A héten Londonban folytatódnak a megbeszélések Lord (David) Frost, az Egyesült Királyság, illetve Maros Sefcovic, az EU tárgyalóbiztosa között a 2019-es Brexit-megegyezés részét képező északír-protokollról. Az EU által korábban több alkalommal is visszautasított tárgyalások újraindítását az tette lehetővé, hogy az Európai Unió nemrégiben "ellenállhatatlannak" tekintett ajánlatot tett az Észak-Írországba, illetve az azon keresztül az Európai Unióba irányuló brit mezőgazdasági termékek ellenőrzésének 80 százalékos csökkentésére. Mint arról számos alkalommal beszámoltunk, a keserves Brexit-alkudozások során London és Brüsszel egyaránt el akarta kerülni a nagypénteki egyezménnyel kialakult kényes hatalommegosztási egyensúly megbontását, amit az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti tényleges, Észak-Írországból az Ír Köztársaságba vezető határon lefolytatott ellenőrzés veszélyeztetett volna. Ezért az északír megyék részei maradtak az európai egységes piacnak és vámuniónak, a javak ellenőrzése pedig átkerült az Ír-tengerre, illetve a kikötőkbe.
Bár az intézkedések csak a 2020-as átmeneti év, majd a hosszú kegyelmi időszak letelte után váltak valósággá, az Egyesült Királyság és Észak-Írország között számos kérdésben alakult ki kereskedelmi vita. Az üzleti élet nem győzött panaszkodni, hogy a túlságosan bürokratikus rendezés következményeként áruhiány alakult ki az északír szupermarketekben. Ez a jelenség vonult be "kolbászháborúként" a köztudatba. Ám a protokollt tették felelőssé a helybéliek az ez év áprilisában Belfastban kitört véres erőszakért is. Az ételbiztonsági, vám- és illetékkérdéseken túl a két fél között a megegyezés legnagyobb akadálya, hogy a brit kormány a tárgyalások kiújulása kapcsán véget akar vetni az Európai Bíróság mindenható döntési szerepének az EU és a szigetország közötti vitás kérdésekben. Lord Frost hajlandó lenne támogatni, hogy Svájc mintájára egy új közvetítő testületet állítanának fel a protokollal összefüggő vitás kérdések megoldására, míg az Európai Bíróság megtartaná az európai jogot érintő kérdések interpretációjában betöltött funkcióját.
Amikor e hét elején a brit diplomata a westminsteri parlament európai biztonsági bizottsága előtt szólalt fel az északír rendezésről, "rendkívül szokatlannak" nevezte, hogy egy nemzetközi szerződés szellemében a két oldal közötti viták az egyik fél bíróságán dőljenek el. Ezt a kitételt mindenképpen el akarja távolítani. A brit sajtó mindenesetre pozitívan értékeli a fejleményt, hogy a jelenlegi Brexit-ügyi miniszter konstruktívnak nevezte a múlt heti brüsszeli tárgyalási fordulót, valamint ezúttal visszavonta a 16-os paragrafus bevetésének, azaz az északír szerződés teljes, vagy részleges visszavonásának fenyegetését. Ez félreérthetetlen jelzés volt arra, hogy időt és teret akar biztosítani a tárgyalások érdemi folytatására.
Az újabb alkudozás most már mindenképpen át fog csúszni novemberre, de az ír külügyminiszter, Simon Coveney figyelmeztette a brit kormányt, hogy a tárgyalási "ablak" bármikor becsukódhat, amikor az EU úgy találja, a megegyezésre nincs esély. Múlt héten a tartományban járva Boris Johnson kormányfő is sürgette a megbeszélések felgyorsítását. "Azt hiszem, valami baj van az északír-szerződéssel, amit meg kell oldani, de ezzel a kérdéssel nem lehet az idők végtelenségéig várni, mert ez igazi emberek igazi életét és az igazi üzleti életet érinti. Úgy érzem, jelenlegi formájában, az Ír-tengeren elvégzett ellenőrzés nincs szinkronban a nagypénteki egyezménnyel. Sebesen kell mozognunk, nem a tüneteket, hanem a probléma okait kell "átöblítenünk", megváltoztatnunk" - vélekedett a Brexit egyik főépítészének számító kormányfő. David Frost pedig kedvező jelként könyvelte el, hogy ha a két pozíció között nagy szakadék húzódik is, a tárgyalóasztalon ott vannak a javaslatok, melyek segíteni képesek a zavartalan kereskedelem előtt tornyosuló adminisztratív akadályok leépítésében.
