November 1-től nem csak a tömegközlekedési eszközökön lesz kötelező maszkot viselni, hanem a pályaudvarokon, állomásokon, megállókban is – derült abból a kormányrendeletből, amelyben részletezik a csütörtökön bejelentett járványügyi szigorításokat.
A rendelet megerősíti, a munkáltatók dönthetnek, hogy a munkavégzés feltételéül szabják-e a covid-oltást, erről november 15-ig kell tájékoztatniuk az érintettek. A kormány már döntött is: a közszférában dolgozók közül – az egészségügyi dolgozók után – oltásra kötelezik a köznevelésben és szakképzési intézményekben, a felsőoktatásban és kulturális területen alkalmazottakat, a rendvédelem hivatásos állományát, a honvédségnél még a hivatali dolgozókat is, a bentlakásos szociális intézményekben, gyermekvédelemben dolgozókat és a NAV munkatársait. Az állami szférában az ügyfelekkel találkozó munkatársaknak december 15-ig, az egyéb munkakörökben dolgozóknak 2022. január végéig kell beadatni a védőoltás első dózisát. Az önkormányzati szférában a polgármester dönthet, hogy kinek írja elő a védőoltást.
A rendelet meghatározza azt is, hogy a munkáltató milyen vakcinákat fogadhat el az oltottság igazolására. Eszerint a vészhelyzetre való tekintettel valamennyi az EU-ban és Magyarországon engedélyezett vakcina beadásáról szóló igazolást el kell fogadniuk. (Mint arról tegnap írtunk, az eddig érvényes szabályok alapján a munkaadó kizárólag olyan oltás felvételét írhatta elő, amelynek van végleges törzskönyve, állandó alkalmazási engedélye. Az itthon használt hat oltóanyag közül csak a Pfizer rendelkezik ezzel. Ezt a szabályt tehát a friss kormányrendelet felülírja, mind a hat eddig használt vakcina elfogadható lehet a munkahelyen is.)
A rendelet a beharangozottaknak megfelelően rögzíti, hogy ha az érintett dolgozó a védőoltást december 15-ig nem veszi fel, akkor a munkáltató fizetés nélküli szabadságot rendelhet el, ami legfeljebb egy évig tarthat. Ha továbbra sem veszi fel az oltást, akkor a jogviszonyát felmentéssel, illetve felmondással azonnali hatállyal megszüntetheti.
– Változatos jogi megoldások születnek majd az egyes vállalkozásoknál, amikor a gyakorlatban próbálnak megegyezni a dolgozókkal az oltásokról és az ezt elutasítók akár egy évig tartó fizetés nélküli szabadságra küldéséről – fogalmazott lapunknak Mráz Márta munkajogász. A Lohn Ügyvédi Iroda munkatársa emlékeztetett, hogy a munka törvénykönyve (Mt.) alapján eddig csak a felek megállapodása esetén állt rendelkezésre ez a lehetőség és ritkán fordult elő, hogy egy-két hónapnál hosszabb ideig éltek vele, de a munkáltatók eddig egyoldalúan nem kötelezhették alkalmazottjaikat a fizetetlen szabadságra. A veszélyhelyzetben érvényes jogalkotás azonban most a Mt. megváltoztatása nélkül felülírhatja a korábbi szabályokat, s ezek a veszélyhelyzet végéig hatályban is maradhatnak.
Nagyon drasztikus lépésnek tartja a munkajogász, hogy a munkáltató akár egy évre fizetés nélküli szabadságra küldheti a dolgozót, hiszen ezzel megfosztja őt a megélhetésétől. Mráz Márta ezért azt valószínűsíti, hogy az erről szóló megállapodásban a felek majd rögzítik, a munkavállaló milyen alkalmi vagy egyéb munkát vállalhat ezekben a hónapokban, s hogy a munkáltató milyen szerződésekkel foglalkoztathat a kieső időben más dolgozókat, a kormányrendelet azonban ezzel kapcsolatban semmilyen eligazítást nem tartalmaz.
– Bonyolult jogi helyzet állt elő a kormány döntésével, amelyben az érintettek szabadságjogai erősen sérülnek, mert mások egészséghez való joga erősebb – fogalmazott a szakértő. Mivel a rendelet nem tiltja, vélhetően a vállalatok nem minden munkatársuk esetében követelik majd meg az oltást. Ugyanakkor az egyenlő bánásmód elvének felrúgására is nehéz lesz hivatkozni szerinte, mert ugyan az állami intézményekben dolgozókra kötelezően alkalmazzák, az önkormányzati fenntartásúakban a polgármester rendelheti el, míg az alapítványi vagy egyházi fenntartók által működtetett intézményekben nem kell alkalmazni az oltási kötelezettséget, de nem egységesek a munkaszerződések sem.
