Az éghajlatváltozás elleni küzdelem lesz a középpontban holnap és holnapután a világ 19 legnagyobb gazdagságát és az Európai Uniót tömörítő G20-as csoport kétnapos római csúcsértekezletén. A házigazda Olaszország azt szeretné elérni, hogy a résztvevők ambiciózus vállalásokat tegyenek, ezzel megalapozva az ENSZ vasárnap kezdődő, 12 napos glasgow-i klímakonferenciája, a COP26 sikerét. Az olaszok egyebek mellett azt ígértetnék meg a Húszakkal, hogy törekedni fognak a globális felmelegedés mértékének 1,5 Celsius-fok alatt tartására, és elismerik: kulcsfontosságú 2050-re nullára csökkenteni az üvegházhatású gázok nettó kibocsátását vagy ezt legalább a szén-dioxidra nézve teljesíteni, azaz elérni a karbonsemlegességet. A Reuters által megszerzett zárónyilatkozat-tervezetben azonban zárójelben volt a céldátum, ami arra utal, hogy egyelőre nincs egyetértés erről, egyes vezetőket még a találkozón kell meggyőzni. A kívánt konszenzus megteremtése kemény diónak ígérkezik: a legnagyobb szennyezőnek számító Kína, illetve Oroszország és Szaúd-Arábia előzőleg 2060-ig adott időt magának, Rameshwar Prasad Gupta indiai környezetvédelmi miniszter pedig szerdán arról beszélt, hogy nem terveznek semmilyen évszámot bejelenteni.
A nagyratörő klímavédelmi tervek elfogadtatását megnehezíti, hogy a koronavírus-járvány miatt Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök csak videókapcsolaton keresztül vesz majd részt a tanácskozáson. Távolmaradásuk bizonyos tekintetben az egész eseményre rányomja bélyegét. A hasonló csúcsértekezletek általában kiváló lehetőséget biztosítanak az állam- és kormányfőknek arra, hogy négyszemközt próbálják meg elsimítani az országaik közötti nézeteltéréseket. A nyugati és keleti hatalmak vezetőinek bőven lenne mit megvitatniuk, de úgy tűnik, ezek az ellentétek nem most fognak megoldódni. Andrés Manuel López Obrador mexikói elnök és Kisida Fumio japán kormányfő sem lesz ott Rómában, bár az ő hiányuk kevésbé lesz szembetűnő.
Ettől függetlenül lehet számítani fajsúlyosabb megbeszélésekre a G20-as csúcs margóján. Joe Biden amerikai elnök pénteken már találkozott Emmanuel Macron francia államfővel, hogy rendezzék azt a feszültséget, amelyet az amerikai-ausztrál-brit védelmi együttműködés (AUKUS) nyomán meghiúsult francia tengeralattjáró-üzlet keltett. A hírek és nyilatkozatok alapján a megbeszélés békülékeny hangulatban telt, dacára annak, hogy Biden a pápai audiencia elhúzódása miatt több mint egy órán át váratta Macront.
Az AUKUS miatti francia-ausztrál mosolyszünetben viszont nem várható áttörés. Macron csütörtökön telefonon olvasott be Scott Morrison ausztrál miniszterelnöknek: személyesen őt tette felelőssé a bizalom megrendüléséért és közölte: a szigetország “kézzelfogható tettei” szükségesek a viszony helyreállítására. A francia államfő várhatóan tárgyalni fog Boris Johnson brit kormányfővel is, miután eldurvult a két ország között a Brexit következtében kialakult vita a halászati jogok körül. A francia parti őrség szerdán lefoglalt egy brit osztrigakotró-hajót, mire London a francia halászok vegzálásával fenyegetett.
A nyugati hatalmak nemcsak egymással szembeni problémáikat veszik napirendre; a tervek szerint az amerikai elnök és az európai vezetők szombaton külön egyeztetnek arról, hogyan lehetne újraindítani az iráni atomalku helyreállítására irányuló tárgyalást. Biden az előre ismertetett programja szerint a bilaterális találkozókon keresni fogja a megoldást a globális ellátási láncban tapasztalható fennakadásokra is.
