a kiegyenlítési tartam végén a mínusz órák megszűnnek a dolgozók időszámláján. A győri vállalat ebben az esetben sem csökkenti a munkavállalók bérét, és ezek a mínusz órák nem kerülnek át a dolgozók következő elszámolási időszakra vonatkozó időszámlájára sem.

A kecskeméti Mercedes gyárban a hatályos munkaidőkeret egy évre, az év végéig szól. A vállalat hangsúlyozta: nem áll szándékában, hogy a felgyülemlett mínuszórák ügyében pénzbeli visszafizetést követeljen munkavállalóitól. Kivételt a törvényben szabályozott esetek jelentenek, vagyis „a munkaviszony munkaidőkeret lejárta előtti esetleges megszűnése során a munkaidőszámlával való elszámolás” – írták. Jelezték: a vállalat vezetése egyeztetéseket kezdeményez a szakszervezetekkel, hogy megvitassák a mínuszórák esetleges csökkentésének vagy átcsoportosításának lehetőségeit.