Újra napirenden lesz a jogállamiság témája az uniós vezetők brüsszeli találkozóján: a huszonhetek ezúttal a lengyel alkotmánybíróság minapi döntését fogják megvitatni. A varsói testület ítélete kétségbe vonta az EU szerződések egyes rendelkezéseit, ami brüsszeli vélemények szerint alapjaiban rendítheti meg az uniós jogrendet és súlyos válságba sodorhatja a közösséget. Néhány tagállam ezért az utolsó pillanatban politikai eszmecserét kezdeményezett a kérdésről a csütörtökön kezdődő EU-csúcson, hasonlóan ahhoz a vitához, amelyet a huszonhetek júniusban folytattak a homofóbnak nyilvánított magyar gyermekvédelmi törvényről. “Reméljük, hogy Lengyelország a törvényes utat és a párbeszéd útját választja”, fogalmazta meg egy tagállami diplomata a tanácskozással kapcsolatos reményeit. A tervek szerint a vitában először Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kap szót, majd Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki a héten már vázolta, milyen szankciókra számíthat Varsó, ha tartja magát az alkotmánybíróságnak az uniós jog elsőbbségét megkérdőjelező döntéséhez. Brüsszeli megfigyelők komoly véleménycserére számítanak, amelyben várható, hogy a benelux országok vezetői is sarkos véleményt fognak nyilvánítani.
Az uniós csúcs résztvevői csütörtökön tárgyalnak az energiaárak jelentős emelkedéséről, amely veszélybe sodorhatja a járvány utáni fellendülést és súlyosan érinti a háztartásokat és a vállalkozásokat. Az állam- és kormányfők megvitatják, hogy mit lehet tenni nemzeti és uniós szinten a leginkább érintettek tehermentesítésért rövid- és hosszú távon. Brüsszelben hangsúlyozzák: a következő hetekben és hónapokban elsősorban az energiahordozókra kivetett adók és illetékek csökkentésével, illetve állami támogatással lehet enyhíteni a terheket, közép- és hosszú távon pedig érdemes megvizsgálni közös tárolókapacitások létrehozását, illetve közös beszerzések lehetőségét. Az EU székhelyén cáfolják, hogy a közösség klímaváltozás elleni csomagja lenne a felelős az energiaár-robbanásért.
A találkozó második napján szó lesz a migrációról is, elsősorban az unió keleti határain kialakult súlyos helyzetről, amely főleg a Belaruszból érkező bevándorlók miatt alakult ki. Mivel a tagállamok között továbbra sincs egyetértés abban, hogyan kezeljék a menekültügyet, ezért a külső határok védelmének kevésbé ellentmondásos kérdéseiről folytatnak majd eszmecserét. Egy uniós diplomata tájékoztatása szerint a csúcson nem fogják megvitatni azt a javaslatot, hogy az EU nyújtson pénzügyi támogatást a külső határokon felállított kerítések, illetve falak létesítéséhez. Magyarország ezt régóta szorgalmazza, nemrégiben pedig 12 tagállam levélben kérte az Európai Bizottságot, hogy fontolja meg a felvetést.
