Gulyás rezsiérvei és a valóság

Tegnap Gulyás Gergely kancelláriaminiszter csúsztatások és valótlanságok végeláthatatlan sorával elemezte a rezsihelyzetet.

Az elmúlt hónapokban drámaian megnőttek az európai energiaárak - rögzítette a tegnapi kormányinfón az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elsősorban az energiaárkérdésről zajló tanácskozása kapcsán a tárcavezető. A kijelentés némi pontosításra szorul, mivel alapvetően a tőzsdei (nagykereskedelmi) és nem a lakossági (kiskereskedelmi) energiaárak ugrottak meg, illetve ültek őrült hullámvasútra. E tekintetben a magyarországi nagykereskedelmi energiaárak legalábbis lekövették, de esetenként meg is haladták az európai piacok - valóban sokkoló - drágulási ütemét. A miniszter - bevett paneleiknek megfelelően - az eseményekért szinte kizárólag Brüsszelt okolta. Szerinte ugyanis az EU a klímavédelemre hivatkozva "erőlteti" a hagyományos energiatermelés leépítését és átmenet nélkül liberalizálták az energiapiacokat. Pedig a hagyományos energialobbi sokak szerint még mindig igen erős, a piacfelszabadítás pedig több évtizedes és a tervek is hasonló távlatúak. Azt szakértők sem tagadják, hogy a drágulás több hatás - így a koronavírus-válság - eredője. Ugyanakkor az abszurd áremelkedésekben sokak szerint az is szerepet játszhatott, hogy Oroszország visszafogta uniós gázszállításait. Ezt támasztja alá, hogy a tőzsdék akkor fordultak lejtmenetbe, amikor Vlagyimir Putyin több nyersanyagot ígért a kontinensnek. Gulyás Gergely ezt a tényezőt nem említette, ellenben utalt bizonyos "világpiaci" folyamatokra, illetve bírálta Brüsszelt, hogy nem egyeztetett érdemben nyersanyagellátó partnereivel. (Igaz, ez sokak szerint Oroszország zsarolási képességeinek elismerését jelentené.) A kancelláriaminiszter szerint a helyzet visszaigazolja az oroszokkal kötött új, hosszú távú gázszerződésünk megalapozottságát. Igaz, az általa felsorolt három államnál jóval több mondhat magáénak hasonlót. Az uniós csúcs kapcsán ismételten tiltakozott az ellen, hogy a bizottság az áremeléseket úgymond a lakást és autókat használókra terhelné adóemelésként. Ezzel szemben a valóság, hogy a bizottsági javaslat 2026-tól tőzsdei légszennyezési kvóták vásárlására kötelezné e fogyasztók szolgáltatóit. Bár ez valóban járhat tarifaemelkedéssel, más intézkedések révén a fogyasztók - ezt is magukba foglaló - összesített rezsikiadásait az EU kifejezetten csökkentené. Bár Gulyás Gergely ennek kapcsán vétót említett, az ATV tudósítója - feltehetőleg korábbi tudósításunk nyomán is - felvetette, hogy eme tervek bevezetése nem igényel egyhangúságot. A miniszter válaszában ezt a jogszabályalkotási folyamattal hozta összefüggésbe, ugyanakkor a tanácsülés csakis az összes részt vevő hozzájárulásával adhat ki közös nyilatkozatot. Hozzátette, a déli államokkal együtt már a szavazatok harmada állhat az oldalukra.

Az Orbán-kormány "az emberek" helyett a legnagyobb légszennyező multinacionális vállalatok adóztatását szorgalmazná. Bár e kört kevéssé pontosítják, a Fidesz-KDNP-kabinet a legnagyobb magyarországi légszennyezőket kifejezetten támogatja. Így, bár Gulyás Gergely tegnap nem említette, Orbán Viktor minapi nyilatkozatai szerint a jelenlegi, kizárólag a légszennyező gyárakat sújtó kvótakereskedelmi rendszer felfüggesztését is indítványozza. Egy ilyen lépés, szakértők szerint, nemzeti hovatartozástól függetlenül, a legnagyobb szennyezőket segíti és mélyreható természeti-egészségügyi károkat okozna.

Gulyás Gergely szerint Magyarországon kívül minden európai országban nőtt a rezsiár. Ezzel szemben a valóság, hogy az Eurostat épp szerdán megjelent első fél évi kimutatása szerint az adatot szolgáltató 23 uniós tagállamból 20, a felmérésben szereplő 31 országból pedig 26 esetében csökkentek a lakossági gázárak. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal tegnap közzétett, frissebb árösszevető adatsora szerint pedig tavaly és idén szeptember között a lakossági áramár Budapesten kívül Varsóban és Vallettában, a gázár pedig Lisszabonban, Pozsonyban és Belgrádban is csökkent. Bár tény, hogy ekkor már számos tagállam polgárai szembesültek jelentős drágulással, ezt sok szakértő rövid távú jelenségnek tartja. Az Orbán-kormány viszont hosszú évekig kifejezetten a piaci árak felett tartotta a lakossági rezsit.

Gulyás Gergely szerint Magyarországon a legalacsonyabb a gáz és a villany lakossági ára. Ezzel szemben a valóság, hogy az Eurostat első fél évi felmérése szerint a lakossági gáz olcsóbb Georgiában, Törökországban, Moldovában, Ukrajnában, Litvániában és Lettországban, az áram pedig Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Moldovában, Észak-Macedóniában, Törökországban, Szerbiában, Koszovóban és Ukrajnában is. (De bizonyára ugyanide sorolható az európai államok közül Oroszország és Belorusszia is.)

Gulyás Gergely szerint az ellenzék a lakosság esetében is piaci árat vezetne be, ami jelentősen növelné a háztartások rezsikiadásait. Ezzel szemben a valóság, hogy tisztán piaci árat az összefogás egyik tömörülése sem ígér. Bár a kérdésben az ellenzéki programok igen sokszínűek, egységes elvként rajzolódik ki a szociálisan rászorulók rezsitámogatása azok ellenében, akiknél méltánytalan a - hatalmas állami hiányt és adófizetői kiadásokat okozó - díjleszorítás. A miniszter megismételte a balliberális kormányok többször cáfolt rezsiemelési statisztikáit is.

Gulyás Gergely versenyképességi előnynek nevezte, hogy a hazai - a piacaiknál most kétségkívül alacsonyabb - hatósági energiaárakat kisvállalkozások is választhatják. Ezzel szemben a valóság, hogy a lehetőséggel ma már csak a háztartásokéhoz hasonló fogyasztású cégek élhetnek. Ráadásul e kör "egyetemes" tarifája magasabb a lakosságénál. Ama társaságok, amelyeknél a rezsi érdemben versenyképességi kérdés, csak piaci energiaárakat fizethetnek.