Úgy tűnik, Josep Borrell külügyi főképviselő és Szijjártó Péter miniszter nem ugyanabban a teremben ült, legalábbis mindketten merőben másképp interpretálták, mi történt az EU külügyminiszteri találkozóján, írja a hvg.hu.
A megbeszélésen talán arról folytatták a leghosszabb vitát, milyen választ adjanak a fehérorosz vezetés lépéseire. Lukasenka elnök rezsimje ugyanis a Közel-Keletről és Afrikából migránsokat szállít Minszkbe, majd a fehérorosz-EU határokon átsegítik őket Lengyelországban és Litvániába. A külügyminiszterek abban maradtak, hogy a származási és tranzitországokkal folytatják a tárgyalásokat, valamint dolgoznak a megfelelő uniós válaszon. Szó volt még többek között az Öböl-országokkal fenntartott kapcsolatokról, áttekintették a volt szovjet tagköztársaságokat érintő keleti partnerség programot is, illetve a külügyi vezetők egyetértettek abban, hogy az EU továbbra is szorgalmazni fogja az olyan alapvető értékeket, mint a demokrácia, az emberi jogok, a jogállamiság és a korrupció elleni küzdelem. Legalábbis ez derült ki Josep Borell mondandójából.
A tanácsülés szünetében sajtótájékoztatót tartott Szijjártó Péter a külügyi főképviselő által elmondottakat egyetlen szóval sem említette, ehelyett olyan témáról beszélt, amelyik nem szerepelt sem a tanácskozás előzetes napirendjén, sem az ülés után kiadott összefoglalóban.
A keleti partnerség jövője kapcsán Szijjártó beszámolója alapján a miniszterek az energiválságot is érintették. Ennek kapcsán azt mondta a külügyminiszter, hogy most látszik a jelentősége annak, hogy Magyarország hosszú távú gázvásárlási szerződést kötött Oroszországgal, a gázáremelkedések így nem érintik a magyar fogyasztókat. Azonban a szerződés aláírását követően Ukrajna heves, ellenséges politikai és kommunikációs kampányt indított Magyarország ellen és szuverenitásunkat megsértve az Európai Bizottságnál is panaszt tettek. Szijjártó Péter elmondása alapján azonban Josep Borrell külügyi főképviselő kijelentette, hogy teljesen jogszerű módon kötötte meg Magyarország ezt a szerződést.
