Szakonyi Károly;Szacsvay László;Járó Zsuzsa;Dicső Dániel;

- A hatodik napon: kapaszkodás a semmibe

Szakonyi Károly 1978-ban írt darabját, A hatodik napon című művét a Rózsavölgyi Szalonban mutatták be. A premiert a szerző 90. születésnapjára időzítették.

Lehet-e egy kortárs dráma időszerű, amely több mint negyven évvel ezelőtt íródott? A Rózsavölgyi Szalon vállalkozása, amely szerint a fiatal rendező, Dicső Dániel színrevitelében elővette Szakonyi Károlynak A hatodik napon című színművét, azt bizonyítja, hogy igen. Szakonyinak egyik kedvenc témája a család, ebben a történetében is egy család viszonyainak útvesztőiben, megoldatlan csapdáiban vergődnek a szereplők. Az előadás ősbemutatóját a Madách Színházban tartották 1978-ban Lengyel György rendezésében. (A Magyar Televízió tegnap, október 26-án, a szerző születésnapján vetítette a produkció 1980-ban készült felvételét Psota Irénnel és Bessenyei Ferenccel a főszerepben.)

A téma nagyon is aktuális, hiszen családon belül is hányszor teszünk úgy, mintha minden rendben lenne, közben az egész csak szánalmas szerepjáték. Szakonyi finoman bánik a szereplőivel, nem ítélkezik, csupán megfigyeléseket, állapotrajzokat közöl. Viszonyokat mutat, és a mögöttük rejlő vágyakat ütközteti a realitással. A dialógusok pontosak, nem túl írtak, szinte mindig célba találnak. A rendezés bízik az eredeti anyagban, csupán néhány momentumot, amely a játék keretéhez tartozik - a szereplők foglalkozása, a darabban megjelenő eszközök - változtat meg. Az egyik ajándékból, egy hűtőszekrényből így lesz például mobilklíma.

A színműben az egyedül élő apa (Szacsvay László) nem a kilencvenediket, hanem még csak a hetvenötödik születésnapját ünnepli. Erre az eseményre érkeznek meg a gyerekei és azok hozzá vagy nem hozzátartozói. Az egyik lánya Teréz (Járó Zsuzsa) a főszószóló. Ő mindent meg szeretne oldani, azt a több évtizedes elmaradást is, amely az idők folyamán összegyűlt. Igyekezetét kissé túl is tolja, Járó Zsuzsa ezt rendkívül jó arányérzékkel oldja meg. Ellenpontozza őt Szacsvay megözvegyült apája, aki sokkal lassabb, de az irónia mögött megbújó jósága szívbemarkoló, mint ahogy az is, hogy végül ragaszkodik a függetlenséghez.

A család többi tagja Béla (Mertz Tibor), az író Bandi (Karalyos Gábor), Ditke (Alberti Zsófi) és a csupán vágyott családtag, Ditke ismerőse, Elek (Mohai Tamás) valamennyien erős és érzékenyen játszott karakterként jelennek meg. Az apa többször mondja, hogy „még nem beszéltünk meg semmit.” Ez a semmi aztán szinte refrénné válik, mert kiderül, hiába a vágy a harmóniára, a be nem vallott magándrámák közepette gyakorlatilag mindenki a semmibe kapaszkodik. 

Infó:

Szakonyi Károly: A hatodik napon

Rózsavölgyi Szalon

Rendező: Dicső Déniel

A premier előtti beszélgetés együttműködő partnere az OSZMI volt   

Kalandos utakonHorváth Péter író vezette azt a beszélgetést, amelyet A hatodik napon bemutatója előtt rendeztek a Rózsavölgyi Szalonban és melynek a főszereplője a születésnapos írótárs, Szakonyi Károly volt. Az alkalmi moderátor, aki nemrég Négykezes címmel közös kötetet is publikált az ünnepelttel, amelyben a beszélgetéseiket rögzítették, kiszámolta, hogy a kilencven éves írónak eddig 3287 milliószor dobbant meg a szíve. Horváth Péter azt is feszegette, hogy van-e kedve még Szakonyinak írni, erre ő azt felelte: „ a magam kora és mértéke szerint dolgozom.” A beszélgetéshez csatlakozott még Keleti Éva fotográfus, aki mint kiderült, szinte minden Szakonyi-premieren jelen volt a kamerájával. Keleti Éva, aki szintén nemrég ünnepelte 90. születésnapját, arról beszélt, az írás előtt a rajzolással és a festéssel is kacérkodó Szakonyi mindig képekben gondolkodott. Ez is szerepet játszhatott abban, hogy könnyű volt a darabjaiból készült előadásokat fotografálni. Radnóti Zsuzsa dramaturg arról mesélt, hogy miként került a Pesti Színházba Szakonyi legtöbbet játszott műve, a Vígszínház felkérésére írt Adáshiba ősbemutatója.

Egy évvel az egyetemfoglalás után az ellenálló diákok számos művészeti produkcióval bizonyítják, hogy szabad egyetemük továbbra is él. Sőt: fejlődik.