Az, hogy az idén a földgázárak több mint 400 százalékkal, a villamosenergia nagykereskedelmi ára pedig eddig 200 százalékkal emelkedett, a leggazdagabb országokat is megrengette. Európa legszegényebb államában, Moldova Köztársaságban az eleve aranyáron mért földgáz kifizetése is erőn felüli kihívás lenne, de ennél jóval bonyolultabb helyzetbe került a volt szovjet tagköztársaság.
Moldova teljes gázszükségletét az orosz Gazprom szállításaiból fedezte, alternatív szállítója eddig nem volt. Chisinau pechjére, gázszerződése szeptember végén lejárt, és egyelőre nem sikerült megegyezni annak megújításában. Az orosz szállító a gázcsapok elzárásával fenyeget, amennyiben december 1-ig nem írják alá az új szerződést, múlt szombat óta csökkentette is a Moldovába irányuló gázszállítást. A chisinau-i kormány kényszerhelyzetben lévén 30 napos szükségállapotot hirdetett.
A moldovai gázhelyzet a világsajtó figyelmét is felkeltette, mivel Moszkva politikai zsarolása sejlik fel a háttérben. Tavaly év végén az oroszpárti Igor Dodon elnök maradt alul az európai integráció irányába elkötelezett Maia Sanduval szemben, idén júliusban a parlamenti választásokat is megnyerte az államfő pártja, a Natalia Gavrilita vezetésével felálló új kormány pedig lendületesen vetette bele magát az EU-integráció előmozdításába.
A Kreml kategorikusan cáfolta, hogy politikai nyomásgyakorlásra használná a gázszerződést Moldova irányába, a moldvai vezetők azonban mást mondanak. Gavrilita kedden arról beszélt, kormánya csakis gazdasági jellegű tárgyalásokat hajlandó folytatni Gazprommal, elutasít minden politikai feltételt. Az orosz zsarolásról maga a moldovai tárgyalódelegáció vezetője, a fejlesztési és infrastrukturális miniszter beszélt nyilvánosan. Andrei Spanu úgy fogalmazott múlt hét végén, a kudarcba fulladt tárgyalás után, hogy a Gazprom „nem gazdasági jellegű feltételeket is támasztott”.
Az orosz gázipari óriás azzal érvel, hogy Moldova nem fizette ki 709 millió dolláros adósságát. A moldáv kormány azonban vitatja még az eredeti, büntetőkamatok nélküli 403 milliós adósság tényét is, mivel a Gazprom egyoldalúan emelte a gáz árát. Ezen túlmenően az új szerződésbe foglalt ár is vitás. Moszkva 25 százalékos engedményt ígér december elsejétől, ha Moldova kifizeti állítólagos adósságát, Chisinau 50 százalékos engedményt kér, az ajánlott köbméterenkénti 790 dollárt elfogadhatatlanul magasnak tartja. Nem hivatalos sajtóinformációk szerint a magas ár eleve büntetés az EU-barát vezetés megválasztásáért, a Gazprom csak akkor adna kedvezőbb árat, ha Moldova módosítana az Unióval kötött vámmentes kereskedelmi megállapodásán és elhalasztaná a gázpiacok liberalizálására vonatkozó uniós szabályok végrehajtását.
Az Európai Unió sietett Moldova segítségére, 60 millió eurós támogatással ahhoz, hogy alternatív forrásból szerezzen gázt. A moldáv Energocom állami energiavállalat elsőként a lengyel PGNiG-től vásárolt 1,5 millió köbméternyi gázt, amely Ukrajnán és Románián keresztül jut az országba. Kedden a holland Vitolal írt alá szerződést a moldáv gázszolgáltató, szerdán már meg is érkezett az első egymillió köbméter gáz az országba. Ez nyilván nem elég az ország gázszükségletének kielégítésére, folytatódnak a tárgyalások a Gazprommal.
Gavrilita miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben tárgyalt az EU-Moldova társulási megállapodás keretében. Josep Borell az EU külpolitikai főbiztosa a sajtótájékoztatón leszögezte: Moldova az orosz nyomásgyakorlás áldozata, Moszkva a földgázt politikai fegyverként használja. Az EU a továbbiakban is segíteni fogja Moldovát, tette hozzá.
