Érdekes játszma zajlik a kormányban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Varga Judit igazságügyi miniszter között – derült ki egy birtokunkba jutott, több tucat magyar külképviseletnek küldött levelezésből. Szeptember 22-én Ökrös Oszkár, az Igazságügyi Minisztérium (IM) európai uniós ügyekért felelős államtitkára körlevelet küldött 36 európai nagykövetségnek, valamint a washingtoni, ankarai, pekingi, tokiói, moszkvai és a New York-i ENSZ külképviseletnek, amelyben arra kérte őket, hogy a jövőben valamennyi (a szó a nyomaték kedvéért aláhúzva szerepel a szövegben) általuk küldött diplomáciai táviratot küldjék el neki és közvetlen kollégáinak is az államtitkárságon.
Információink szerint az államtitkári utasításnak is beillő levelet Ökrös Oszkár anélkül küldte el, hogy arról előzetesen egyeztetett volna a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) vezetésével. A „mulasztásnak” meg is lett a következménye, két nappal később ugyanis az említett missziók már a KKM európai kapcsolatok fejlesztéséért felelős helyettes államtitkárságáról kaptak üzenetet, amelyben Szijjártó Péter miniszteri utasítását közvetítik, miszerint az IM államtitkárának kérését tekintsék tárgytalannak, a táviratok címzése maradjon a korábbi rendben.
Az ügy körüli felhajtás azért is érdekes, mert – a táviratok tartalmát tekintve – nem lenne túl nagy jelentősége; ezek a „táviratok” (ma már ezek fejléces word dokumentumba illesztett fájlok, úgynevezett scripták, melyeket egy a hagyományos emalilhez képest biztonságosabb csatornán keresztül juttatnak haza) jellemzően nem tartalmaznak titkos információkat, olyat pedig végképp nem, amit a külügyminiszter megismerhet, de az igazságügyi tárcát vezető kollégája nem. Vagyis klasszikus hatásköri villongásról van szó a két minisztérium, pontosabban a két miniszter között – ezt több forrásunk is megerősítette, mind a két oldalról. Ezt támasztja alá az is, hogy a KKM-nek ma már valójában kevés köze van a klasszikus uniós ügyekhez. A minisztériumon belül csak az uniós bővítési és előcsatlakozási főosztály foglalkozik szorosan vett EU-s ügyekkel, de alapvetően az is a nyugat-balkáni államok csatlakozási folyamatával.
Egy minisztériumi forrásunk szerint bár Szijjártó Péter vesz részt természetesen az uniós külügyminiszterek tanácsának ülésein, ezen a fórumon is általában a „klasszikus értelmemben vett külügyek érdeklik, nem az EU”. Varga Juditot viszont kifejezetten érdekli az unió, akár a jogi aspektusokon túl is. Egy forrásunk szerint ezt már akkor jelezte kollégáinak, amikor átvette az IM irányítását Trócsányi Lászlótól, mondván, miniszteri szerepét „kiterjesztően fogja értelmezni”. Ráadásul, mint egy őt ismerő forrásunk fogalmazott, „róla már az elején látszott, hogy képletesen szólva második hadügyminiszterként érkezett a kormányba, nem fél bárkivel konfliktusba keveredni”. Viszont Szijjártó Péter is hasonló alkat, így szinte kódolva volt a konfliktus a kormány két fiatal, feltörekvő tagja között.
A kialakult helyzet Orbán Viktor klasszikus belső hatalmi játszmáinak tökéletes példája is lehet: a miniszterelnökről régóta köztudott, hogy szeret olyan helyzeteket teremteni beosztottai számára, amiben azok egymással versenyeznek. Egy ilyen versenyben a jólértesültség fontos tényező, egy brüsszeli magyar forrásunk szerint emiatt Varga Judit fontos információforrásként tekint például az ottani magyar állandó képviseletre, Szijjártó Péternek pedig ott van a teljes magyar diplomáciai hálózat.
